Hatalmas az érdeklődés a 35 év alattiak körében az új lakáscélú támogatás iránt. Mindenképpen érdemes tehát megfontolniuk a cégeknek ennek a juttatásnak a bevezetését, hiszen adott bérköltség mellett érdemben nagyobb összeget kaphatnak munkavállalóik, mint bérjövedelem esetén. Van azonban számos olyan pont, amit hasznos átgondolni a döntés előtt.
Innentől az 
kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa.
Új béren kívüli juttatási elemmel bővült 2025. január 1-jétől az szja-törvény: lakhatási támogatást is adhatnak a cégek a dolgozóiknak. A lehetőség vélhetően népszerű cafeteria-elemmé válik a közeljövőben, hiszen az egyik legérzékenyebb ponton, a lakhatási feltételek megteremtésében ad lehetőséget a munkavállalók támogatására.
Kiknek adható? Mennyi? Milyen feltételekkel?
A juttatás azoknak a munkavállalóknak adható, akik a 35. életévüket nem töltötték be. Összege évi maximum 1,8 millió forint lehet, amelyet lakás bérleti díjára vagy lakáscélú hitel törlesztésére lehet fordítani.
Ha a munkaviszony nem áll fenn egész évben, akkor napi arányosítással kell az 1,8 milliós összeghatárt figyelembe venni. Ha a munkavállaló év közben tölti be a 35. életévét, akkor annyiszor egytizenketted részt lehet figyelembe venni, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alattinak minősül, utoljára abban a hónapban, amelyikben betölti a 35. életévét.
A lakáscélú támogatás folyósításához a munkavállalónak be kell mutatnia a munkáltató részére a bérleti szerződését vagy a pénzintézettel kötött hitelszerződését, és meg kell adnia azt a bankszámlaszámot, ahová a támogatás folyósítását kéri.
Mennyibe kerül?
A munkáltatót terhelő adó mértéke igen kedvező ennél a támogatási formánál: a kifizetéshez kapcsolódó adó- és járulékteher közel harmada (40, illetve 38 százaléka) annak, amennyit ugyanekkora összegű nettó bér kifizetése mellett kellene megfizetni.
Társaságiadó-alanynál a maximálisan meghatározott évi 1,8 millió forintig az összes adóteher 28 százalék. Ezen belül 15 százalék a személyi jövedelemadó és 13 százalék a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ha azonban a juttatás éves mértéke arányosan meghaladná az 1,8 millió forintot, akkor a maximum feletti rész után a munkáltatói adóteher 33,04 százalék.
A munkabérhez képest elérhető adóelőny a fentiek alapján havi 150 ezer forintos támogatással számolva összegszerűen 62 887 forint. (A munkabérrel kapcsolatban adóalap-kedvezménnyel a példában nem számoltunk.)
Fizetendő adók és járulékok társaságiadó-alany munkáltató esetén
| Munkabér (Ft) | Lakáscélú támogatás (Ft) | |
| Nettó összeg | 150 000 | 150 000 |
| Bruttó összeg | 225 564 | 150 000 |
| Munkáltatót terhelő adó | 29 323 | 42 000 |
| Munkavállalót terhelő adók és járulékok | 75 564 | 0 |
| Összes adóteher | 104 887 | 42 000 |
Kisvállalati adó (kiva) alanya esetében az 1,8 forintot éves szinten arányosan meg nem haladó juttatás után a munkáltatót 25 százalékos mértékű adó terheli, melyből 15 százalék a személyi jövedelemadó és 10 százalék a kiva mértéke. Abban az esetben, ha a juttatás éves mértéke arányosan meghaladná az 1,8 millió forintot, akkor az 1,8 millió forint feletti rész után a munkáltatói adóteher itt 27,7 százalék.
A munkabérhez képest elérhető adóelőny havi 150 ezer forintos támogatással számolva ebben az esetben összegszerűen 60 620 forint.
Fizetendő adók és járulékok kivaalany munkáltató esetén
| Munkabér (Ft) | Lakáscélú támogatás (Ft) | |
| Nettó összeg | 150 000 | 150 000 |
| Bruttó összeg | 225 564 | 150 000 |
| Munkáltatót terhelő adó | 22 556 | 37 500 |
| Munkavállalót terhelő adók és járulékok | 75 564 | 0 |
| Összes adóteher | 98 120 | 37 500 |
Korlátok, adatszolgáltatás
Nagyon fontos figyelni arra, hogy különbözeti bírságot kell fizetni, ha a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett összegét. A bírság mértéke a különbözet 50 százaléka, amit a munkavállalónak az adóévre vonatkozó bevallásában kell feltünteti és személyi jövedelemadóként megfizetni.
A munkáltatónak a juttatáshoz kapcsolódóan adatszolgáltatási kötelezettségének is eleget kell tennie az adóhatóság felé az általa nyújtott lakáscélú támogatásokról és az érintett ingatlan azonosító adatairól. Ezt a tárgyévet követő esztendő januárjának 31. napjáig kell teljesítenie.
Teljesítményhez nem köthető a juttatás
A lakhatási támogatáshoz kapcsolódóan fontos hangsúlyozni azt is, hogy ez béren kívüli juttatás, így összege, mértéke nem függhet a munkavállaló teljesítményétől. Minden munkavállaló (vagy a dolgozók csoportjai) azonos szabályok alapján részesülhetnek ilyen juttatásban.
Ha egyénhez, annak teljesítményéhez kötötten vezetné be ezt a munkavállaló, akkor azt nem lehetne béren kívüli juttatásnak tekinteni. Ha ugyanis a magánszemély egy adott bevételt az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként kap, az bérként adózik.
Ezen bevétel adókötelezettségének megállapításhoz a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. Így munkabérként kell adóztatni is.
Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
A BKV belső vizsgálatot indított.
