Így áll össze az „elég jó” uzsonnásdoboz – hogyan tápláljuk a gyereket, ha nem akar megenni semmi egészségeset?

Egy péksütemény is lehet tápláló, néha a csoki is belefér, és a földimogyorón, olajos magvakon kívül nincs tiltólistás étel – kevés szabálya van annak, hogy mit csomagoljunk a gyerekeknek, sok szülő és pedagógus azonban tévhitekre alapozva szigorú kereteket szab, emiatt gyakori az ítélkezés és a megszégyenítés. Gyermekdietetikus és pedagógusok segítségével próbáltunk meg eligazodni az uzsonnásdobozok és a gyermekétkeztetés útvesztőjében. 

Miközben a tanév kezdete sok szülő számára felszabadulást jelent, rengeteg szorongást is hoz magával. Ez pontosan leképeződik a facebookos szülőcsoportokban is, ahol könnyen elszabadulnak az indulatok, amikor egy-egy anyuka kétségbeesetten beírja például, hogy a gyerekének csak rántott húst tud csomagolni uzsonnára, mert nem hajlandó mást megenni. Megszégyenítést, ítélkezést, egyes közösségekben viszont támogatást is kaphat ilyenkor a szülő, akinek teljesen érthető az aggodalma, valamint a vágya arra, hogy segíteni tudja a gyermekét úgy, hogy megfeleljen az elvárásoknak.

Vigyen azt a gyerek az iskolába, amit megeszik,

ez az egyik alapelv akkor, amikor gyermekek táplálásáról van szó – mondja a HVG-nek Lukasz Rebeka gyermekdietetikus, csecsemő-szülő kapcsolati konzulens, a Kiskanál Kommandó alapítója, a Gyermekkori Evészavarok és ARFID Országos Egyesületének elnöke. Különösen érvényes ez a szabály az úgynevezett ARFID evészavarral diagnosztizált gyerekeknek – ez az akut, korlátozó, elkerülő táplálékbeviteli zavar azzal jár, hogy a gyerek nem eszik meg bizonyos ételeket, elutasít egyes ételcsoportokat pszichológiai korlátok miatt. „Ezeknél a gyerekeknél nagyon is elképzelhető, hogy mindennap ugyanazt fogják uzsonnázni, így ha a rántott hús az egyik elfogadott étel, akkor azzal kell dolgozni, és a továbbiakban meg kell próbálni bővíteni az elfogadott ételek körét” – fogalmaz a szakember.

A tiltás életet menthet

Fontos, nemzetközi ajánlások alapján megfogalmazott alapelv az is, hogy az étkezés semmiképpen sem lehet stresszforrás, az elsődleges szempont mindig a gyermek biztonságérzete. Egy szigorú szabály van, amire mindig oda kell figyelni: egy közétkeztetési rendeletmódosítás alapján tavaly a menzákon tiltólistára kerültek a diófélék, a földimogyoró és a szezámmag.

„Dietetikusként örülnénk annak, ha a szülők sem küldenének ilyen ételeket a gyerekekkel. Magyarországon körülbelül negyvenezer ételallergiás gyerek él, és közel 50 százalékuknál olyan súlyos reakciók jöhetnek elő, mint az anafilaxiás sokk. Vannak olyanok, akiknél már az anyag belélegzése is szélsőséges hatásokhoz vezet” – mondja Lukasz Rebeka, ugyanakkor azt is hangsúlyozza: „Ezeken kívül nagyjából bármi kerülhet az uzsonnásdobozba a gyerek igényei és napirendje szerint.”

„Volt, hogy kihánytam a tortát, mert halálfélelmem volt” – anafilaxiás gyerekek Magyarországon

Magyarországon a legújabb becslések szerint több mint 25 ezer gyereknek kell együtt élnie anafilaxiás allergiával. De milyenek a mindennapok, ha valakinek még az is életveszélyt jelent, ha mellette mogyorót esznek? A Deutsche Welle magyar stábja ennek járt utána.

Mutasd az uzsonnásdobozod, megmondom, ki vagy

Ezen a ponton akár fel is lélegezhetne a szülő, de itt jön képbe a pedagógus – a dietetikus sok olyan rémtörténetet hallott, amikor tanárok gyűjtöttek be ételt a gyerekektől, majd megsemmisítették azt. Mindezt azért, mert nem értettek egyet például azzal, hogy a szülő édességet csomagolt a gyerekének az iskolába.

Hozzászólások