„Embertelennek gondolom, hogy egy tízéves kisdiáknak kétszer 45 perc alatt kell megmutatnia, mit tud” – igazgatók a felvételiről, elitiskolákról és stresszről

Meg lehet-e határozni, mitől jó egy iskola?

Jankovics László: Filozófiai tanulmányaim idején hallottam azt a definíciót, hogy jó az, ami a céljának megfelel. Ez az iskolákra is igaz. De azt is hozzátenném, hogy akkor jó az iskola, ha a megfelelő emberek a megfelelő helyen vannak, motiváltan dolgozhatnak és tanulhatnak. Értem ezt a kollégákra és a gyerekekre is. Persze lehet konkretizálni a célt, ami nálunk elsősorban az, hogy felkészítsük a diákokat az egyetemekre. Ráadásul nemcsak bejutni kell, hanem meg is kell ott maradni: nekünk tehát az ehhez szükséges tudást és készségeket kell átadnunk.

Szurdi Gábor: Mi kisvárosi iskola vagyunk, mindenkinek van valami kötődése a Dobóhoz. A szülők szokták kérdezni, hogy elégedettek vagyunk-e a rangsorokban a helyezésünkkel, és hogy akkor mi most jó iskola vagyunk-e. Egyetértek az előttem szólóval. Ha a kitűzött céljainkat, elvárásainkat, főleg a diákok elvárásait teljesíteni tudjuk, akkor kimondhatjuk, hogy igen, jó iskola vagyunk. És van a sokat emlegetett pedagógiai hozzáadott érték, amit én szintén kiemelt szempontnak tartok. Azt, hogy a mi beiskolázási körzetünkből érkező tanulók képességeihez mennyit tudunk hozzátenni. Ennek a mérése nyilván sokkal nehezebb, mint az egzakt felvételi, érettségi adatok alapján mért eredményesség, de jó lenne erre is odafigyelni a rangsoroknál.

https://hvg.hu/360/20251027_HVG-Top-100-gimnazium-kozepiskolai-rangsor-2026-oktatas-felveteli

Amikor Nahalka István oktatáskutató 2004-ben kifejezetten a hozzáadott pedagógiai érték alapján állított össze egy rangsort, azon épp a Dobó került az élre.

Sz. G.: Igen, erre azóta is nagyon büszkék vagyunk.

Viszont ő ezt az Országos kompetenciamérések (OKM) családi háttérkérdőívei alapján vizsgálta meg. Akkor még papíron kellett ezt kitölteni, és elég nagy volt a visszaküldési hajlandóság. Volt tehát megfelelő mennyiségű adata erre. Ma már digitálisan zajlik ez a felmérés, nem is kötelező visszaküldeni a kérdőívet, ezért gyakorlatilag a statisztikai feldolgozásuk értékelhetetlen lenne.

Edényi László: Egy iskola működésével kapcsolatban valóban vannak jól mérhető és kevésbé jól mérhető tényezők. Jó lenne szerintem is, ha utóbbiak is megjelennének a vizsgálatokban. A hozzáadott érték fogalma központi kérdés egy olyan iskolánál, amely rengeteget fordít a diákok fejlesztésére, személyiségformálásukra, nevelésükre.

A Zrínyibe masszív négyes tanulók jelentkeznek. Ha velük eljutunk országos döntőkbe, ahol nagyon szépen szerepelnek, akkor azért elégedettek lehetünk a munkánkkal.

Az iskolánk még nem került be az első száz gimnázium közé a HVG-listán, ami sok esetben magyarázatra szorul, például amikor szülők tőlünk kérdezik, hogy „Akkor ez most nem elég jó iskola?” Mindig alaposan megvizsgálom egyébként a kompetenciamérés eredményeit az egész kelet-pesti tankerület szintjén. Nem elsősorban az adott eredmények, helyezések, pontszámok az érdekesek persze ott sem és a rangsorokban sem, hanem a trendek. Az adatok részletes elemzéséhez szükséges lenne a családi háttér ismeretére, azonban Budapesten összesen 35 iskolából volt értelmezhető háttérkérdőív a kompetenciamérésről. Ebből tényleg nem lehet statisztikát, elemzést gyártani.

Edényi László

Fazekas István