A független nyilvánosság egy újabb oszlopát ütötték ki Magyarországon azzal, hogy november 21-én leállt a Szabad Európa magyar híroldala. Ezt 2020 óta az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) működtette, léte azonban már márciusban veszélybe került, miután Donald Trump amerikai elnök aláírt egy rendeletet, amely a radikális költségcsökkentés jegyében minimálisra vágta vissza számos kormányzati ügynökség, köztük a USAGM feladatait.
Az ügynökség március 15-én levélben tájékoztatta a 23 országban 27 nyelven híreket szolgáltató – jobbára hírportált működtető – Szabad Európa Rádiót (RFE) a támogatás megszüntetéséről, az RFE pedig azonnali jogvédelmet kért, aminek hatására Kari Lake, a USAGM vezetőjének tanácsadója (valójában az egész terv végrehajtója) visszakozott. Ez biztosította, hogy a kongresszus által jóváhagyott 150 millió dolláros keretből legalább a fennmaradó 77 millió dollár ténylegesen meg is érkezzen a szervezethez. Ez összesen 50 milliárd forintot jelent, ami közel harmada annak, mint amennyiből a magyar közmédia működik.
Áprilisban egy szövetségi bíró további 12 millió dollár visszatartott támogatás kifizetésére kötelezte az ügynökséget, azonban addigra már több száz dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldtek, a külsős szerzőket pedig teljesen leépítették. Ráadásul az amerikai bíróságok ezzel csak annyit mondtak ki, hogy a Trump-adminisztráció nem tarthatja vissza önkényesen a kongresszus által már megítélt forrásokat, azt viszont nem tiltotta meg, hogy a pénzt átcsoportosítsák a különböző nyelvű hírszolgáltatások között, hogy bizonyos szerkesztőségeket leépítsenek, vagy 2026-ban teljesen más struktúrában működjön tovább a Szabad Európa.
A USAGM-nek tehát kvázi akarata ellenére kell idén még tovább működtetnie – radikálisan csökkentett létszámmal – az RFE-t. Kari Lake korábban is azzal érvelt, hogy a Trump-kormánynak nem szabad az amerikai adófizetők pénzét NATO-szövetséges országokban elkölteni tartalomgyártásra, és arról is beszélt, hogy a Szabad Európa elindításának eredeti célja már nincs összhangban a jelenlegi amerikai nemzeti érdekekkel. Sőt Lake – akinek közös szelfije is van Orbán Viktorral – egy floridai kongresszusi képviselőnek küldött levelében egyenesen úgy fogalmazott: a Szabad Európa „aláásta Trump külpolitikáját, mert szembeszállt a törvényesen megválasztott magyar miniszterelnökkel”. Egy november 7-ei X-posztban pedig arról írt, hogy a globalisták ugyan nyugodtan gyűlölhetik „szövetségesünket, Orbán Viktort”, arra azonban nincs joguk, hogy az amerikaiak pénzét használják „a magyar rezsim destabilizálására a Szabad Európára költött adófizetői forrásokon keresztül”, hozzátéve, hogy ennek véget vetnek.
A poszt aznap született, amikor Orbán Viktor és népes kísérete épp az amerikai fővárosban tette tiszteletét Trumpnál, így rosszmájúan azt is lehet mondani, hogy a magyar kormányfő, ha másban nem is, ezen a téren valóban kézzelfogható eredményt ért el az amerikai elnöknél. A pénzügyi védőpajzsról, a szankciós mentességről vagy éppen a nukleáris fűtőanyagokról ugyanis még egy papírfecnit sem tudott azóta se bemutatni, ám sikerült kiharcolnia egy olyan – alig tucatnyi újságírót foglalkoztató – híroldal azonnali bezárását, amely tényfeltáró anyagaival széles körben hivatkozási alappá vált a független sajtó egészében.
Ironikus, hogy a Szabad Európa éppen az első Trump-kormány végén, republikánus és demokrata támogatással indulhatott újra prágai központtal 23 olyan országban, ahol a kormányzat akadályozza az információ szabad áramlását, vagy nem elég fejlett, esetleg – mint Magyarország esetében – leépült a sajtószabadság. A NATO-tagállamok közül még Romániában, Bulgáriában és Észak-Macedóniában érhető el a Szabad Európa hírszolgáltatása.
A helyi stábok körében nagy a bizonytalanság: Bulgáriában például ugyan még nagyjából zavartalanul üzemel az oldal, azonban arra számítanak, hogy 2026-ban bezárhatják őket a román és az északmacedón szolgáltatással együtt – mondta a HVG megkeresésére Krasen Nikolov, a bolgár Mediapool munkatársa. A prágai központ már áprilisban arra kérte az alkalmazottak egy részét, hogy menjenek fizetetlen vagy részben fizetett szabadságra.
Az RFE Prague egyik, név nélkül nyilatkozó munkatársa elmondta: még mindig nincs új költségvetésük, a jövő bizonytalan, a fizetéseket pedig erősen visszavágták, így például a fia tandíját is nehezen tudja kifizetni – tudta meg a HVG Petra Dvorákovától, a Deník Referendum munkatársától. Szó volt arról is, hogy az Európai Unió valamilyen formában beszállna a Szabad Európa működtetésébe, és több ország is felajánlotta a segítségét, de megoldás még nincs.
A Szabad Európa kelet- és közép-európai újraindításával az amerikai kormányzat a 2010-es évek végén az orosz dezinformációval szemben keresett alternatívát.
2018-ban indult el a Szabad Európa román kiadása, egy hosszan tartó kormányválság után, amikor a korrupcióellenes intézkedések tétje jelentősen megnőtt, és egyértelművé vált, hogy az ország biztonságpolitikai szerepe a Fekete-tenger térségében felértékelődik – írja elemzésében a Hotnews.ro portál. 2020-ban Bulgáriában hasonló okok miatt indult el a hírszolgáltatás, épp akkor, amikor az orosz dezinformáció szintet lépett a Balkánon. Romániában is, Bulgáriában is ekkor kaptak új lendületet az orosz propaganda támogatásával a szélsőjobboldali mozgalmak, a Szabad Európa pedig kiemelten foglalkozott ezekkel a szervezetekkel. Így ezekben az országokban a Szabad Európa esküdt ellenségei – Magyarországgal szemben – nem az államhatalom, hanem a szélsőséges, oroszbarát mozgalmak lettek.
Donald Trump autokratákra jellemző kormányzási stílusa minden korábbi elnöknél közelebb vitte őt szellemileg Vlagyimir Putyinhoz, illetve az orosz elnök „puhább kiadásaihoz”, mint például Orbán Viktorhoz. Innen nézve pedig nem is annyira meglepő, hogy Trump köreiben úton-útfélen azt hangoztatják: az RFE valójában egy baloldali véleménybuborék, amire senki sem kíváncsi. Vegzálása beleillik abba a mintázatba, ahogyan az amerikai elnök a független sajtóval bánik belföldön is, például amikor neves hírügynökségektől vonta meg a belépés jogát a Fehér Házba, mert szerinte előnytelenül tudósítottak a személyéről.
A Szabad Európa létezésének igazi tétje azonban nem is elsősorban Közép-Európában van, hanem Ukrajnában, a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, vagy éppen Belaruszban (ahol a csatorna munkatársait börtönbe vetették) és Oroszországban, ahol a műsort száműzetésben élő újságírók készítik.
Donald Trump vagy nem tudja felfogni, hogy az amerikai álláspont terjesztése a posztszovjet államokban elsőrendű fontosságú, vagy – ami rosszabb – pontosan érti a helyzetet, de a saját hatalmi törekvéseivel ellentétesnek tartja a demokratikus értékek propagálását. Itt pedig érdekei összeértek Putyinéival és Orbánéival, akiknek ráadásul még óriási szívességet is tesz a Szabad Európa világszintű beszántásával.
Orbán – a szuverenitásvédelmi törvényének tavaszi, végül szőnyeg alá söpört szigorítási kísérlete és az „áttelelt poloskákról” szóló március 15-ei beszéde után – újabb rohamot indított a független sajtó ellen. Kitartottjai, mint Lánczi Tamás, már a Telexnek juttatott brüsszeli százmilliókról beszélnek, újra előkapva a külföldről finanszírozott médium „rémképét”, miközben a pártsajtóvá silányított közmédia évente mintegy 140 milliárd forintból gazdálkodhat, a Mediaworks pedig mostani formájában kizárólag a bőkezűen adagolt állami hirdetések miatt tud működni.
A Blikket a hetekben vásárolta fel az Indamedia, amelynek tulajdonosa ott ül a Mészáros Lőrinchez köthető TV2-csoportban és az MBH Bank felügyelőbizottságában is, és aki alatt az Index 2020 óta szoft kormánypropagandát terjeszt.
A magyar sajtószabadság tehát nemhogy javult volna az elmúlt években, hanem folyamatosan romlott. Bár eddig talán azt lehetett hinni, hogy az Egyesült Államok ellentart ennek az államilag vezérelt folyamatnak, mostanra biztossá vált, hogy ha Magyarország nem oldja meg a saját problémáit, akkor egy orosz érdekszférába tartozó, puha önkényuralmi rendszerben vergődő ország marad. Olyan ország, ahová évtizedek múlva talán ismét Nyugatról kell behozni a demokratikus alapértékeket.
Nyitókép: Vovesz Tibor főszerkesztő az üres szerkesztőségben / Fotó: Fazekas István
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
