Tetszett a cikk?

Miközben Elon Musk X-posztokban gyalázta a „pénzpazarló” Szabad Európa Rádiót, a belarusz állami televízió is beszállt az amerikai lejárató kampányba: a csatorna börtönbe zárt, rossz fizikai állapotban lévő, legyengített munkatársait elrettentésként mutogatták főműsoridőben.

Hetek óta tart a Szabad Európa Rádió, a Szabad Ázsia Rádió és az Amerika Hangja elleni lejárató kampány az Egyesült Államokban. Március 15-én Donald Trump azt a rendeletet is aláírta, amely leállítja az 1949-ben alapított orgánumok működéséért felelős szövetségi ügynökséget. Az amerikai elnök most sem maradt egyedül a bejelentéssel, Elon Musk – mint a kormányzati hatékonyságért felelős megbízott – közösségi médiás posztokban erősített rá, miért nincs szükség ezekre a szerkesztőségekre, médiaszolgáltatókra: Európa már amúgy is szabad, a szerkesztőségek csak pénzt pazarolnak, senki sem hallgatja őket, mellesleg szélsőséges, baloldali aktivisták gyűjtőhelyei.

Nem osztják ezt a véleményt sem az európai politikusok, sem a tartalomfogyasztók. Donald Trump bejelentésére szinte azonnal reagáltak az európai politikusok

Donald Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában
Mandel NGAN / AFP

Három nappal azután, hogy Trump aláírta a megszüntetésről szóló rendeletet, Európa külügyminiszterei tárgyaltak a Szabad Európa Rádió jövőjéről. Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak felelősséget kell vállalni a médiaszolgáltatás fenntartásáért, de azt is hozzátette, a tagállamok nem tudják „automatikusan” átvenni az amerikai finanszírozást.

Kallasnál sokkal határozottabbak voltak a cseh, a lengyel, és az osztrák politikusok is. „Példát kell mutatni a médiaszabadság és a médiapluralizmus védelme terén” – szögezte le Claudia Plakolm, az Ausztria néppárti európai ügyekért felelős minisztere. Hozzátette: Ha az Unió engedi a rádió felszámolását, Európa ellenfeleit „ajándékozná meg” egy olyan médiavállalat felszámolásával, ami 1950 óta működik független médiaorgánumként és hetente 47 millió hallgatót ért el 27 nyelven 23 országban.

A PAP lengyel hírügynökség beszámolója szerint elszántak a lengyelek is, Adam Szłapka európai ügyekért felelős miniszter „jó és szükséges” ügynek nevezte a rádióadó melletti kiállást. Toomas Hendrik Ilves volt észt miniszterelnök, és a Szabad Európa Rádió egykori újságírója az El Confidencial című spanyol lapnak azt mondta: a finanszírozás leállítása nem más, mint „ajándék” Trump részéről Vlagyimir Putyinnak és Orbán Viktornak. Ilves emlékeztetett: szinte alig jut el Oroszországba hiteles információ az Ukrajnában folyó háborúról azon kívül, amit a Szabad Európa szolgáltat. Hozzátette, úgy tudja, Orbán Viktor kifejezetten „dühös volt”, amikor 2020-ban a magyar nyelvű tartalomszolgáltatás újraindult.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter is beállt azoknak a sorába, akik szerint tenni kell a Szabad Európa Rádióért: gyors és hatékony segítségnyújtásra van szükség, mert ha az tartalomgyártás leáll, nehéz lesz újraindítani. Az új, európai finanszírozásról további tárgyalásokat folytat Csehország, Németország, Lengyelország és a három balti állam: Észtország, Lettország és Litvánia. Kaja Kallas megértéséről biztosította kollégáit, mint mondta , maga is a keleti blokkból származik, pontosan tudja, milyen múltja volt és milyen jelentősége van ma is a Szabad Európa rádiónak, amely a „demokrácia jelzőfényeként” működött eddig is

A Szabad Európa jelentősége azért is nőtt az utóbbi években, mert olyan országokban is műsort szolgáltatott, ahol nem, vagy csak részletesen volt közszolgálati adó. Fehéroroszországban hetven éve működik az Szabad Európa rádió, és olyanokhoz is eljuttatja a független média információit, akiknek más információforráshoz egyáltalán nincs hozzáférése. Ezért is folytat Aljakszandr Lukasenka rezsimje időről időre kíméletlen lejárató kampányokat a Szabad Európa Rádió ellen.

A legutóbbi ilyen támadássorozat pont akkor indult, amikor Elon Musk posztjai is megjelentek. Az ONT állami televízióadó „összhangban” az amerikai kampánnyal, főműsoridőben sugárzott elrettentő célú lejárató filmet a büntetőtelepen lévő újságírókról. A Szólásszabadság című adásban lesoványodott, láthatóan rossz egészségi állapotban lévő újságírók szerepeltek, olyan tudósítók és szerkesztők, akik a 2020-as, heves tüntetésekkel, ellenzéki megmozdulásokkal járó választásokról tudósítottak. Andrej Kiznecsik, a rádióadó munkatársaként három év börtönbüntetést kapott.

A propagandaműsor sugárzása után legyengülve és láthatólag meggyötörten szabadult, de van oka félni. Ha csak az európai összefogás nem lesz sikeres, és a Szabad Európát nem mentik meg, nem tudja korábbi munkáját folytatni. Hogy mi lesz a 2020-as események két másik ismert személyiségével, Ihar Loszik blogger-újágíróval, és a Szabad Európa egykori munkatársával aki öt éve ül börtönben és mikor szabadul kollégája, Ihar Karnej, akit azért ítéltek három év börtönre, mert együttműködött a Fehérorosz Újságírók Szövetségével – nem tudni.

Az oroszországi szerkesztőség tagjait evakuálták, amikor megkezdődött az Ukrajna elleni támadás, de külföldről folyamatosan szolgáltatnak tartalmat az orosz és ukrán közönség számára. A Szabad Európa jelentőségét jól érzékelteti, hogy a háború első hetében megháromszorozódott a híreket, elemzéseket követő oroszok és ukránok száma, és azóta is stabil az érdeklődés: hetente 70 millió embert olvassa ezekből az országokból a csatorna weboldalait.

A Voice of America székházának bejárata Washingtonban
AFP / Bonnie Cash

Kínában az Amerika Hangja miatt volt dühös a hatalom. Az adót száz országban összesen háromszázmillió ember hallgatja hetente, és olyan helyeken is sugároz, ahol az internetet blokkolják a helyi hatóságok. A kínai állami média úgy számolt be az Amerika Hangját érintő rendeletről, hogy amit a kínai hatóságok nem tudtak elérni, azt most a Trump adminisztráció elintézi, és úgy dobja el a médiaorgánumot, mint egy „koszos rongyot”

A Politico értesülése szerint az európai összefogás mellett a Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja és a Szabad Ázsia Rádió is úgy döntött: nem törődik bele az ellehetetlenítésbe. A három médiaorgánum pert indított a Globális Médiaügynökség ellen arra hivatkozva, hogy a finanszírozás az ügynökség törvényi kötelessége, a szövetségi források visszatartása pedig jogsértő.

A per kimenetelét egyelőre nem látni, ahogy azt sem, sikerül-e a támogatásról szóló kezdeményezést nyélbe ütnie az európai tagállamoknak. Oroszországban az elszánt összefogás ellenére sem finomkodnak. A Russia Today állami televízió „ünnepi” adást szentelt Trump „cool” döntésének, Vlagyimir Szolovjov médiaszemélyiségként emlegetett propagandista pedig azt üzente a felszámolás előtt álló szerkesztőségek munkatársainak: dögöljetek meg.

Ez a cikk a PULSE projekt keretében készült. Elkészítéséhez hozzájárult a spanyol El Confidencial és az osztrák Der Standard szerkesztősége.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!