Nagyon rég nem ment olyan jól az üzlet az európai hadiipari cégeknek, mint manapság. Alig tudják kielégíteni az európai vásárlási igényeket. Csak az orosz-ukrán háború hajtja a fegyverkezést?
A Rheinmetall már a konfliktus előtt is látványos növekedési ciklust prognosztizált a védelmi iparban. Már a Clinton- és az Obama-adminisztráció figyelme is Ázsia felé fordult, a geopolitikai gócpontok távolabb kerültek Európától, amely nagy mértékben bízott az Egyesült Államok nukleáris védőernyőjében. Mindezek miatt a kontinens országai hosszú időn keresztül nem fektetettek eleget a haderőkbe. Az 1990-es évektől a 2020-as évek elejéig folyamatosan csökkent a ráfordítás, amivel párhuzamosan nőtt az újrafegyverkezési iránti igény katonai oldalról. Végül szükségszerűen megszülettek a politikai döntések is, elkezdtek sokasodni a védelmi megrendelések. Persze, a kelet-európai fejlemények átformálták és katalizálták ezt a folyamatot, de maga a növekedési ciklus már 5-7 éve tart.
A Rheinmetall szóvivője, Philipp von Brandenstein
Veres Viktor
Az európai védelmi kiadások mégis csak 2022 óta nőnek szignifikánsan. Vagyis nem úgy tűnik, hogy elhanyagolható lenne az orosz agresszió jelentősége.
Erős hatása volt, mivel sok országban ráébredtek arra, hogy nem csak az atomfegyverek elrettentő ereje számít, hanem a hagyományos háború is realitás.
Ezzel sok katonai szakértő se számolt, mondván a nukleáris elrettentés meggátolja a hagyományos háborúk kitörését. Kiderült, hogy tévedtek.
Azt mondja, számított az iparág a kereslet növekedésére, de közben egyre többször hallani, hogy lassú a gyártás, hosszú éveket kell várni az új eszközökre. Miért?
Mindenhol a gyártási kapacitás felfuttatásán dolgoznak, de ez nem könnyű, és nem is gyors folyamat.
Hogy áll ezzel a Rheinmetall?
Nehezebb helyzetben lennénk, ha ma is csak a német piacra fókuszálnánk, de tíz éve erőteljes nemzetközi terjeszkedésbe kezdtünk, Németországtól kezdve az Egyesült Királyságon át Ausztráliáig vagy épp Magyarországig a világ számos országában ott vagyunk, ennek köszönhetően pedig rugalmasabban tudunk reagálni a keresletre. Az elmúlt években voltak nagyon fontos beszerzéseink és összevonásaink, például a spanyol védelmi beszállító, az Expal Systems felvásárlása, amivel nagy volumenben tudunk lőszert gyártani, de például Kelet-Közép-Európában is sorra építjük a harcjárműgyárakat.
Olvassa el exkluzív riportunkat a Rheinmetall zalaegerszegi üzeméből:
https://hvg.hu/360/20260108_rheinmetall-gyar-zalaegerszeg-lynx-gyalogsagi-harcjarmu-magyar-hadiipar-nemetorszag-honvedseg
Bekebelezik a kisebb szereplőket?
A szektorban konszolidációra van szükség. Nagyobb vállalatok kellenek, és olyanok, amelyek nem egy vásárlónak gyártanak. Mi ezt próbáljuk csinálni, letesszük egy európai védelmi ökoszisztéma alapjait. Valamekkora versenyre viszont nyilván szükség van, elkerülve, hogy csak egy beszállítóra kelljen hagyatkozni. A verseny javítja a terméket és jobb árhoz vezet, ami az adófizetőknek és a kormányoknak is fontos.
Amelyik ország teheti, saját vállalataitól rendel, viszont a tagállamok mellett az EU is bejelentkezett a szektor élénkítésétére és koordinációjára. Ez egy új folyamat, mert a védelempolitika hagyományosan nem brüsszeli hatáskör. Miként hat ez a piacra?
Több szempontból is nagy hatása van az Uniónak az ágazatra. Sok program fut, sok pénzt osztanak újra, amelyik tagállam fegyverkezni akar, az lehívhatja ezeket a forrásokat. Emellett a tagállamok már közösen is tervezhetnek, aminek előnyeit a kontinens nem EU-tagjai is ki akarják használni. Ez összességében magasabb szintű koordinációt jelent.
Lynx harcjármű a Rheinmetall zalaegerszegi gyárában - célba veszi Európát
Veres Viktor
Az európai védelmi megrendelések 78 százalékát kontinensen kívüli cégek kapják, az összes vásárlás 63 százaléka köt ki amerikai vállalatnál a Draghi-jelentés szerint. Hol vannak az európai cégek?
Hadiiparban még mindig az amerikai piac a legfontosabb a világon, és ott vannak a legerősebb szereplők.
Ami Európának hiányzik az az, hogy legyenek igazi, nagy és erős, globális hadiipari óriásai. A Rheinmetall épp most válik azzá.
Megoldás lehet az európai és amerikai cégek közti együttműködés, mivel egyes technológiák, eszközök, mint például az F-35-ös vadászbombázó, annyira fejlett, hogy Európa nem igazán tud felzárkózni. Az amerikai hadiipari óriásokkal való partnerség segíthet az európaiaknak, hogy integrálják a csúcstechnológiát, egyúttal erősítsék a transzatlanti kapcsolatot.
Ez érdeke lehet az amerikaiaknak is, hiszen több uniós projekt korlátozódik itteni beszállítókra.
Igen, ez erős ösztönző, és ez az, amit az EU igazán jól csinál.
Ukrajnát jó terepnek tartja az új fegyverek kipróbálása tesztelésére és reklámozására? A Rheinmetall számtalan eszköztípust szállított oda és ottani gyártókapacitás létrehozásába is beruházott.
