Akkorát ütött a Covid a magyar középosztályon, hogy azóta sem hevertük ki
Sorozatos válságokat él át a világ és Magyarország is az elmúlt években, de van, amiben még most is velünk maradtak a Covid-időszak alatti krízis gazdasági hatásai. Az öt éve kitört járvány hatásait bemutató sorozatunk mostani részében azt nézzük meg, hogyan formálta át a gazdaságot 2020-2021, és milyen hatásai azok, amelyeket még olyankor is érzünk, amikor a világjárvány már távoli rossz emlék.
„Nevezz meg egy várost, ami megváltoztatta az életedet!” – írta ki a Delta légitársaság a Twitterre pár éve, és a több ezer reakció közül a leggyakoribb válasz az volt: Vuhan. És tényleg, azon túl, hogy végre képesek vagyunk már kínunkban poénkodni mindezen, a világra sok szempontból szinte rá sem ismerne az, aki hirtelen idejönne egy időgéppel 2020 első napjaiból. A gazdaságot is alapjaiban alakította át az az időszak, és van több olyan hatása is, amelyet még azóta is érzünk.
A válság eltűnt, aztán gyorsan vissza is jött
Amikor 2020 tavaszán állóra fékezett a gazdaság szerte a világon, már lehetett tudni, hogy nem ússzuk meg könnyen, a nagy kérdés pedig az volt: milyen gyorsan sikerül kijönni ebből? V vagy W alakot ír le a gazdasági teljesítmény grafikonja, netán L-t? Azaz az első durva zuhanás után milyen lesz a kilábalás?
Nos, a vége egy ronda polikrízis lett – azt nevezik így, amikor sok különálló válsággóc összeér, és mivel minden mindennel összefügg, egy olyan krízisbe rántják be a világot, hogy különválasztani sem nagyon lehet, épp melyik okozza a bajokat. Számszerűsítve: a legtöbb országban 2021-ben gyors visszapattanás jött az első sokk után, 2023-ra viszont az EU 8 országa süllyedt vissza recesszióba (köztük mi is), a legnagyobbak közül a német gazdaság 2024-ben is ott maradt – részben emiatt a magyar gazdaság teljesítménye sem adott okot örömre), az USA lassú növekedésre állt vissza, Kína pedig évi 5 százalék körülire, ami ott nagyon rossznak számít a korábbi két számjegyű évek után.
Az igazi bajt nem a Covid okozta, de még csak nem is az, hogy 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát – emellett érvelt Zack Walsh, az ENSZ megbízásából dolgozó válságkutató, amikor egy tanulmányt írt az elmúlt évek eseményeiről. Szerinte az igazi gond az, hogy globális növekedés évtizedek óta lassul, egyre nő viszont a túlfogyasztás, több vagyon kerül a leggazdagabbakhoz, és persze a globalizáció miatt minden korábbinál könnyebben terjednek a válságok a világ egyik helyéről a másikra. Mindezek miatt egyre több gazdasági és társadalmi feszültség gyülemlik fel. Úgyhogy a politikusok, csak hogy ne essen túl nagyot a népszerűségük, elkezdenek kapkodni, számukra is ismeretlen terepekre tévednek, egyre több hibás döntést hoznak meg.