Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Az árcsökkentésre kijelölt 25 gyógyszer túlnyomó többségében nem az extrém drágulás a közös, hanem az, hogy a statisztikusok hónapról hónapra figyelik az árát.
Sorra jelentik be a gyógyszeripari cégek, hogy „önkéntes árkorlátozást” vezetnek be. A Magyar Gyógyszerészi Kamara június 13-án tett közzé egy listát azzal a 25 termékkel, amelynek az árát a nagykereskedők a 2024. december 31-i árakon rögzíthetik.
A 25 érintett termék közül 24 rajta van azon a listán, amelyből a Központi Statisztikai Hivatal az inflációt kiszámolja – tudta meg a HVG.
A KSH munkatársai minden egyes hónapban nagyjából ezer fajta áru, illetve szolgáltatás árát írják össze, ezeknek az áraknak a változásából áll össze az inflációs adat. A hivatal honlapjáról a módszertant taglaló részből bárki letöltheti Excelben a reprezentánsok listáját – csakhogy pont a gyógyszerekről itt nem tudunk meg semmit, mert csupán annyi szerepel a táblázatban, hogy „támogatott gyógyszerek”, illetve „nem támogatott gyógyszerek”.
Ezért a KSH-hoz fordultunk, hogy megtudjuk, pontosan mely termékek vannak a nem támogatott gyógyszerek listáján, a hivatal pedig meg is küldte nekünk, milyen gyógyszerek árát figyelik. Mint kiderült a válaszukból, 34 nem támogatott gyógyszer árváltozása számít bele az inflációs adatba, ebből a 34-ből 24-nek az árát most korlátozzák.
A 24 termék, amelyről a kamara azt írta, hogy az önkéntes árkorlátozás jellemzően ezek több kiszerelésére is kiterjed, és a KSH felsorolásában is szerepel:
A 25-ös listán ezek mellett egyetlen áru van, amely nem számít bele az inflációba, ez az Ambroxol-Teva 30 mg-s változata. Érdekesség, hogy ez az egyetlen olyan tétel, amely nem volt fent azon a listán, amelyet az Index egy héttel korábban megszellőztetett. A portál akkori felsorolásából a Dorithricin szopogatótabletta nem került be végül a most már talán végleges verzióba – pedig az ott van az inflációs reprezentánsok között.
Így még kilenc olyan nem támogatott gyógyszer maradt, amely beleszámít az inflációba és nem nyúlnak hozzá most az árához:
A gyógyszerészkamara elnöke önmérsékletre kérte a patikákat. Ez azért fontos, mert minden eddigi önkéntesnek nevezett árcsökkentéssel ellentétben itt nem közvetlenül a fogyasztói árakat fagyasztják be, hanem azt, amilyen áron a nagykereskedők a gyógyszertáraknak eladják a termékeiket. A kamara úgy fogalmazott: „A társadalmi felelősségvállalás jegyében elvárás, hogy amennyiben a gyógyszergyártókkal folytatott tárgyalásokon meghatározott gyógyszerkészítményeket a gyógyszertárak a nagykereskedőktől a 2024. december 31-i listaárakon vagy annál olcsóbban kapják, a gyógyszertárak is saját 2024. december 31-i listaáraikon vagy annál olcsóbban értékesítsék”.
Azt is hozzátették, hogy a lista később bővülhet 9 vényre kapható, de szabadáras termékkel. Hogy ezek melyek lesznek, azt később határozzák meg. (A támogatott gyógyszerek árrését már most is miniszteri rendelet szabályozza, vagyis ott kisebb a mozgástér, jellemzően a nem támogatott gyógyszereken szereznek a gyógyszertárak profitot.)
Miközben az infláció 4,4 százalékos volt májusban, a gyógyszerinfláció 5,4 százalékos. De ez azt mutatja, hogy mekkora az árváltozás az elmúlt 12 hónapban, ennél esetünkben fontosabb az, hogy milyenek voltak azok a 2024. december 31-i árak, amelyekhez most vissza kell menni.
Tavaly decemberhez képest az árak átlagosan 5,2 százalékkal nőttek a KSH adatai szerint, a gyógyszereké és más gyógyáruké ezen belül 5,1 százalékkal. Áprilisban mértek egy nagyobb, 3,1 százalékos áremelést, a többi hónapban 0,3-0,7 százalék között nőttek a gyógyszerárak. Vagyis
ha most csökkenteni kell az árakat, ráadásul pont azokat, amelyek számítanak a módszertan szerint, akkor az érezhetően lejjebb nyomhatja az inflációs mutatót, de szó sincs arról, hogy egy olyan terméket talált volna a kormány, amely másokhoz képest extrémen drágult volna.
Ami a többi, már bevezetett árkorlátozást illeti: a telefon- és internetdíj márciusról áprilisra 1,6 százalékkal emelkedett, onnan májusra 2,2 százalékkal csökkent. A „fel nem sorolt szolgáltatások” csoport pedig, amely az unalmas neve ellenére nagyon is fontos, mert a banki és biztosítói díjak is oda tartoznak, márciusról áprilisra 0,1 százalékkal drágult, áprilisról májusra 0,6 százalékkal olcsóbb lett. Utóbbi ennek ellenére még mindig felfelé húzza az inflációt, 12 havi alapon 5,9 százalékos az áremelkedése.
Vagyis ahol nem lehet más termékek árát emelni, hogy a szabályozottakon elszenvedett veszteséget behozzák, ott tényleg segít a beavatkozás lenyomni az árakat – az már más kérdés, hogy az infláció még így is nőtt májusban. Az élelmiszereknél viszont nem ez a helyzet: miután áprilisban 1,3 százalékkal estek az átlagos élelmiszerárak, májusban már 0,6 százalékkal nőttek. Az idényáras hatások mellett ebben az is benne van, hogy egy biztosító díjával vagy egy mobilszámlával ellentétben egy élelmiszerboltban több ezer olyan áru van, amelyeknek az árát emelheti a kereskedő, ha a szabályozottakon túl nagyot bukna.
Nyitókép forrása: MTI / Mónus Márton
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Ez egy kormányhatározatból derül ki, amely pénzt utal ki erre.
15 hónap alatt sajátította el a szakmát.
Gyűlöletkeltésre hivatkoznak.