Épp azokra a gyógyszerekre jön az „önkéntes árkorlátozás”, amelyekből az inflációt kiszámolja a KSH

Az árcsökkentésre kijelölt 25 gyógyszer túlnyomó többségében nem az extrém drágulás a közös, hanem az, hogy a statisztikusok hónapról hónapra figyelik az árát.

Épp azokra a gyógyszerekre jön az „önkéntes árkorlátozás”, amelyekből az inflációt kiszámolja a KSH

Sorra jelentik be a gyógyszeripari cégek, hogy „önkéntes árkorlátozást” vezetnek be. A Magyar Gyógyszerészi Kamara június 13-án tett közzé egy listát azzal a 25 termékkel, amelynek az árát a nagykereskedők a 2024. december 31-i árakon rögzíthetik.

A 25 érintett termék közül 24 rajta van azon a listán, amelyből a Központi Statisztikai Hivatal az inflációt kiszámolja – tudta meg a HVG.

A KSH munkatársai minden egyes hónapban nagyjából ezer fajta áru, illetve szolgáltatás árát írják össze, ezeknek az áraknak a változásából áll össze az inflációs adat. A hivatal honlapjáról a módszertant taglaló részből bárki letöltheti Excelben a reprezentánsok listáját – csakhogy pont a gyógyszerekről itt nem tudunk meg semmit, mert csupán annyi szerepel a táblázatban, hogy „támogatott gyógyszerek”, illetve „nem támogatott gyógyszerek”.

Ezért a KSH-hoz fordultunk, hogy megtudjuk, pontosan mely termékek vannak a nem támogatott gyógyszerek listáján, a hivatal pedig meg is küldte nekünk, milyen gyógyszerek árát figyelik. Mint kiderült a válaszukból, 34 nem támogatott gyógyszer árváltozása számít bele az inflációs adatba, ebből a 34-ből 24-nek az árát most korlátozzák.

A 24 termék, amelyről a kamara azt írta, hogy az önkéntes árkorlátozás jellemzően ezek több kiszerelésére is kiterjed, és a KSH felsorolásában is szerepel:

  1. ACC Long 600 mg pezsgőtabletta
  2. Advil Ultra Forte
  3. Algoflex Forte Dolo 400 mg
  4. Algopyrin 500 mg tabletta
  5. Aspirin Protect
  6. Béres csepp extra
  7. Canesten 10 mg/g krém
  8. Detralex filmtabletta
  9. Fenistil 1 mg/g gél
  10. Kitonail gyógyszeres körömlakk
  11. Lioton 100.000 gél
  12. Magne B6 bevont tabletta
  13. Magnerot tabletta
  14. Magnosolv granulátum, 6,1 g
  15. Milgamma N lágy kapszula 40 mg
  16. Neo Citran por
  17. Normaflore szuszpenzió
  18. No-Spa 40 mg tabletta
  19. Panangin 158/140 mg filmtabletta
  20. Prostamol Uno kapszula
  21. Reparon végbélkenőcs
  22. Rhinospray Plus orrspray
  23. Voltaren Dolo lágy kapszula
  24. Voltaren Emulgel Forte 20 mg/g gél

A 25-ös listán ezek mellett egyetlen áru van, amely nem számít bele az inflációba, ez az Ambroxol-Teva 30 mg-s változata. Érdekesség, hogy ez az egyetlen olyan tétel, amely nem volt fent azon a listán, amelyet az Index egy héttel korábban megszellőztetett. A portál akkori felsorolásából a Dorithricin szopogatótabletta nem került be végül a most már talán végleges verzióba – pedig az ott van az inflációs reprezentánsok között.

Vásárló egy gyógyszertárban
Túry Gergely

Így még kilenc olyan nem támogatott gyógyszer maradt, amely beleszámít az inflációba és nem nyúlnak hozzá most az árához:

  • Betaloc Zok retard tabletta, 50 mg
  • Cataflam bevont tabletta, 50 mg
  • Chinotal filmtabletta, 400 mg
  • Concor filmtabletta, 5 mg
  • Dorithricin szopogatótabletta
  • Flector Rapid granulátum, 50 mg
  • Meforal filmtabletta, 1000 mg
  • Merckformin XR retard tabletta, 1000 mg
  • Nootropil filmtabletta, 1200 mg.

A gyógyszerészkamara elnöke önmérsékletre kérte a patikákat. Ez azért fontos, mert minden eddigi önkéntesnek nevezett árcsökkentéssel ellentétben itt nem közvetlenül a fogyasztói árakat fagyasztják be, hanem azt, amilyen áron a nagykereskedők a gyógyszertáraknak eladják a termékeiket. A kamara úgy fogalmazott: „A társadalmi felelősségvállalás jegyében elvárás, hogy amennyiben a gyógyszergyártókkal folytatott tárgyalásokon meghatározott gyógyszerkészítményeket a gyógyszertárak a nagykereskedőktől a 2024. december 31-i listaárakon vagy annál olcsóbban kapják, a gyógyszertárak is saját 2024. december 31-i listaáraikon vagy annál olcsóbban értékesítsék”.

Árcsökkentésről döntöttek a gyógyszer-nagykereskedők, miután Nagy Mártonnal tárgyaltak

Kilenc vállalat csökkenti árait a 2024. december 31-i szintre.

Azt is hozzátették, hogy a lista később bővülhet 9 vényre kapható, de szabadáras termékkel. Hogy ezek melyek lesznek, azt később határozzák meg. (A támogatott gyógyszerek árrését már most is miniszteri rendelet szabályozza, vagyis ott kisebb a mozgástér, jellemzően a nem támogatott gyógyszereken szereznek a gyógyszertárak profitot.)

Mennyire hat az ár korlátozása?

Miközben az infláció 4,4 százalékos volt májusban, a gyógyszerinfláció 5,4 százalékos. De ez azt mutatja, hogy mekkora az árváltozás az elmúlt 12 hónapban, ennél esetünkben fontosabb az, hogy milyenek voltak azok a 2024. december 31-i árak, amelyekhez most vissza kell menni.

Tavaly decemberhez képest az árak átlagosan 5,2 százalékkal nőttek a KSH adatai szerint, a gyógyszereké és más gyógyáruké ezen belül 5,1 százalékkal. Áprilisban mértek egy nagyobb, 3,1 százalékos áremelést, a többi hónapban 0,3-0,7 százalék között nőttek a gyógyszerárak. Vagyis

ha most csökkenteni kell az árakat, ráadásul pont azokat, amelyek számítanak a módszertan szerint, akkor az érezhetően lejjebb nyomhatja az inflációs mutatót, de szó sincs arról, hogy egy olyan terméket talált volna a kormány, amely másokhoz képest extrémen drágult volna.

Ami a többi, már bevezetett árkorlátozást illeti: a telefon- és internetdíj márciusról áprilisra 1,6 százalékkal emelkedett, onnan májusra 2,2 százalékkal csökkent. A „fel nem sorolt szolgáltatások” csoport pedig, amely az unalmas neve ellenére nagyon is fontos, mert a banki és biztosítói díjak is oda tartoznak, márciusról áprilisra 0,1 százalékkal drágult, áprilisról májusra 0,6 százalékkal olcsóbb lett. Utóbbi ennek ellenére még mindig felfelé húzza az inflációt, 12 havi alapon 5,9 százalékos az áremelkedése.

Vagyis ahol nem lehet más termékek árát emelni, hogy a szabályozottakon elszenvedett veszteséget behozzák, ott tényleg segít a beavatkozás lenyomni az árakat – az már más kérdés, hogy az infláció még így is nőtt májusban. Az élelmiszereknél viszont nem ez a helyzet: miután áprilisban 1,3 százalékkal estek az átlagos élelmiszerárak, májusban már 0,6 százalékkal nőttek. Az idényáras hatások mellett ebben az is benne van, hogy egy biztosító díjával vagy egy mobilszámlával ellentétben egy élelmiszerboltban több ezer olyan áru van, amelyeknek az árát emelheti a kereskedő, ha a szabályozottakon túl nagyot bukna.

Nyitókép forrása: MTI / Mónus Márton