Ritkán foglalkozunk itthon heti rendszereséggel Dél-Koreával, pedig a távoli félsziget az utóbbi időben sorozatban többször is a címlapokra katapultálta magát. Miért ilyen izgalmas az ország helyzete és miért érdemes figyelni rá? Hogy megértsük, kicsit vissza kell ugranunk az időben, két év alatt sok minden történt.
2024 decemberében az akkori elnök, Jun Szuk Jeol (Yoon Suk Yeol) hadiállapotot vezetett be, amit részben az Észak-Koreával szerinte együttműködő ellenzék tevékenységével indokolt. Valójában inkább az ellenzéki többséggel rendelkező parlament és a felesége okozta botrányok szorításában hozhatta meg a döntést az egyre népszerűtlenebb elnök. Dél-Koreában 1948 óta összesen tizenhétszer vezettek be hadiállapotot, legutóbb a nyolcvanas években, így ez a lépés egyszerre lehetett megrázó és meglepő.
A kirendelt katonai erők ellenére a képviselők a parlamentbe bejutva leszavazták a hadiállapotot, ezután az elnök nem sokkal később fel is oldotta azt. Jun Szuk Jeolt később eltávolították hivatalából, jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti. Ezután 2025-ben előrehozott elnökválasztás következett, amit a Demokrata Párt jelöltje, Li Dzse Mjung (Lee Jae Myung) nyert meg. Befektetői szempontból itt válik igazán érdekessé a sztori, hiszen az új elnök több, tőkepiacot élénkíteni hivatott ígéretet is tett.
Tőkepiaci reformok a gyorsítósávban
Az elmúlt évek során a dél-koreai tőkepiac GDP-hez viszonyított piacai kapitalizációja gyakorlatilag nem változott – ehhez képest például Japánban vagy az Egyesült Államokban érdemben emelkedett. A dél-koreai tőzsdeindex, a Kospi cégeinek átlagos ár/könyv szerinti értékmutatója ráadásul valamivel 1 alatt mozgott, vagyis a befektetők a helyi tőzsdei cégekhez a nettó eszközértéküknél alacsonyabb értéket társíthattak.
Ez a szokatlanul alacsony mutató más fejlődő piacokkal összehasonlítva, ami erős befektetői bizalomhiányra utal.
A dél-koreai tőzsdén jegyzett cégek globális társaikhoz viszonyított alulértékeltsége ismert jelenség. A „Korea-diszkont” (az angol Korea discount kifejezésből) mögött részben a visszafogott részvényesi hozamok, illetve a vállalatirányításhoz kapcsolódó problémák húzódhattak meg. Li elnök célja az volt, hogy a dél-koreai tőzsdeindex ötéves elnöki ciklusa alatt elérje az 5000 pontos szintet. Az index az elnök beiktatásának napján 2662 ponton állt, így a vízió teljesítéséhez további, közel 90 százalékos emelkedésre volt szükség – ez akkor meglehetősen ambiciózus vállalásnak tűnt.
Nem diszkont ár
A helyi tőkepiac élénkítésére Li előtt is tettek már kísérletet. Korábban japán példa által inspirálva vezették be a Corporate Value-up Programot, ami a vállalatirányítás és a részvényesi hozamok javításával igyekezett megszüntetni a Korea-diszkont jelenséget. A pénzügyi szabályozó arra ösztönözte a tőzsdei cégeket, hogy például a tőkeköltségük, növekedési kilátásaik, illetve részvényesi hozamaik elemzésével tegyenek javaslatot ezek javítására – majd ötleteiket tegyék is közzé.
A tőkepiaci reformok Li elnök érkezésével tehát magasabb fordulatszámra kapcsolhattak. A demokrata párti elnök parlamenti többséggel a háta mögött állhatott neki a tőkepiac további fejlesztését célzó vállalatirányítási reformjait keresztülvinni. Több törvényt is módosítottak: kimondták például, hogy a vállalati igazgatótanácsoknak a részvényesek érdekeit is figyelembe kell vennie, és további lépéseket tettek a kisebbségi részvényesek védelme érdekében is. Később további törvénymódosításokat és adózási változásokat is bevezettek, a tőkepiac általános fejlesztését célzó reformtörekvések folytatódtak.
AI mint a növekedés új motorja
A dél-koreai tőzsde 2025-ben világszinten is kiemelkedő teljesítményt tudott felmutatni. A Kospi index a tavalyi, 75 százalékos emelkedésével globálisan a második legjobban teljesítő részvényindex volt. Hirtelen karnyújtásnyira került Li elnök 5000 pontos célja. A helyi részvénypiac emelkedésében több tényező is közrejátszott, már nem csak a tőkepiaci reformok jelentette hátszél segítette az erősödést.
A növekedés motorjává a mesterséges intelligencia lépett elő. Az AI-adatközpontok jelentős bővülése közepette az olyan nagy technológiai vállalatok mint a Microsoft, az Amazon, az Alphabet vagy a Meta, egyre növelték a költéseiket.
Ennek következtében érdemben nőtt a kereslet a speciális, nagy sávszélességű memóriachipek iránt, ami felfelé hajtotta a memóriaárakat. Mindez alaposan meglökte a memóriachipeket gyártó cégek eredménytermelését. Pontosan ez volt a helyzet a Samsung és az SK Hynix esetében is. A két vállalat súlya a helyi részvényindexben meghatározó, ezért a chipgyártó cégek árfolyamemelkedése az egész indexet felfelé húzta.
A Kospi először januárban törte át az elnök által megcélzott 5000 pontos szintet. Bár a közel-keleti konfliktus átmenetileg közbeszólt, az index áprilistól szinte már rakétaként tört előre, júniusban pedig egészen 9000 pontos szint fölé került. A piac belső szerkezetében mindeközben lényeges változások történtek. A külföldi befektetők a korábbi, jelentős emelkedést követően profitot realizáltak.
Míg a külföldi piaci szereplők eladtak, a dél-koreai tőzsde év eleji emelkedésében egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak a helyi lakossági befektetők. Ami emiatt bekövetkezett, arra Li elnök valószínűleg a legrosszabb rémálmaiban sem számított: a dél-koreai tőzsde a június közepi csúcsáról lefordulva hatalmasat esett.
A Kospi nagyjából negyven nap leforgása alatt több mint negyven százalékot zuhant.
Bizalmi ügy
A dél-koreai részvénypiac a júniusig kialakult túlfűtöttségét mostanra korrigálta, összességében véleményünk szerint továbbra is van miért optimistának lenni. Az ország domináns az AI-technológiához alapvetően szükséges memóriachip-gyártás miatt, a félvezetőipari fellendülés pedig a teljes dél-koreai gazdaságot felfelé húzza.
Az AI terjedése, a modellek méretének és összetettségének növekedése a memóriachipek iránti keresletet valószínűsíthetően további emeli az előttünk álló mintegy másfél év ben. A memóriahiány várhatóan 2028-ban enyhülhet, mivel a kínálati oldalon ekkorra jelenhetnek meg új termelési kapacitások. Mi arra számítunk, hogy ezzel együtt is keresletes maradhat a piac.
Miközben a félvezető piacot egyre inkább strukturális tényezők hajtják, az iparág szereplőit és ezáltal a dél-koreai részvénypiac egészét a múltbeli tapasztalatok miatt továbbra is ciklikusként árazzák, jelentős diszkonttal.
A dél-koreai részvénypiacon ez már extrém szinteket ölt. Az előretekintő P/E mutatója 5 alatti, amivel a világ legolcsóbbjává vált a növekedési kilátásokat is figyelembe véve (a price/earnings mutató a részvény árát viszonyítja az egy részvényre jutó nyereséghez). Ez sokat segít abban, hogy az egyébként erősödő AI körüli kockázatokért is kellő mértékben kárpótolja a befektetőket.
Nyitókép: ChatGPT
Tetszik, amit olvasol?
A választás lezajlott, de a kérdéseknek nincs vége. A következmények most kezdődnek. A hvg360 Prémium hírlevelek a napi hírfolyamon túl segítenek eligazodni egy olyan időszakban, ami mindannyiunk számára új.
Egyfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: adatokból történetek, jogi magyarázatok, közélet női szempontból, kultúr- és médiamegfejtés programajánlattal, külföldi lapok heti hírszemléje; másfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők gondolatait olvashatjátok a gazdaság és a menedzsment területeiről, nemzetközi kutatásokról, vagy a mindent behálózó mesterséges intelligenciáról.
A tartalom az OTP Global Markets támogatásával, a hvg360 Prémium hírlevelek szakmai együttműködésével készült.
Az OTP Global Markets további elemzéseit itt olvashatja.
Jelen hírlevél marketing kommunikációnak minősül, a dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlásnak, nem szolgálnak befektetési tanácsadásként, továbbá semmilyen további elemzés alapjául nem szolgálhatnak a benne feltüntetett pénzügyi eszközök vonatkozásában. Jelen hírlevélben foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli, az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli felelősség a befektetési döntések eredményességéért, az ügyfél által kitűzött cél eléréséért, sem az e dokumentum vagy annak bármely része alapján hozott egyedi befektetési döntésért, sem azok következményeiért. Minden befektetés bizonyos kockázatokkal jár, amelyek kihathatnak a befektetési döntés eredményességére és a befektető esetleg nem olyan összeghez jut a befektetéséből, melyet befektetési célként elvárt, vagy amennyit befektetett, így akár az is előfordulhat, hogy a befektetett tőke csökken, teljes összegét elveszíti, vagy akár azon is túl keletkezhet fizetési kötelezettsége.
