Különleges megoldást talált Székely Tamás egészségügyi miniszter a tapolcai kórház körül kialakult polgári jogi vita megoldására. Mivel a városi önkormányzat nem volt hajlandó visszavenni a kórház működtetését a Medisyst Kft.-től (HVG, 2010. március 3.) úgy, hogy átveszi a dolgozókat, és kifizeti a magánvállalkozás befektetéseit, a miniszter május elsejétől katasztrófahelyzetet hirdetett ki. Így a dolgozók „kirendelhetők” a munkahelyükre anélkül, hogy az önkormányzati tulajdonú kórház továbbfoglalkoztatná őket, a Medisyst mintegy félmilliárd forintos befektetése pedig zár alá került. Ezeket a javakat leltárba kell venni, használatukért elvileg bérleti díj jár majd a tulajdonosnak. „Fellebbezésnek helye nincs, a határozat visszavonásig érvényes” – áll a verdiktben.
A tapolcai kórház krónikus osztálya
Túry Gergely
A katasztrófahelyzet további előnye, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 24 óra leforgása alatt szerződést köthet az új működtetővel, a Tapolcai Kórház Egészségügyi Nonprofit Kft.-vel, nem firtatva, hogy az intézmény tárgyi és személyi feltételei megfelelnek-e a működéshez szükséges minimumfeltételeknek. Az intézkedéssel mégis van egy alapvető baj: nem felel meg a jogszabályoknak. Az egészségügyről szóló 1997. évi törvény szerint ugyanis az a váratlanul bekövetkező esemény minősül katasztrófának, amely a polgárok életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátásra vonatkozó másik törvényi szabály pedig úgy szól, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátás egy adott területen élők számára közúton 60 percen belül elérhető legyen. Az esemény korántsem volt váratlan – a Medisyst tavaly novemberben jelentette be, hogy felbontja az önkormányzattal kötött szerződést –, az országos tiszti főorvos pedig akkurátus tervet készített arra az esetre, ha a tapolcai kórház működése megszűnne. Újraosztotta az ellátási területet, a közúton Tapolcától mintegy 30 percre lévő Ajkára és Keszthelyre, valamint az eddig is igénybe vett megyei súlyponti kórházba, a 40 percre lévő Veszprémbe irányítva a betegeket.
Mivel Molnár Ágnes, a Fidesz nyugat-magyarországi pártigazgatója ragaszkodott ahhoz, hogy a helyi önkormányzat fizetség nélkül vehesse vissza az intézményt, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közép-dunántúli régiójának tiszti főorvosa, Bujdosó László kénytelen volt valamiféle megoldást kifundálni. Ehhez az szolgált ürügyül, hogy a közép-dunántúli régió valamennyi településének tüdőgyógyászati járóbeteg-rehabilitációja a tapolcai kórházhoz tartozik. Ezért Bujdosó úgy foglalt állást, hogy annak kiesése elegendő okot szolgáltat a katasztrófahelyzet kihirdetésére – még ha heti 20 óra rendelési időről van is szó. Mivel Magyarországon eddig még nem volt miniszteri pecséttel és aláírással elismert egészségügyi katasztrófahelyzet, azt sem tudni, hogy az meddig fog tartani. Az viszont biztosnak látszik, hogy az államosítás eme új formája aligha nyeri el a tőkebefektetők innovációs nagydíját.
