Struccot, emut is vághatnak, és a húsukat értékesíthetik is ezentúl a kistermelők – áll a múlt pénteken megjelent agrárminiszteri rendeletben. A futómadarak felvétele a honi kistermelői kínálatba látványos változás ugyan a 2006 óta hatályos jogszabályhoz képest, de az igazi újdonságot az jelenti, hogy jelentősen bővülnek e termelők értékesítései lehetőségei. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület és a Védegylet által összefogott 53 civil szervezet már egy éve lobbizik a kistermelői szabályozás módosításáért.
„A korábbi rendelet fölösleges korlátozásokat tartalmazott, amelyek más uniós országokban nem voltak jellemzőek” – érvelt a módosítás mellett Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület piacépítési programvezetője. Példaként azt hozta fel, hogy eddig a kistermelők még a helyi boltokba sem szállíthattak feldolgozott termékeket. Ausztriában például az értékesítési régió meghatározásánál azt, hogy „helyi”, az egész országra értik – magyarázta a programvezető.
Az új magyar szabályozás ekkorát nem lép ugyan, de azért bővíti a kistermelők potenciális piacát. Megnövekedett ugyanis a termelői régió; ebbe eddig az a megye, illetve a vele szomszédos megyék tartoztak, ahol a kistermelő gazdasága volt. Ha a lakóhelye más megyében van, az már nem számított a termelői régióba, ahol szabadon árusíthatott. Most viszont igen, sőt még a lakóhellyel szomszédos megyék is. E régión belül a saját terményeiket házhoz is szállíthatják, sőt fel is szolgálhatják. Bevezeti ugyanis a jogszabály a kistermelői vendégasztal fogalmát, amely arra ad lehetőséget, hogy napi legfeljebb 16 főnek a kistermelő gazdaságában az általa előállított élelmiszereket feltálalják.
Az igazi piaci lehetőségeket azzal nyitotta meg a kistermelőknek az agrártárca, hogy Budapestre is szállíthatnak, méghozzá állati eredetű terméket is. (Növényi eredetű feldolgozatlan terméket, illetve mézet és halat eddig is árusíthattak minden magyarországi piacon.) Bővül az értékesíthető termékek köre és mennyisége – mondta a HVG-nek Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára –, illetve ezentúl közvetlenül a boltoknak, vendéglátóhelyeknek is szállíthatnak (lásd Mérlegre téve című cikkünket). Az élelmiszer-feldolgozás egyes munkafolyamatait a kistermelők másokkal is elvégeztethetik, ami Süth szerint például a húskészítmények bérfüstölésénél jelenthet könnyebbséget.
Állatokat azonban továbbra is csak erre a célra engedélyezett helyen lehet levágni. „Eddig nem volt gyakorlat, de mobil vágóhidakkal csökkenteni lehet a szállítási költségeket” – vetette fel Süth, hozzátéve, hogy ezek működtetését egy-egy önkormányzat is megszervezheti. Kis mennyiségek esetén a vágóhidaknak – az új rendelettől függetlenül – enyhébb szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. Ha például a levágott állat húsának hűtése a vágástól számított két órán belül megkezdhető, a vágóhídon nem szükséges hűtőkamra üzemeltetése, illetve napi néhány állat vágása esetén nem kell élőállat-várakoztatót kialakítani.
Az új szabályozás tabut dönt, és lehetővé teszi a kisgazdaságok közvetlen bekapcsolását az élelmiszerpiacba – értékelte a HVG-nek a változást Jakab István, a kistermelői rendelet módosítását annak 2006-os megszületése óta szorgalmazó Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, a Fidesz országgyűlési képviselője. Bár a Fidesz néhány, az agrárágazathoz is kötődő szabályozás – mint például az egyszerűsített foglalkoztatás vagy az Új Magyarország vidékfejlesztési program – megváltoztatását már bejelentette, az új kistermelői rendelet vélhetően nem kerül be ebbe a sorba.
KELEMEN ZOLTÁN
