A téli hónapokban halnak meg a legtöbben Magyarországon, de július és szeptember között jön világra a legtöbb újszülött. A legutolsó (2008-as) Demográfiai Évkönyv adatai szerint az új évezred első nyolc esztendeje közül ötben júliusban érkezett meg a legtöbb csecsemő, a másik három évben pedig szeptemberben volt a legnagyobb forgalom a szülészeteken. 2008 júliusában például 9295 babát anyakönyveztek, márciusban viszont csak 7747-et. Ugyancsak gyenge hónapnak számít a gyermekáldás tekintetében mostanság a november és a december, valamint az április és a május. Fél évszázaddal ezelőtt még más volt a ritmus, 1960-ban és 1970-ben éppenséggel márciusban sírt fel a legtöbb újszülött a szülőszobákban. Az esküvőknek az anyakönyvi statisztikák szerint ugyancsak megvan a maguk szezonja: a párok ma Magyarországon augusztusra időzítik legnagyobb számban a házasságkötést. Tavalyelőtt például az év nyolcadik hónapjában többen (7548-an) mondták ki azt a bizonyos igent, mint november elsejétől február végéig együttesen (6222). A leghalványabb hónapnak egyértelműen a január számít, ilyenkor évek óta durván hetedannyian kérnek állami áldást kapcsolatukra, mint a nyár végi időszakban.
Egy-két generációval ezelőtt még más volt a szokás, a háború után, sőt még a hatvanas évek elején is novemberre időzítették a legtöbb lagzit, és a nyári hónapokban viszonylag keveseknek jutott eszébe házasságot kötni. A halálozások gyakoriságát tekintve alapvetően a természet törvényei látszanak még ma is érvényesülni. Az utolsó fél évszázad statisztikái szerint a legtöbben december és március között hunynak el. A különböző évszakokban eltávozottak száma között ma már nincs akkora különbség, mint ötven-hatvan évvel ezelőtt. Míg 1949 márciusában még 67 százalékkal többen hunytak el, mint ugyanazon év szeptemberében (11 és fél ezer, illetve 7 ezer személy), 2008 januárja és júliusa között nem egészen 19 százalék volt az eltérés (11 947, illetve 10 041).
