Az intralogisztikai rendszerek modernizálása már nem csak a nagyvállalatok kiváltsága. Az árak csökkenése, a növekvő igény az automatizációra, illetve a kisebb cégek igényeire szabott megoldások megjelenése folyamatosan bővíti a kis- és középvállalkozások lehetőségeit is. A Jungheinrich az elmúlt években számos vállalat intralogisztikai átalakításában vett részt, így a szakma kihívásai, problémái nem újak előttük. Azért, hogy még pontosabb képet kapjon a cég a magyar intralogisztika helyzetéről, kutatást készített, közel 150 szakember bevonásával. A Jungheinrich a válaszok gyűjtését egy jótékonysági akcióval kötötte össze: minden beérkezett válasz után 3000 forinttal támogatta az Autistic Art Alapítványt.
A felmérésben azt kérdezték a szakemberektől, hogy a hazai cégek milyen eszközöket és milyen gyakran használnak anyagmozgatásra, mennyire elterjedt a digitalizáció, a szoftveres megoldások, milyen területeken automatizálnak, milyen szempontok alapján döntenek a beszerzendő eszközökről, de arra is rákérdeztek, hogy mennyire nyitottak a különböző pályázati lehetőségekre, illetve hogyan és milyen módon ügyelnek a fenntartható megoldásokra.
Az automata gépek –pl. önvezető targoncák, autonóm mobil robotok, szatellit kocsik, drónok vagy épp kobotok – átveszik az emberi munkaerő számára legnehezebb, leginkább ismétlődő feladatokat, miközben jelentősen csökkentik a hibalehetőségeket és biztonságosabbá teszik a mindennapi működést. A folyamatok automatizálása ezzel párhuzamosan a raktárirányítási rendszer (WMS) bevezetésével valósul meg, amely képes valós időben követni a készleteket, optimalizálni a raktári útvonalakat, valamint összehangolni az automata raktári szállítórendszer minden elemét.
Az automatizálás csökkenti a hibák számát, optimalizálja az energiafelhasználást, tehermentesíti a munkaerőt és nem utolsó sorban javítja a vállalat által nyújtott szolgáltatási színvonalat. Sőt, hozzájárul a munkavállalók biztonságosabb munkavégzéséhez, ami jelentősen csökkenti a fluktuációt és javítja a munkahelyi elégedettséget is.
Automatizáció: mit mutatnak a magyar számok?
A Jungheinrich az elmúlt időszakban számos magyar vállalat intralogisztikai folyamatainak fejlesztésében és kivitelezésében vett részt. Ezekben a projektekben komplex automatizált rendszerek, szűkfolyosós magasraktári rendszereket, valamint raktár- és flottairányítási rendszereket telepítettek. A válaszadók 42%-a 250 főnél többet foglalkoztató vállalatnál dolgozik, csaknem ilyen sokan vannak az 51-250 fős cégektől érkezett válaszok (37%). Az 50 főnél kevesebbet foglalkozó cégek egyesített, 21%-os részesedése jól mutatja, hogy az intralogisztika modernizálása ennél a szegmensnél is fontos szerepet játszik, de még nem tekinthető általánosnak.
A legtöbben a targoncákat használják az áruk mozgatására (94%). A második helyen végző (91%) kézi raklapemelők (béka) magas aránya viszont jól mutatja, hogy a manuális eszközök továbbra is jelentős szerephez jutnak még a nagyvállalatok anyagmozgatásában is. Az automatizációt a megkérdezettek 17%-a alkalmazza AGV vagy AMR formájában, 11% pedig automatizált tároló rendszerrel rendelkezik. Valószínűleg az AGV-k és az AMR-ek gyorsabb megtérülésével ezek a gépek nagyobb részarányhoz jutnak a kisebb (50 főnél kevesebb embert foglalkoztató) vállalkozásoknál is. A cégek 57%-a több műszakban, 12%-a egy műszakban üzemel. Az előbbiek azok, akiknek leginkább érdemes kihasználni a modern intralogisztikai eszközökben rejlő lehetőségeket, hiszen hatékonyságuk jelentősen növekedhet ezáltal. A megkérdezettek 75%-a nem használ automatizált eszközöket intralogisztikai folyamataiban. Ennek egyik oka, hogy az automatizációt még ma is a nagy cégek kiváltságának tartják, és az olcsó, humán munkaerőt elérhetőbbnek gondolják.
Hogy állnak a cégek a digitális folyamatkövetés terén?Erre legtöbben (74%) saját cégük vállalatirányítási rendszerét (ERP) használják, de egyre többen alkalmaznak raktárirányítási rendszereket (39%) vagy raktárfelügyeleti szoftvereket (8%) is. A megkérdezettek közül 19% használ flottamenedzsment rendszert is az anyagmozgatógépek optimális kihasználására.
Ezek a legfőbb kihívások itthon
Ami a fejlesztéseket illeti: a válaszadók többsége (51%) szerint ezek egyik gátja a magas költségekben keresendő, de sokak szerint (46%) a túl sok manuális tevékenység is ide sorolható: ezt jól mutatja, hogy válaszadók 25%-nál semmilyen automatizáció sincs. Ugyanakkor a megkérdezettek több, mint kétharmada (66%) fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja az automatizációt, felismerik annak jelentőségét, de keresik még a megvalósítás lehetőségeit.
Sokan kihívásként jelölték meg munkaerőhiányt, a raktárkapacitáshiányt és a határidők betartását is: fontos megjegyezni, hogy mindhárom esetben már rövid távon is megoldást nyújthat az esetleges automatizáció.
Az automatizálás legfontosabb területei
A megkérdezettek többsége a be- és kirakodási folyamatokat, valamint az üzemen belüli szállítás automatizációját jelölte meg, de szorosan követi ezeket a komissiózás is. Előbbiek monoton, kevésbé produktív folyamatok, utóbbi pedig jelentős fizikai igénybevételt jelenthet – mindkét terület élen jár a magyar vállalatok automatizációs céljainak körében.
Ezeken a területeken népszerűek a különböző pályázatok is: 50% a szállítási feladatokra alkalmas AGV/AMR beszerzésekre pályázna, 43% pedig a ki-/betárolás, illetve állványkiszolgálásra alkalmas automata eszközöket vásárolna, a harmadik helyen, 36%-kal pedig az automata komissiózás szerepel. Fontos adalék itt, hogy a pályázatok iránti látható érdeklődés ellenére eddig csak a megkérdezett cégek alig egyharmada vett részt valamilyen pályázaton.
Annak ellenére, hogy a felmérés egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar cégek jelentős lemaradásban vannak, a megkérdezettek mindössze 5%-a tervezi egy éven belül bevezetni a fejlesztéseket, 46% 3 éve, míg 49% inkább kivár, és csak 3 éven túli bevezetésben gondolkodik.
És ha már bevezetik, akkor mik a legfontosabb szempontok? A megkérdezettek körében kiemelt jelentőségű (72%) a szakértelem és a támogatás, természetesen meghatározza a döntéseket az ár (82%) is, de fontos szerepet játszanak a referenciák és a fenntarthatóság (54%). Utóbbi esetében kifejezetten pozitív, hogy válaszadók háromnegyede számára ez a terület a fontos és a nagyon fontos kategóriába sorolódott: a hulladékcsökkentés, az energiatakarékos eszközök beszerzése, a megújuló energiaforrások alkalmazása és a szén-dioxid kibocsájtásának csökkentése a válaszadók felénél fontos és reális célként jelent meg.