Az FMCG-gyártók számára a következő években egyre kevésbé lesz kérdés, hogyan kell alkalmazkodniuk az új uniós csomagolási szabályokhoz: az új szabályozás a fenntarthatóság és az élelmiszerbiztonság erősítése mellett a körforgásos gazdaság felé tereli az iparágakat. Bár elsőre távoli, jogi jellegű változásnak tűnhet, valójában kifejezetten gyakorlati következményekkel jár, különösen az FMCG-szektor szereplői számára. Érdemes ezeket időben, közelebbről is megismerni.
A csomagolás az élelmiszeripar egyik kulcsterülete, amely egyszerre érinti a termékbiztonságot, a logisztikát és a környezeti terhelést. Az új szabályozás célja, hogy ezen a területen egységesebb, szigorúbb és hosszú távon fenntarthatóbb működést alakítson ki. Ez azonban több, mint anyaghasználati kérdés: a teljes gyártási és ellátási lánc működését is új alapokra helyezheti.
A cél: a minél kevesebb hulladék.
Shutterstock
Mit jelentenek az új elvárások a gyakorlatban?
Az egyik legfontosabb változás az élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagok szabályozásában jelenik meg. Az újrahasznosított műanyagok használata egyre nagyobb mértékben inkább elvárássá válik, azonban ez csak szigorú feltételek mellett lehetséges. A gyártóknak igazolniuk kell, hogy az alkalmazott anyagok biztonságosak, és megfelelnek az élelmiszeripari követelményeknek, ami új típusú engedélyezési és validációs folyamatokat tesz szükségessé.
Jelentősen felértékelődik a technológiai megfelelés szerepe is. A gyártási folyamatoknak nemcsak hatékonynak, hanem auditálhatónak és reprodukálhatónak is kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy a cégeknek egyre részletesebben kell dokumentálniuk, hogyan készül egy termék, milyen alapanyagokból és milyen körülmények között.
A nyomonkövethetőség szintén kulcskérdés lesz – és nem csak papíron. Az új elvárások szerint a teljes ellátási láncban biztosítani kell az anyagok és folyamatok visszakövethetőségét. Ez nemcsak a beszállítók átláthatóságát jelenti, hanem azt is, hogy a vállalatoknak képesnek kell lenniük gyorsan és pontosan adatot szolgáltatni egy-egy termék útjáról.
A minőségbiztosítás területén a gyakorlatban máshová kerül a hangsúly: egyre inkább a folyamatokra helyeződik, nem csupán a végtermék ellenőrzésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hibák megelőzése kerül előtérbe, amelyhez sok esetben automatizált ellenőrzési megoldásokra és digitális rendszerekre van szükség.
A teljes ellátási lánc érintett
Az új szabályozás nem kizárólag a csomagolóanyag-gyártókat érinti: az FMCG-szektorban működő vállalatok, a beszállítók, sőt a logisztikai partnerek is annak a rendszernek a részei, amelynek meg kell felelnie az új előírásoknak.
A hazai vállalatok számára ez több ponton jelent kihívást. Egyrészt technológiai fejlesztések válhatnak szükségessé, különösen ott, ahol a jelenlegi rendszerek nem alkalmasak a részletes adatgyűjtésre és nyomonkövetésre. Másrészt a gyártási folyamatok átalakítása is elkerülhetetlenné válhat, hogy megfeleljenek az új követelményeknek. Az informatikai rendszerek szerepe is felértékelődik, hiszen az adatkezelés és az átláthatóság alapfeltétele a digitális működés. Emellett a vállalatoknak fel kell készülniük a gyakoribb és részletesebb auditokra is, amelyek során nemcsak az eredményeket, hanem a teljes működési folyamatot vizsgálják.
Bár a változások nem egyik napról a másikra lépnek életbe, be kell látni, hogy az alapos, megfelelő felkészülés időigényes folyamat - és sok cégnél már most látszik, hogy ezt alábecsülik. Azok a vállalatok, amelyek időben elkezdik a szükséges fejlesztéseket, nemcsak a megfelelés szempontjából kerülhetnek előnybe, hanem versenyképességüket is erősíthetik.
Az élelmiszeripari szereplőknek időben fel kell készülniük.
Shutterstock
Túl a megfelelésen: iparági átalakulás
Az új szabályozás egy szélesebb iparági trend része, amely a gyártási folyamatok átláthatósága és az adatvezérelt működés irányába mutat. A vállalatok számára egyre fontosabbá válik, hogy valós időben lássák és értsék a folyamataikat, valamint gyorsan reagáljanak az esetleges eltérésekre. A digitális nyomonkövetési rendszerek lehetővé teszik, hogy a gyártás minden lépése átláthatóvá váljon, ami nemcsak a megfelelést segíti, hanem a hatékonyságot is növeli. Az adatvezérelt működés révén a döntések pontosabb információkra épülhetnek, ami csökkenti a hibalehetőségeket és optimalizálja az erőforrás-felhasználást.
Az automatizált minőségellenőrzés szintén egyre fontosabb lesz ebben az átalakulásban. Az intelligens rendszerek képesek korán felismerni az eltéréseket, így megelőzhetővé válik a selejt keletkezése, és biztosítható a folyamatos, magas szintű minőség.
Mindez jól mutatja, hogy a fenntarthatósági és biztonsági elvárások ma már nem választhatók el a technológiai kérdésektől. A jövő gyártása zöldebb és átláthatóbb lesz, de ehhez a legtöbb szereplőnek komoly fejlesztéseket kell végrehajtania.
Hogy csapódik le ez a magyar iparágban és piacon? – Vörös Attilát, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének Ügyvezető igazgatóját kérdeztük
Hogy látja, mennyire készült fel a hazai FMCG-szektor a közeljövőben életbe lépő új uniós szabályozásra?
Az uniós jogszabályok tengerében eddig a hulladékokkal foglalkozó szabályok leginkább a csomagolóanyagok és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek kapcsán érintették a magyar élelmiszergyártókat. Az élelmiszerhulladékok csökkentése érdekében az élelmiszerlánc termelési részében, praktikusan az élelmiszergyártóknál házon belül most előírt kötelező csökkentés teljesen új. És már az elvárás se egyszerű, az élelmiszerfeldolgozásra előírt 10%-os élelmiszerhulladék csökkentést a tagállamoknak országos szinten kell teljesíteni
Hol állnak jól a magyar vállalatok és melyek azok a szegmensek, ahol még sok fejlesztésre van szükség?
Az élelmiszergyártók alapvető gazdasági szempontok szerint is abban érdekeltek, hogy a drága alapanyagokat ne pazarolják, hanem abból minél több értéket, vagyis élelmiszerterméket állítsanak elő. Ezért nehéz lesz olyan helyzeteket találni, ahol 10% élelmiszerhulladék csökkentés belátható közelségben van. A kiskereskedelemben, a háztartásokban és a vendéglátás-közétkeztetésben együttesen az egy főre jutó élelmiszerveszteségek 30%-os csökkentése is komoly kihívást jelent. Arányaiban ugyanakkor a legtöbb élelmiszerhulladék a háztartásokban keletkezik, tehát itt kéne a leghatékonyabb beavatkozást kidolgozni és végrehajtani.
A szabályozás az egész ellátási láncot érinti: mi az, amire mindenképpen több figyelmet kell szentelni?
Elsődlegesen a szemlélet a kulcs. Ha még nem kezdtünk el, akkor most jött el az ideje, hogy elkezdjünk tudatosan figyelni arra a saját háztartásunkban, hogy ne keletkezzenek elkerülhető veszteségek. Ugyanígy a szemlélet a lánc többi pontján is meghatározó, és erre már láthatunk is remek példákat. Van olyan kiskereskedelmi lánc, ahol évek óta prioritásként kezelik az élelmiszerhulladékok elkerülését, megelőzését és látványos eredményeket is fel tudnak mutatni ezen a téren. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek adományozása, például az Élelmiszerbankon keresztül, szintén jól működő gyakorlat évek óta, több gyártó vállalkozás évek óta folytatja.
Milyen technológiai fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen az átállás?
A legegyszerűbb megoldás talán az lenne, ha mindenki a legmodernebb gépekre váltana a gyártásban, de a cégek többsége ezt nem teheti meg. Mindazonáltal mutatkoznak reálisabb irányok is: a gyártási technológiák fejlesztése, újabb, ezáltal precízebb gépek beszerzése mellett sok lehetőség kínálkozik a meglévő gépek „felokosításában”. Több szenzor beiktatásával és az értékek akár AI-támogatott figyelésével és beavatkozásokkal csökkenthetők a veszteségek, pl. a selejt aránya. Ugyanígy egyre értékesebb irány lehet a különböző upcycling megoldások alkalmazása, vagy a növényi és állati alapanyagok nem csak szokásos felhasználása – persze ehhez nemcsak kiváló élelmiszermérnöki teljesítmény, hanem jó marketing és nyitott fogyasztói hozzáállás is kell. Mivel az összes megoldási irány hosszú távon és együtt hoz – forintban is mérhető – eredményt, már most el kell kezdeni mindegyiken dolgozni.
Minden szabályozás egyfajta útkijelölés is az iparág számára: mit várnak a mostani változásoktól?
A gyártásban a vesztségek elkerülésével járulékos hasznokat találhatunk: a minőségellenőrzési rendszerek fejlesztése, a hatékonyság fokozása, az anyagkihozatal javítása mind olyan eredmény, ami önmagában is racionális és fontos cél lenne. Végső soron ezek a belső fejlesztések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a magyar élelmiszergyártó vállalkozások versenyképesebbek legyenek a hazai, régiós vagy globális versenyben.
Miért fontos most lépni?
A szabályozási környezet változása egyértelmű irányt ad az iparágnak, ugyanakkor komoly felkészülést igényel. Azok, akik időben felismerik a változások jelentőségét, nemcsak alkalmazkodni tudnak, hanem aktív alakítói is lehetnek az új működési modellnek.
A felkészülés első lépése a jelenlegi folyamatok és rendszerek felmérése, majd annak meghatározása, hogy hol szükséges fejlesztés. Ezt követően fokozatosan bevezethetők azok a megoldások, amelyek biztosítják a megfelelést és támogatják a hatékonyabb működést.
Ebben a folyamatban különösen nagy szerepe van a szakmai párbeszédnek és a tapasztalatcserének. Az iparági szereplők számára kiemelten fontos, hogy naprakész információkhoz jussanak, és megismerjék a bevált gyakorlatokat.
FMCG NEXT – fókuszban a jövő gyártása
„Tudjuk, hogyan gyártottál tavaly nyáron. De a piac gyorsabban változik, mint eddig bármikor. 2026-ban a következő fokozatra kapcsolunk – együtt.”
Az FMCG szektort érintő változások és technológiai trendek állnak a középpontban a közelgő FMCG NEXT rendezvényen is. Az eseményen gyártók és technológiai szakértők konkrét példákon keresztül beszélnek arról, hogyan reagálnak ezekre a változásokra.
A 2026. május 27-én megrendezendő eseményen kiemelt szerepet kapnak az új uniós szabályozások, a gyártási folyamatok digitalizációja, valamint az automatizáció és az adatvezérelt működés kérdései. A résztvevők gyakorlati példákon és esettanulmányokon keresztül kaphatnak képet arról, hogyan lehet sikeresen alkalmazkodni a változó környezethez.
Részletek és regisztráció
Az FMCG szektort érintő változások és technológiai trendek állnak a középpontban a közelgő FMCG NEXT rendezvényen is. Az eseményen gyártók és technológiai szakértők konkrét példákon keresztül beszélnek arról, hogyan reagálnak ezekre a változásokra.
A 2026. május 27-én megrendezendő eseményen kiemelt szerepet kapnak az új uniós szabályozások, a gyártási folyamatok digitalizációja, valamint az automatizáció és az adatvezérelt működés kérdései. A résztvevők gyakorlati példákon és esettanulmányokon keresztül kaphatnak képet arról, hogyan lehet sikeresen alkalmazkodni a változó környezethez.
Részletek és regisztráció
