Egyre biztosabb, hogy előbb vagy utóbb a kőolaj korszaknak vége lesz, nem csoda, hogy az Egyesült Arab Emírségek már készülődik az új világrendre. Mivel a külföldi tőke országba áramlása lassulni kezdett és erősek a régiós versenytársak is, valamit változtatni kell. Egy friss tervezet új lehetőségeket teremt a külföldi befektetőknek. Megnéztük, mi változik!
Képzeljünk el egy ideális államot. Mit várunk tőle? Hogy ne legyenek adók? Hogy az egyre jobban forrongó világtól függetlenedjünk? Hogy ne mások mondják meg, hogyan kellene éljünk? Nem is olyan könnyű kérdések ezek, de most van egy kísérlet az ideális állam létrehozására. Átlátható működés az átlátszó óceán felett…
Tavaly hónapokig hangos volt a sajtó korunk két labdarúgó-szupersztárjának adóügyeitől. A rajongók persze védték Ronaldót és Messit, pedig lényegében csaltak, és a spanyol állam „támadása” teljesen jogos. A két sportoló jó példa arra, hogy mi a különbség az adóoptimalizáció és az adócsalás/adóelkerülés között. Sok legális módja van ugyanis az elsőnek, míg az utóbbinak előbb-utóbb az állam jogos követelése vet véget. Mi természetesen a törvényes módszerekkel foglalkozunk ebben a cikkben.
Amióta a Bitcoin árfolyama bemutatta zuhanórepülését, a kriptovaluták hirtelen szitokszóvá váltak a befektetők között. Bár a piac azóta is virágzik, annak kockázatosságát ma már senki nem vitatja. Ennek fő oka pedig az, hogy a piaci körülmények nincsenek kellő mértékben szabályozva. Ezt a hiányosságot ismerte föl Málta, ahol először fogják szabályozni ezt a szektort, és ezáltal a világ kripto-központjává lép elő.
A digitális vállalkozások adózása a sokéves szabályozói próbálkozás ellenére még mindig nem tisztázott. Egy hónapja az Európai Bizottság összeállított egy tervezetet, amely talán rendet tehet az online világban. De mikor lehet ennek realitása? Tényleg fizetni fog a Facebook vagy a Google? Hogyan és hol érdemes most digitális céget alapítani? Ezekre kerestük a választ ebben a cikkben.
Svájc! – vágták rá mini-közvéleménykutatásunk résztvevői arra a kérdésre, mi jut az eszükbe a banktitokról, annak ellenére, hogy e sztereotípia lassan megszűnőben van. Többségünket inkább már az foglalkoztatja, hogy nem jutnak-e az adataink a beleegyezésünk nélkül illetéktelen kezekbe – ahogy az történt a Facebook 50 millió felhasználójával. Ezért jó tudni, hogyan derülhet fény legálisan a bizalmas, a hatóságok, céges versenytársak számára igen értékes banki adatainkra.
Ma már nem lehet szitokszó az offshore Magyarországon sem, hiszen a hazai szabályok megváltozása kvázi elismerése annak, hogy egy offshore cég alapításának oka elsősorban nem az adóelkerülés. Mivel már az adóparadicsomok is szolgáltatnak adatokat más országoknak, annak sem kell félnie, aki üzleti partnerként kerül kapcsolatba egy offshore céggel.
A sumákolók, strómanok leleplezését célozza az a tavalyi uniós irányelv, ami előírja, hogy egy cégben 25 százaléknál nagyobb részesedést birtokló tulajdonos nevét egy, nyilvánosan is hozzáférhető központi adatbázisban kell szerepeltetni. Ám e dicséretes törekvés a becsületes nagyvállalkozók üzleti érdekeit is sértheti…
Az valószínűleg már senki számára nem meglepetés, hogy a Bitcoinból származó nyereség után bizony kell adózni. Azzal viszont talán nincs mindenki tisztában, hogy bizonyos esetekben ezt nem feltétlenül Magyarországon kell megtenni. Külföldön is le lehet róni az ilyenkor szokásos közterheket, amelyek a hazainál akár jóval alacsonyabbak is lehetnek.
Ha olyan országban akarunk vállalkozni, ahol az adózás ismeretlen fogalom, irány az Emirátusok! A cégalapítás legfontosabb tudnivalóit és bennfentes történeteket gyűjtöttünk össze, melyekből azt is megtudhatjuk, miért kell éjszaka kávéznunk vagy hastáncbemutatón találkozni leendő üzleti partnerünkkel?
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
