Új eszközzel küzdenek 2017 óta az adóparadicsomokból érkező jövedelmek ellen a magyar hatóságok. Erre a célra találták ki az alacsony adókulcsú állam fogalmát, de itt sem minden fekete és fehér. Cikkünkben most összefoglaljuk, milyen kötelezettségek és lehetőségek várnak azokra, akik az offshore cégből szereznek jövedelmet.
Az offshore vajon mi? – tették fel ezt az intim kérdést a sorozatunk első két része után is. Eddig a legfontosabb adó- és társasági jogi jellemzők, valamint történetiségük alapján vettük számba a vállalkozási típusokat, jóllehet az offshore cégre nem létezik egységes, globális definíció. Az államok viszont igyekeztek a maguk módján kategorizálni az adóparadicsomokban bejegyzett társaságokat. A jogi háttér egyszerre teremt lehetőségeket és bizonytalanságokat.
A tagállami adóhatóságok ezentúl személyesen a szakemberektől ismerhetik meg a nemzetközi (határokon átnyúló) adótervezési struktúrákat. A szabályozás lényege, hogy amennyiben agresszív adómegtakarítási módszerrel találkozik egy szolgáltató, akkor azt be kell jelentenie NAV-nak. Ám mint mindig, ezúttal is vannak kivételek. Mutatjuk, mi az, amire az uniós hatóságok vadásznak.
Hazánk az Európai Unión belül a legalacsonyabb társasági adóval ösztönzi a cégeket arra, hogy nálunk vállalkozzanak, de létezik Magyarországon helyi iparűzési adó is, amelynek mértékét nem az állam, hanem az önkormányzatok határozzák meg. Megnéztük, miért és kinek jó ez.
Sokszor hallható üzleti körökben, hogy az EU egyik legkedveltebb helyszínei adózás szempontjából Málta és Ciprus – de vajon miben is különböznek a szigetországok a magyar szabályozástól? Cikkünkben megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.
Az offshore cégek legfontosabb tudnivalóit az első részben összegyűjtöttük, de arról nem esett szó, hogy mit takarnak a midshore és az onshore kifejezések, illetve hogyan kapcsolódnak ehhez a világhoz a szabadkereskedelmi zónák. Ezeket vesszük sorra a nemzetközi adótervezéshez tartozó fogalmakat tisztázó sorozatunk második részében.
Hogyan keletkeztek az adóparadicsomok? Mi is az offshore? Sokan nem ismerik a kialakulásuk történetét és gyakran keverik az idetartozó fogalmakat. Kétrészes cikkünkben ezeket tesszük most helyre. Elsőként lássuk, meddig kell visszamennünk az időben, és hogyan alakult az offshore cégek történetének első két százada!
Sokan nem tanulnak a 2008-as gazdasági világválságból. Pedig nem ártana, hiszen a tehetős vállalkozóknak nem nyújt elég biztonságot csupán az, hogy a vagyont aranyban, vállalati kötvényekben, részvényekben, vagy többféle devizában diverzifikálják, csökkentve ezzel a kockázatot. Fontos pénzügyi alapelv, hogy földrajzi szempontból is meg kell osztani a befektetéseket: lehet ugyan, hogy emiatt megkapjuk az offshore bélyeget, de erre is van megoldás.
Nem könnyű a befektetőknek, mert sorra szigorodnak az adórendszerek Európában: korábban többek között Gibraltár, Írország és az Egyesült Királyság nyújtotta a legjobb feltételeket, de a szabályok egyre szigorodnak.
Heteken belül nyilatkozniuk kell a cégeknek a bankok felé a valódi tulajdonosaikról, melyre minden cégtulajdonosnak megfelelően fel kell készülnie, hiszen ez hosszú távon komoly következményekkel járhat.
A klasszikus adóparadicsomok közül már a Seychelle-szigetek is arra kényszerült, hogy az OECD nyomásának engedve átláthatóbbá tegye az adórendszerét, így kerülve el a feketelistákat. A 2019-es változtatásoknak köszönhetően már nem sokkal maradnak el a nemzetközi adótervezés éllovasaitól.
A „felső tízezer” összekacsintós pénzügyi megoldása juthatott sokak eszébe az újonnan létrehozható vagyonkezelő (családi) alapítványok hallatán, pedig jobb esetben az egész ország profitálhat belőle – véli a HVG BrandLabnek nyilatkozó szakértő. Szerencsére létezik egy másik, az átlagemberek számára is rendkívül hasznos vagyonvédelmi forma, amivel új pénzügyi kultúra alakulhat ki.
Míg az egyéni vagy vállalati szintű adóoptimalizálási praktikák a 21. század elejéig lényegében az állami és nemzetközi jogszabályok adta lehetőségek mentén alakultak, ma már inkább a jogalkotók kénytelenek az események után futni, hiszen az internet terjedésével megjelenő új, globális szolgáltatásokra egyre nehezebben alkalmazhatóak a 1800-as évek végén lefektetett közteherviselési szabályok.
Egyszerre hoz adóügyi szigorítást és lazítást az idei év azok számára, akik nemzetközi üzleti érdekeltségekkel, illetve külföldi jövedelemmel (is) rendelkeznek: a január első napjától hatályos jogszabályváltozások összességében ugyanakkor az észszerűség, életszerűség irányába mutatnak, bizonyos esetekben pedig akár még megtakarítást is eredményezhetnek az eddigiekhez képest.
Miközben a legtöbb ország szigorú feltételeket szab az állampolgárság megszerzésére, világszerte bevett gyakorlat, hogy különböző – jellemzően igen nagy értékű – beruházásokért cserébe letelepedési jogosultságra, vagy épp állampolgárságra (és így útlevélre) tehetünk szert.
Az üzleti világban orosz offshore-nak hívják, a valóságban azonban a hagyományos adókedvezmények csomagba szervezésével próbálja be-, illetve hazacsábítani a tőkét Moszkva. Könnyebb lesz tehát belépni a 146 milliós orosz piacra, ám a feltételek továbbra is szigorúak.
A hazai vállalkozói kultúra zöme akkor sem veszi komolyan a kockázatokat, ha már komoly vagyont halmozott fel. Pedig egy élet munkája is kárba veszhet, ha az örökös éretlen, rosszindulatú vagy alkalmatlan rá, hogy átvegyen egy cégbirodalmat.
Egyre biztosabb, hogy előbb vagy utóbb a kőolaj korszaknak vége lesz, nem csoda, hogy az Egyesült Arab Emírségek már készülődik az új világrendre. Mivel a külföldi tőke országba áramlása lassulni kezdett és erősek a régiós versenytársak is, valamit változtatni kell. Egy friss tervezet új lehetőségeket teremt a külföldi befektetőknek. Megnéztük, mi változik!
Képzeljünk el egy ideális államot. Mit várunk tőle? Hogy ne legyenek adók? Hogy az egyre jobban forrongó világtól függetlenedjünk? Hogy ne mások mondják meg, hogyan kellene éljünk? Nem is olyan könnyű kérdések ezek, de most van egy kísérlet az ideális állam létrehozására. Átlátható működés az átlátszó óceán felett…
Tavaly hónapokig hangos volt a sajtó korunk két labdarúgó-szupersztárjának adóügyeitől. A rajongók persze védték Ronaldót és Messit, pedig lényegében csaltak, és a spanyol állam „támadása” teljesen jogos. A két sportoló jó példa arra, hogy mi a különbség az adóoptimalizáció és az adócsalás/adóelkerülés között. Sok legális módja van ugyanis az elsőnek, míg az utóbbinak előbb-utóbb az állam jogos követelése vet véget. Mi természetesen a törvényes módszerekkel foglalkozunk ebben a cikkben.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal Worldwide Zrt. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
