Megéri Dubajban vállalkozni, de talpat ne villantsunk, mert bukhat az üzlet
Ha olyan országban akarunk vállalkozni, ahol az adózás ismeretlen fogalom, irány az Emirátusok! A cégalapítás legfontosabb tudnivalóit és bennfentes történeteket gyűjtöttünk össze, melyekből azt is megtudhatjuk, miért kell éjszaka kávéznunk vagy hastáncbemutatón találkozni leendő üzleti partnerünkkel?
„Ha én magyar állampolgárként egy Karibi-térségben horgonyzó hajón olasz slágereket énekelek pénzért, akkor is itthon kell adóznom” – mondja dr. Magyar Csaba, okleveles adószakértő és a Crystal WorldWide ügyvezető igazgatója. „Kivéve, ha egy olyan országban teszem azt meg, mellyel hazánk adóegyezményt kötött.” Az Egyesült Arab Emírségekkel van ilyen megállapodás, melynek központja és talán legfelkapottabb helye Dubaj. Erről az emírségről tudni kell, hogy igazi befektetői központtá nőtt az elmúlt években, ahol a lakosság 95%-át bevándorlók adják. Nem ritka a magyar szó sem, becslések szerint 10 ezer honfitársunk dolgozik vagy vállalkozik kint. Az ott alapított cégünk bevételére pedig nem csap le az állam vagy a sejk, nincs adó (kivétel az olajiparban és pénzügyi szektorban), ismeretlen a bruttó és a nettó közötti különbség is. Bár szó van róla, hogy valamikor a jövőben bevezetik az ÁFÁ-t, de ez egy nagyon hosszú folyamat lehet. Ráadásul, most a cégalapításhoz letelepedési engedély is jár, vállalkozásonként jellemzően kettő. Ám minél nagyobb irodát bérelünk, annál többen lehetnek a cégből „bentlakók”.
Ne beszéljünk üzletről!
Amikor új országban próbálunk szerencsét jó, ha ismerjük a helyiek üzleti etikettjét. Ugyanis nemcsak a 39 fokos meleg fog letaglózni minket, amikor kilépünk a légkondicionált irodából, hanem az is, ha egy helyismerettel rendelkező megmagyarázza, hogy egy keresztbe tett láb miatt buktuk el az üzletet.
Csaknem így járt dr. Kaposi Gergely is, akit a dubaji Crystal WorldWide irodában értünk el telefonon. „Egy európai tárgyalásokhoz szokott üzletembernek szokatlan lehet az itteni tempó. Ebben a kultúrában ugyanis mindenek előtt megismerik a partnert, és előfordul, hogy csak a harmadik találkozón kerül szóba először az üzlet. Nem is szabad erőltetni a dolgot. Ne lepődjünk meg, ha elvisznek minket egy hastáncbemutatóra, vagy kávéznunk kell egyet az éjszaka közepén velük” – figyelmeztet Gergely. „Az egyik partnerünk a sokadik megbeszélésünkre meghívott magához. Le kellett vennem a cipőmet és a beszélgetés közben keresztbe tettem a lában úgy, hogy a talpam a házigazda felé nézett. Szerencsére volt velem egy helyi szokásokat ismerő ember, és gyorsan rám szólt, hogy tegyem le a lábam. A talp a partner felé ugyanis azt jelenti: nincs üzlet. Ilyen apróságokon múlhat a siker, ezért is fontos a helyismeret.” Ezen kívül fontos, hogy ha megkínálnak minket, mindig fogadjuk el, ugyanis komoly sértés, ha nem. Ha este kilenc óra van és kávéval, akkor is!
Alapvetően három lehetséges cégalapítási modell közül választhatunk. Az első egy klasszikus offshore cég, melynél zártkörű részvénytársaság formájában, helyben semmilyen tevékenységet nem végezve alapítunk vállalkozást. Egy speciális forma a mainland társaság, mely jellemzően kft. Ez elég kockázatos ügylet, mert találnunk kell hozzá egy többségi tulajdonost, aki emiráti, azaz rendelkezik állampolgársággal. A mainland forma jellemzően azoknak éri meg, akik helyben akarnak üzletelni, és fontos nekik egy bizonyos lokáció.
A legjobb megoldás, ha a 35 szabad zóna – free zone – valamelyikében alapítunk céget. Ezeket pont azért találták ki, hogy külföldi cégek is teljes tulajdonban tudjanak jelen lenni. Ha egy szabad zónába bejegyeznek egy társaságot, akkor helyben kell irodát bérelnie, ott kell lennie a dolgozóknak, illetve csak engedélyezett tevékenységet folytathat. Érdemes tudni, hogy a szabad zóna társaságok – akik elbírálják a cégalapítást – versenyeznek egymással. Azaz mindenkinek az a célja, hogy minél több külföldi vállalkozás vigye oda az irodáját, ezért nem is nehezítik meg bonyolult papírmunkával a cégalapítást.
„Tapasztaltuk, hogy egyre több magyar vállalkozás fedezte fel az emírségek piacát, hogy bővítsék az üzleti lehetőségeiket” – válaszolta kérdésünkre Salu C. Scaria, Uaq Free Trade Zone Authority üzletfejlesztési vezetője. „A mi szabad zónánk minden szektorból keresi az induló, progresszív vállalkozásokat, és segíteni is tud nekik, mert jól ismeri a problémáikat és megoldást is tud nyújtani a felmerülő kihívásokra.” Az emírségekbeli cégalapításhoz egyébként nem kell kiutazni, hiszen egy hitelesített meghatalmazással a Crystal WorldWide nemzetközi cégalapítási szakértői is elvégezhetik a feladatokat. A free zone vállalkozásokhoz adnak letelepedési engedélyt, ehhez azonban már ki kell utazni, de néhány vizsgálat után (vérvétel és tüdőröntgen) maximum egy hét alatt ezt is meg lehet szerezni.
Miért pont Dubaj?
Sokáig Magyarországon a „dubajozásról” csak a celebek és a csinos lányok jutottak eszünkbe. Mára azonban olyan befektetői központtá nőtt, amely főleg a high-tech és a luxus cégeknek nyújt kiváló alapot a terjeszkedéshez. Gondoljunk bele, milyen jól hangzik, ha budapesti luxusüzletünket egy Dubajban bejegyzett vállalkozás üzemelteti. Dubaj fontos üzleti találkozóhely lett, Kelet és Nyugat olvasztótégelye, mely felnőtt a klasszikus pénzügyi központok, például Hongkong és Szingapúr mellé.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Crystal World Wide Kft. megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
