Meglepő összefüggések a vashiány és a betegségek között

Hogy a vashiány mennyire gyakori jelenség, azt jól mutatja, hogy a felmérések szerint a Föld lakosságának harmadát, vagyis minden harmadik embert sújtja. A másfél milliárd emberből azonban csak kevesen vannak a diagnózis birtokában, pedig a vashiány súlyos gondokat jelezhet: olyan vészjelzés a szervezettől, amely azt mutatja, hogy a hiányállapot mögött általában valamilyen betegség vagy fiziológiás változás áll.

  • Maltofer Maltofer
Meglepő összefüggések a vashiány és a betegségek között

A vashiány önmagában nem betegség, sokkal inkább olyan tünetegyüttes, amely más problémára, betegségre világít rá, vagy jelzi, hogy táplálkozásunk, életvitelünk eltér a szervezetünk számára optimálistól. Ezért már az első tünetek érzékelésekor gyanakodjunk a vashiányra! Mindig keressünk fel szakorvost, végeztessünk vizsgálatokat, mert az első és legfontosabb lépés a megfelelő diagnózis felállítása, majd az alapbetegség gyógyítása, hogy legvégül a vasraktárainkat is megfelelő szintre tölthessük.

Mikor gyanakodjunk arra, hogy vashiányunk lehet? Íme néhány állapot vagy betegség, amely a tapasztalatok szerint vashiányhoz vezethet.

Nagyfokú vérzés

Már egy egyszerű, de gyakori orrvérzéssel is több milligrammnyi vasat veszíthet a szervezetünk, és a menstruáció is nagyobb mértében megterheli a vasraktárakat, így nem véletlen, hogy csak Európában minden harmadik menstruáló nő vashiányos. A menstruáció alatt normális esetben 5-80 milliliternyi vér távozhat a szervezetből, az ezzel együtt elveszített vasmennyiség visszapótlásához akár napi 18-40 mg vas bevitelére is szükség lehet azért, hogy ne alakuljon ki a hiányállapot. A kutatások megállapították, hogy az erős, elhúzódó menstruációs vérzéssel küzdő nők esetében akár a napi 100 mg elemi vas bevitele is indokolttá válhat. A helyzet még veszélyesebb akkor, ha egyidejűleg több, vérzéssel járó betegségünk is van, így a gyomorfekéllyel, az aranyérrel küzdők, illetve a hemofíliában, vagyis a vérzékenységben szenvedők is veszélyeztetettek lehetnek, csakúgy, mint azok, akik nagyobb vérvesztéssel járó műtéten estek át.

Meddőség

A meddőség és a vashiány kapcsolatával már régóta foglalkoznak a tudósok, azonban egy tanulmány minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a teherbeesést nehezítheti a vashiányos vérszegénység. A kutatók becslése szerint a vashiányos vérszegénységben szenvedő nők mintegy fele amenorrheás, azaz nem menstruál, és a peteérése, így a tüszőrepedése is elmarad. Azt is megfigyelték a 18.555 fős premenopauzában lévő kontrollcsoport vizsgálatakor, hogy a megfelelő vasraktárakkal rendelkező nőknél körülbelül 40 százalékkal kisebb a meddőség esélye, mint azok között, akik vashiányosak.

Felszívódási zavarok

Ahogy a mikro- és makroelemek többsége, úgy a vas is a bélcsatornánkból, a bélbolyhokon át szívódik fel, hogy aztán a vérképzésben vegyen részt, vagy a vasraktározó szerveink valamelyikében álljon rendelkezésre akkor, amikor szervezetünknek szüksége van rá. Ha azonban a bélbolyhok károsodnak, a felszívódási felület mérete drasztikusan lecsökken. Ez a helyzet a cöliákiás pácienseknél, akiknél a vashiány az alapbetegség gyakori, markáns kísérője. Ilyen gondot okozhat a gyomorsavhiány vagy éppen a savtöbblet is, valamint az operációkból adódó pepszinhiány, illetve az epevesztés és a különböző májbetegségek is, amelyek mind befolyásolhatják a vas felszívódását a szervezetben. 

Gyulladásos megbetegedések

A vashiányos anémia kialakulásáért leggyakrabban a gyulladásos bélbetegségek okolhatók. A klinikai vizsgálatok és a kutatások mind megerősítették, hogy a vashiány az alapbetegség szövődményeként meglehetősen gyakran észlelhető. A magyar klinikai vizsgálatokban a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek mintegy kétharmadánál igazolódott vas-anyagcserezavar, közöttük gyakoribb volt az anémia, illetve a vashiányos anémia előfordulása is, amely a vizsgálatok szerint minden harmadik beteget érintett. Tüneteik leküzdéséhez, valamint az életminőségük javításához nekik elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő vaspótlást kapjanak. A vashiány sikeres kezelése abban is segíthet, hogy az IBD-s páciensek elkerüljék betegségük súlyosabb lefolyását, és minőségibb életet élhessenek. Ennek ellenére a szakemberek szerint a gyulladásos bélbetegséggel orvoshoz fordulók közül csupán minden negyedik beteg esetében ellenőrzik rendszeresen a vasháztartás állapotát.

Evészavarok

Nem szükséges súlyosabb étkezési zavar ahhoz, hogy kialakuljon a vashiány, elég, ha csak egyoldalúan táplálkozunk, ha rendszeresen járunk gyorsétterembe, vagy friss alapanyagok helyett többnyire inkább feldolgozott élelmiszert vagy készételeket fogyasztunk. De akik különböző drasztikus diétákba fognak, esetleg anorexiások vagy bulimiások, ők a vashiányt, súlyosabb esetben a vashiányos vérszegénységet aligha tudják elkerülni. Az ő esetükben rendkívül fontos a vaspótlás, mert ezzel biztosítani tudják a vérképzéshez szükséges mennyiségű vasat, ezáltal a szervezetük oxigén-ellátottságát, valamint az immunrendszer hatékony működését, mindez pedig segít az állapotukból adódó súlyosabb szövődmények megelőzésében is.

Túlsúly, elhízás

Nemcsak a vashiány, az elhízás is népbetegség, a legújabb kutatások szerint pedig szoros összefüggés mutatható ki a kettő között. A kutatók felfedezték, hogy a túlsúly miatt a szervezet egészét egyfajta gyulladás jellemzi, ez pedig csökkenti a vas hasznosulását a szervezetben. A jelenség nemcsak a felnőttek, de a gyermekek, a serdülők esetében is megfigyelhető: normál testsúlyú társaikhoz viszonyítva az elhízott gyermekek körében mintegy 13 százalékkal gyakoribb volt a vashiány, míg a túlsúlyos felnőtteknél akár 30 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki a hiányállapot. A súlytöbbletet pedig ma már sokkal könnyebben elérhetjük, mint elődeink. 36 ezer ember adatainak vizsgálatából ugyanis kiderült, hogy bár 10-14 százalékkal több szénhidrátot és 5-9 százalékkal kevesebb zsírt és fehérjét fogyasztunk, mint 1971-ben, fizikai aktivitásunkat a sportoknak köszönhetően szinte megdupláztuk, a testtömeg-indexünk (BMI) mégis 5 százalékkal magasabb, mint a szüleinké. Vagyis többet mozgunk és körülbelül ugyanannyi kalóriát fogyasztunk, mint negyven éve, mégis jobban hízunk.

Daganatos megbetegedések

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) tanulmánya szerint a vastagbélrákos betegek közel 60 százalékánál megállapítható vashiány, más daganatos betegségekben szenvedőknél pedig ez az arány 29-46 százalék között mozog. A gyakori előfordulásért a kemoterápia, a krónikus vérveszteség és más tápanyagok hiánya okolható, valamint a daganatellenes szerek terápiás alkalmazása, mert ezek a készítmények nemcsak a tumorsejtek szaporodását blokkolják, de a vérképzés sejtjeire is negatívan hatnak.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.