Bosch Rexroth Kft.
Bosch Rexroth Kft.
Tetszett a cikk?

A világjárvány felgyorsított egy olyan folyamatot, ami előbb-utóbb amúgy is bekövetkezett volna a technológia fejlődésének köszönhetően.

A Covid-19 megjelenése alaposan felforgatta a megszokott életünket, így az ipar világát is. Több szektorban a nemzetközi és a hosszú ellátási láncolatok miatt akadozott a termelés, sok helyen találkozhattunk keresleti csúcsokkal, de ugyanúgy keresleti mélységekkel is. Ahogy a hétköznapi életünkben is felértékelődött és mindinkább előtérbe került a digitalizáció, úgy az ipar különböző területein sem alakult ez másként. A folyamat rámutatott arra, hogy az iparban is jelentős előnyre tehet szert az, aki él a különböző digitalizációs eljárásokkal és más, ehhez kapcsolódó megoldásokkal.

Ebben nagy segítséget jelent a robotizáció és az automatizálás, azonban ahhoz, hogy a járványt átvészelő cégek a közeli jövőben is versenyképesek maradhassanak, a gyártással, ipari megoldásokkal foglalkozó cégeknek figyelmüket az úgynevezett Ipar 4.0 felé kell fordítaniuk. Az Ipar 4.0 az Európai Unió, pontosabban az Európai Parlament 2016-os állásfoglalásán alapuló keretrendszer, amelynek lényege, hogy a gyártásban, ipari folyamatokban részt vevő eszközök önállóan kommunikálnak az értéklánc mentén. Ezzel olyan okosgyárak jönnek létre, ahol a fizikai folyamatokat a digitális rendszerek saját nyelvükre „lefordítva”, azok virtuális mását megalkotva képesek felügyelni a fizikai világban zajló műveleteket és ezek alapján automatizált döntéseket hozni.

Tévhitek uralják a digitalizált ipar világát

Mint látható, az ipari termelési egységek, gyárak, üzemek működésének záloga a digitális transzformációban rejlik, mégis, a jelek szerint egyelőre még sok cég küzd az Ipar 4.0 eszközeinek bevezetésével vagy alkalmazásával. A Világgazdasági Fórum és a McKinsey piackutató cég közösen vizsgálta meg, hogy milyen tényezők hátráltatják a digitalizáció terjedését.

Nem rendszerben gondolkodnak az innovációról

A kutatásból kiderült, hogy sok cégvezető követi el ugyanazt a hibát: az új technológiákat önmagukban vizsgálják, anélkül, hogy felmérnék, milyen hozzáadott értéke lehet a vállalat számára. Az ilyen technológiák közül is kiemelkednek az úgynevezett „dolgok internetéhez”, azaz az Internet of Things-hez (IoT) köthető ipari fejlesztések. Ha ezeket az eszközöket átfogó hatásvizsgálat nélkül szerzik és üzemelik be, éppen azoktól az előnyöktől esnek el a cégek, amelyek miatt jól teljesítenek az Ipar 4.0 irányelveit követő vállalkozások. Ilyen esetekben csak komoly költségek maradnak, a hatékonyság növekedése nélkül.

Hasonlóan hibás elképzelés, hogy az IoT, pontosabban az ipari felhasználású IoT (IIoT) nem más, mint egy csillogó-villogó vezérlőpult a jövő digitális gyárában. Akik ezt a nézetet vallják, azok általában a dolgok internetének két területére fókuszálnak: ez a kettő a tervezhető karbantartás és az adatok gyűjtése. Míg az elsőnek valóban lehet fontos stratégiai, gazdasági szerepe, addig az utóbbi, önmagában nézve semmire nem jó, csupán extra munkát jelent a cégeknek. Az IIoT előnyeit ugyanis csak azok a cégek fogják tudni kiaknázni, akik átfogóan, minden területet figyelembe véve tervezik meg a digitális transzformációt. Azaz, a begyűjtött adatokat fel is dolgozzák, elemzik, ezek alapján pedig végre is hajtják a szükséges lépéseket, optimalizációt, azaz röviden: problémamegoldó szemlélettel használják fel az így keletkezett adatokat. Ehhez tudatosságra, megfontolt döntéshozatalra van szükség és arra, hogy a cégvezetők megértsék, hogyan és hol teremt értéket az IIoT a cég számára.

Ebben az elsőre kuszának tűnő világban kiváló támpontot jelentenek a Bosch Rexroth megoldásai, köztük a ctrlX AUTOMATION vezérlőrendszerek, amelyek lehetővé teszik akár régebbi gépek, hardverek beillesztését a digitalizált, összekapcsolt (connected) Ipar 4.0 világba. A vezérlőrendszer lehetővé teszi, hogy bármilyen IT és IoT programozási nyelvet használhassanak a funkciók programozásához, és egyedülálló módon először utat enged a modern applikációs technológia alkalmazásának is. A ctrlX Data Layer pedig lehetővé teszi az akadálytalan, valós és nem valós idejű adatcserét a különféle területek egyes alkalmazásai között.

„Elveszik az emberek munkáját!”

A digitális transzformáció egyik központi elemét képezik a robotikamegoldások, azonban ezzel kapcsolatban évek óta visszatérő félelem és – legyünk őszinték – közhely, hogy a robotok elterjedésével rengeteg munkahely szűnik majd meg. Akik ezt hangoztatják, azok nem gondolnak bele, hogy az új technológiák megjelenése egyben munkahelyeket is teremt, illetve, hogy a robotikai megoldások gyakran a repetitív és/vagy veszélyes munkaköröket betöltőket mentesíthetik a kockázatoktól.

Tény, hogy ez utóbbi munkahelyek valóban megszűnhetnek a robotok érkezésével, azonban ezzel kapcsolatban a cégek egyik legfontosabb feladata átgondolni, hogyan tudják átképzeni, más munkakörökben elhelyezni az ilyen pozíciókat betöltő kollégákat. Emberi erőre pedig szükség lesz az automatizált rendszerek felügyeleténél és karbantartásánál, arról nem beszélve, hogy, amint feljebb is írtuk, a digitális rendszerek a teljes gyártási folyamatnak létrehozzák a digitális mását, így a fizikai folyamatokban jártas kollégákra rá lehet bízni ezek ellenőrzését.

Fontosabb, hogy alapvetően megváltozzon a hozzáállás a robotokkal, vagy épp a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az olyan cégek, mint a Bosch Rexroth már felismerték, hogy ezeket a technológiákat nem az emberek helyére, hanem az emberek mellé kell tervezni a folyamatokban. A mesterséges intelligencia ugyanis nem az ember helyett fog gondolkodni, hanem olyan műveleteket hajt majd végre, amire az ember fizikailag nem képes, például, egy több tízezres adatbázisból másodpercek alatt kikeresi a szükséges 2-3 tételt, vagy több százezer oldalnyi dokumentációban megtalálja az összefüggéseket.

Ami pedig a robotokat illeti, a cégnek erre is van megoldása: a jövő ugyanis a kollaboratív robotoké. Míg korábban az ipari robotok egyfajta vákuumban dolgoztak, azaz olyan izolált környezetre volt szükségük, ahová az emberek biztosan nem léphetnek be a veszélyek miatt, addig a Bosch Rexroth APAS kollaboratív robotcsaládját éppen arra tervezték, hogy emberek közelében is biztonságos legyen az üzemeltetésük. Ezek a robotok ugyanis fejlett szenzoraik révén érzékelik, ha a közelükbe kerül egy ember, és érintkezés nélkül, önmaguktól leállnak, hogy elkerüljék az esetleges baleseteket. Amint az ember kikerül a szenzorok hatóköréből, a robot ott folytatja a munkát, ahol abbahagyta.

Nem csak új üzem lehet digitális!

Még egy fontos tévhit a Világgazdasági Fórum és a McKinsey kutatásából, hogy a digitalizált, IIoT-kompatibilis gyárak, üzemek csakis új beruházásként jöhetnek létre. Bár természetesen egy ilyen fejlesztés, digitális transzformáció során elkerülhetetlen új berendezések, rendszerek beszerzése, a jó hír, hogy nem kell a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni. Azaz, akár a gyártási folyamatokhoz nélkülözhetetlen, akár csak megbízhatósága és tartóssága miatt vásárolt régebbi gépeket is be lehet kapcsolni a digitális folyamatokba, ehhez pedig nincs szükség bonyolult átalakításokra és méregdrága fejlesztésekre. A Bosch Rexroth ctrlX AUTOMATION rendszere ugyanis éppen ezt teszi lehetővé: egy nyílt, valós idejű Linux operációs rendszer segítségével függetleníteni lehet a hardvert a szoftverektől, így könnyedén megoldható, hogy a régebbi eszközökre is lehessen például applikációs technológiát, alkalmazásokat írni és telepíteni, mindezt úgy, hogy a cég fejlesztői azt a programnyelvet használhatják, amit megszoktak.

Példaként említhetnénk még a szintén a Bosch Rexroth által fejlesztett ActiveShuttle automatizált anyagrakodási és szállítóeszközét, pontosabban intralogisztikai járművét, amely az önvezető autókhoz hasonló technológiával, külső irányítás nélkül is eligazodik a gyár vagy üzem területén. Az eszköz üzembe helyezése pofonegyszerű, ráadásul nincs szükség arra, hogy fáradtságos munkával kimérjék és kijelöljék az ActiveShuttle által használható útvonalakat, ugyanis a gép képes önállóan feltérképezni a környezetét.

ActiveShuttle intralogisztikai robot
©

Szintén itt említhetjük a hidraulikus eszközöknek új életet biztosító megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a régebbi technológiák is bekapcsolódhassanak a cég digitális életébe, hálózatába. A Bosch Rexroth Cytro termékcsaládja felhasználóbarát módon, lépésről lépésre vezeti végig a szakembereket a hidraulikus eszközök digitalizálásán, az emberi hiba kizárásával. A telepítés során a rendszer még az optimális paramétereket is képes automatikusan beállítani, ennek köszönhetően a digitális transzformáció rendkívül csekély mennyiségű időt vesz igénybe, cserébe egy olyan, intelligens és fenntartható eszköz kerül be a cég gépparkjába, amely garantáltan jövőálló lesz.

Merre tart az ipar 2021-ben? A Bosch Rexroth ingyenes, online TechTalk előadásából még több részlet derül ki arról, hogy a 2021-es évben milyen digitalizációs és Ipar 4.0 kínálta innovációk állnak a vállalatok rendelkezésére hatékonyságuk és válságállóságuk növelése érdekében. Regisztráljon a 2021. június 10-én megrendezésre kerülő online előadásunkra, ahol megismerkedhet a Bosch Rexroth által kínált legújabb technológiákkal és élőben kérdezhet szakértőinktől, akik kérdéseit azonnal megválaszolják.

A tartalom a Bosch Rexroth Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

A hitelmoratórium fenntartását kéri a Fidesz-frakció a kormánytól

A hitelmoratórium fenntartását kéri a Fidesz-frakció a kormánytól

Most az MTVA-tól húzott be többmilliárdos megbízást a 4iG

Most az MTVA-tól húzott be többmilliárdos megbízást a 4iG

Salma Hayek a hvg.hu újságírójának: „Nem akarom elhinni, hogy ezek ott ennyire hülyék!”

Salma Hayek a hvg.hu újságírójának: „Nem akarom elhinni, hogy ezek ott ennyire hülyék!”