Eljött a zöld befektetések ideje: de mik is azok az ESG-alapok?
Egyre többet hallani az ESG-alapokról, -vállalatokról és -befektetésekről. Mégis, sokak számára a növekvő népszerűség ellenére sem tiszta teljesen, mi fán teremnek ezek a konstrukciók. Mitől zöldek és mit jelent a nevükben az E, az S és a G? Mitől hasznosak a társadalom számára is? Pontokba gyűjtöttük a legfőbb fogalmakat és elveket, amelyek mentén érdemes ilyen befektetésben gondolkodni.
1. Mikor jelentek meg az ESG-befektetések?
A fenntartható befektetések és ESG pénzügyi termékek terjedése vitathatatlanul az elmúlt évtized meghatározó tőkepiaci trendje. Világszerte folyamatosan növekszik ezen termékek népszerűsége, hiszen amellett, hogy közvetetten vagy közvetlenül a fenntarthatóság szolgálatában állnak sokesetben még magasabb teljesítményt is nyújtanak, mint az azonos kockázatú hagyományos befektetések.
A fenntartható befektetések palettáján az ESG térnyerését jól szemlélteti, hogy míg 2012-ben világviszonylatban még csupán 13 ezer milliárd dollár értékű befektetés tartozott az ilyen típusú befektetések körébe, 2021 közepére ez az összeg közel a háromszorosára, 35 ezer milliárd dollárra duzzadt. Az élen Európa jár a fenntartható befektetések támogatásában, azonban az USA egyre inkább felzárkózik, illetve Japán példája is kiemelkedő.
Magyarországon mindezidáig marginális szerepet játszottak a zöld hitelek, befektetések és egyéb pénzügyi eszközök, azonban 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank elindította Közép-Kelet-Európában egyedülálló Zöld Programját és ma már egyre több tematikus befektetési alap is elérhető a hazai piacon
2. Minek a rövidítése az ESG?
Az ESG három angol kifejezés rövidítéséből képzett mozaikszó. Egyes elemei mögött az angol environmental, azaz a környezet, a social, azaz a társadalom és a governance, azaz a vállalatirányítás áll.
3. Mit takarnak az egyes tényezők?
Environmental (környezeti) tényezők a természeti értékek védelmét jelentik. Úgy mint: energiagazdálkodás, hulladékkezelés, klímaváltozás kezelése, karbonkibocsátás csökkentése, megújuló energiaforrások használata, a környezet biodiverzitásának megőrzése, valamint a légszennyezés, vízszennyezés csökkentése.
Social (társadalmi) tényezők a társadalmi hatások, szociális értékek figyelembevételére utalnak. Többek között ide sorolható a személyes adatok védelme, az ügyfélelégedettség, az emberi jogok szem előtt tartása, a diszkrimináció nélküli működés, illetve a munkavállalói jogok tiszteletben tartása.
Governance (vállalatirányítás) tényezők alatt azokat a szabályokat értjük, amelyek biztosítják a vállalat átlátható működését. Ezek a vezetők döntéseinek transzparenciája, a vezetőkre vonatkozó javadalmazási szabályok, az üzleti etika megléte, a pénzügyi áttekinthetőség, a számviteli szabványok alkalmazása, a korrupciómentesség vagy a versenyellenes lépések mérséklése.
4. Mik azok az ESG-vállalatok?
Számos szolgáltatás létezik, amely kifejezetten az ESG-szempontok alapján elemzi és osztályozza a cégeket. Közülük az egyik legnépszerűbb az MSCI-é, amely hét kategóriába sorolja a vállalatokat aszerint, mennyire jellemzi őket az ESG működés.
Azok a társadalom- és környezettudatos cégek kaphatnak magas besorolást, amelyek a működésük során figyelembe veszik a környezetet, annak megóvását, tekintettel vannak a tevékenységük társadalmi hatásaira, vagyis szociális értékeket is szem előtt tartanak, miközben a működésük áttekinthető.
5. Mik azok az ESG-befektetések?
Olyan vállalatokba való befektetések, amelyek a környezet megóvását szem előtt tartva, a társadalmi értékek megóvására is energiát fordítanak, emellett a működésük áttekinthető a befektetők számára.
6. Mik azok az ESG-alapok?
Magánszemélyek és cégek nemcsak az ESG-szempontok kiválasztott tőzsdei társaságba fektethetnek be, hanem úgynevezett ESG-alapokba is. Ezek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével kezelt befektetési alapok, amelyek azon az elgondoláson alapulnak, hogy hosszabb távon azok a vállalkozások és országok, amelyek fenntartható módon bánnak az erőforrásaikkal, nagy valószínűséggel gazdaságilag is jobban fognak teljesíteni azokhoz képest, amelyek nem törődnek ezzel.
Ezért az ilyen alapok a hagyományos elemzési és kockázatkezelési folyamataikba beépítik a fenntarthatósági szempontokat is. Ennek köszönhetően a befektetők olyan befektetési portfólióhoz juthatnak hozzá, amelyet olyan vállalatokból állítottak össze, amelyek azontúl, hogy pénzügyileg vonzók, magas besorolást kaptak az ESG elemzéseken is.
A külföldi piacokon már több száz olyan befektetési alap létezik, amely az ESG-szempontok alapján kiválasztott részvényeket teszi a portfoliójába, de Magyarországon is egyre nő a számuk.
Az S&P Global elemzése szerint a mostani válság első évében a 250 millió dolláros eszközértéket meghaladó ESG-kritériumoknak megfelelő ETF-ek (tőzsdén kereskedett alap) háromnegyede teljesítette felül az S&P 500 indexet, a legjobban teljesítő három ETF pedig 45 százalék feletti növekedést ért el.
7. Hogyan választják ki az ESG-alapok kezelői a befektetési célpontokat?
A befektetési célpontnak számító vállalatok ESG-elemzésen esnek át, fenntarthatósági pontszámot kapnak és a portfóliómenedzserek a befektetési döntéseik meghozatalakor a gazdasági tényezők mellett ezeket is figyelembe veszik.
Ennek köszönhetően az alapokba olyan pénzügyileg is vonzó vállalatok kerülhetnek be, amelyek hozzájárulnak:
- a környezetterhelés visszaszorításához,
- a megújuló energiaforrások használatához,
- a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez,
- csökkentett víz- és energiafogyasztáshoz,
- újrahasznosításhoz, korszerű hulladékkezeléshez,
- nemek, vallások közti egyenlőtlenségek felszámolásához,
- oktatás, egészségügy fejlesztéséhez, támogatásához,
- emberi jogok és munkajogok betartásához,
- a gyermekmunka mellőzéséhez,
- átlátható, korrupciómentes vállalatirányítási módszerek alkalmazásához.
8. Mitől zöldek ezek a konstrukciók?
Azon túl, hogy az ESG-alapok nem fektetnek meghatározott iparágakba (például urániumtermelésbe, nukleáris energiába, fegyvergyártásba, széntermelésbe), kerülik az olyan országok által kibocsátott kötvényeket, ahol halálbüntetést alkalmaznak, nem ratifikálták a párizsi klímaegyezményt, vagy folyamatosan és súlyosan sérülnek az emberi jogok, illetve nem vállalnak spekulatív pozíciókat az élelmiszerárak változásával kapcsolatban.
Az ESG befektetések térnyerése ráadásul érdekeltté teszi az ESG kritériumokban egyelőre gyengébben teljesítő vállalatok szemléletváltását is, elősegítve ezzel, hogy egyre több cég felismerje a fenntartható működés fontosságát.
9. Miért érdemes ESG-befektetéseket eszközölni?
Akár hiszünk az ESG létjogosultságában, akár nem, az elvitathatatlan, hogy ezek a befektetések átesnek egy extra elemzési körön, ami csökkentheti a befektetésünk kockázatát. Ráadásul a portfólióba kerülő vállalatok növelhetik a hozamunkat,
hiszen az ESG szempontokat szem előtt tartó cégek ugyanis megszüntetik a rossz vállalati gyakorlatokat, ezáltal javítják a cég minőségét, ami a részvények értékének emelkedéséhez vezethet. Az ilyen vállalatoknál várhatóan alacsonyabb, a kockázata annak, hogy elvesztegetik az erőforrásaikat, rosszul bánnak az ügyfeleikkel, rendszeresen vitába keverednek a szabályozó hatóságokkal, valamint jóeséllyel az sem fordul elő, hogy a menedzsment szerkezete nem átlátható és a vezetőség tagjai nem vállalják a felelősséget döntéseikért.
A tartalom a Raiffeisen Bank megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
