Jellemzően milyen panaszokkal fordulnak Önhöz azok, akik sokat ülnek, ülőmunkát végeznek?
Leggyakrabban nyak- és derékfájdalommal érkeznek. Emellett nagyon sok a váll-, könyök-, csukló- és csípőpanasz is. Ezek mind összefüggenek azzal, hogy rengeteget ülünk. Ráadásul manapság már nem csak azok ülnek sokat, akiknek kifejezetten ülőmunkájuk van: ülünk étkezések és tévénézés közben, moziban, színházban, autóban. Ma már szinte mindenki sokat ül akkor is, ha nem klasszikus értelemben vett ülőmunkát végez.
A páciensei tapasztalatai alapján hogyan látja: milyen következményei vannak az ülőmunkának?
A hosszas ülőhelyzet és az ebből következő görnyedt testtartás leggyakrabban mozgásszervi problémákat okoz, elsősorban a nyakból, a derékból és a csípőből kiindulva. Ezek a panaszok gyakran ki is sugároznak a végtagok irányába, mivel minden mindennel összefügg. Sokszor előfordul, hogy csuklófájdalommal keresnek meg, és a nyakat kell kezelni.
Az ülés csak mozgásszervi problémákat okozhat?
Nem, a hosszas ülés sok más probléma gyökere is lehet. Romlik, illetve lassul a keringés, ami sok mindenre hatással van. Megnő például a visszér kialakulásának kockázata. Az agyi keringés is érintetté válik, amitől romlik a koncentráció, és álmosság jelentkezhet. Hosszú távon a demencia kockázata is nagyobb. A görnyedt testtartás gátolja a rekeszizom teljes mozgását, amitől csökken a tüdőkapacitás. Hosszas, folyamatos ülés közben a bélmozgások is csökkennek, illetve lassul az emésztés. Ezek csak a legjellemzőbb következményei a mozgásszegény, ülő életmódnak.
Milyen életkorban jelentkeznek a problémák általában?
A hozzám fordulók átlagéletkora negyven és ötven év között van, de ez nagyban függ attól, hogy az adott illető mennyit mozog az ülőmunka mellett. Aki egyáltalán nem mozog, sokkal hamarabb kerül szakemberhez, mint aki rendszeresen sportol. Ugyanakkor a rendszeres mozgás mellett sem biztos, hogy el lehet kerülni a gyógytornászt: előfordul, hogy valaki mindent „jól csinál”, mégis kialakul nála valamilyen probléma. Ez erősen egyénfüggő, és nagyban befolyásolja például az is, hogy ki milyen lelki alkat, hogyan tudja feldolgozni az őt érő stresszt.
Az sem egyforma, hogy milyen erős panaszoknál keresnek fel szakembert. Van, aki már az első panaszoknál segítséget kér, mások viszont csak komolyabb sérüléssel jelentkeznek, például részleges vállszakadással, amit a rossz testtartás melletti sportolás is okozhat.
Mi a tapasztalata a fiatalokkal kapcsolatban?
Évről évre egyre több fiatal jelentkezik nálam. Rengeteget görnyednek a képernyők előtt, és persze le sem rakják a telefont, amit legtöbben lehajtott fejjel néznek naphosszat, ez pedig gyorsan vezethet nyaki panaszokhoz. A mozgás terén vegyes a kép. Van, aki sportol hetente többször, de olyan is akad bőven, aki már fiatalon sem mozog túl sokat.
Mit tanácsol annak, aki ülőmunkát végez, és ezen nem tud változtatni?
Azt, hogy mozogjon minél többet munkaidőben és munkaidőn kívül is. A folyamatos, megszakítás nélküli ülést mindenképpen el kell felejteni. Gyakran fel kell állni, testhelyzetet kell váltani, vagy akár pár percre átmozgatni magunkat. Munkaidőn kívül pedig szükség van napi szintű mozgásra. Nem kell persze órákig tartó sportra gondolni: mozgás a séta, egy kis lépcsőzés vagy a tánc is. Emellett nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel, mert a vízivás különösen lényeges a fasciák (kötőszövetek) számára, ami a testünk legnagyobb összefüggő hálózata. Tetőtől talpig mindent beburkol és összeköt, ezáltal a testünk nagy részét alkotja.
Mennyire számít a munkaállomás beállítása: a szék, az asztal, a monitor?
Nagyon is számít. A megfelelő ergonómiai beállítások sokat segítenek abban, hogy kevésbé görnyedjünk, de hosszú távon maga az ülő helyzet akkor sem ideális. Egy idő után így is romlik a testtartás. Éppen ezért nem a „tökéletes” beállítás a legfontosabb, hanem a gyakori testhelyzetváltás: ülni, felállni, állva dolgozni, majd újra leülni. Nincs mindenkinek egyformán jó megoldás. Hosszan állni sem jó, hosszan térdelni sem. A lényeg az, hogy ne tartsunk fenn sokáig egyetlen testhelyzetet sem, hanem folyamatosan változtassuk.
Mikor érdemes gyógytornászhoz fordulni?
Tulajdonképpen bármikor. A mai stresszes, szorongással teli világban akár panaszok nélkül is. Rengeteget tudunk segíteni a prevencióban is: tanácsadással, mozgáselemzéssel, esetleg új sport vagy új mozgásforma előtt, már akár tinédzserkorban is. Sajnos még nincs igazán a köztudatban, hogy mennyi tudás van egy gyógytornász kezében.
Létezik olyan, hogy „rossz” mozgás?
Minden mozgás jó, de érdemes fokozatosan elkezdeni, akár szakember segítségével, ha például sok éve nem mozgott semmit az illető. Nagyon gyorsan kialakulhatnak túlterheléses tünetek, fájdalmak, ha nincs megalapozva, és valaki például elkezd futni.
Ha elképzel egy olyan céget, ahol sokan ülőmunkát végeznek: mikor lenne ideális segítséget kérni?
Tegnapelőtt. Rengeteg ötletet tudunk adni, hogy az alkalmazottak mit tehetnének azért, hogy minél hatékonyabban megelőzhetők legyenek az ülő életmód káros hatásai. Ehhez sokszor a cégek támogatása is szükséges. Nagyon sokat számítana, ha a munkahelyek biztosítanák a megfelelő ergonómiai feltételeket, sőt akár gyógytornászi tanácsadást is. Ideális esetben például a meetingeken sem lenne kötelező ülni, bárki felállhatna anélkül, hogy ez udvariatlanságnak számítana.
A nem megfelelő testtartás, a rossz szokások hamar visszakúsznak egy ember életébe. Milyen gyakran érdemes átvenni a főbb alapelveket?
Ez egyénfüggő. Valaki folyamatos kontrollt igényel, mások ritkábban kérik, hogy vegyük át a dolgokat. Azt azért mindenkinek szoktam ajánlani, hogy időről időre keressen meg, hisz még a tudomány is fejlődik folyamatosan, ami a mi munkánkat is befolyásolja.
Működhet mindez csoportos formában is?
Igen, működhet. A tudatosítás, az alapelvek átadása csoportban is hasznos, ugyanakkor, ha valakinek konkrét problémája van, elengedhetetlen az egyéni konzultáció. Fontos, hogy ezek a csoportok kis létszámúak legyenek. Sok olyan információ hangzik el ilyenkor, amelyről korábban nem hallottak: például a vízivás jelentősége vagy a testtartás szerepe. Gyakran meglepődnek azon, hogy mennyire máshogyan is tudják tartani magukat.
További információért kattintson ide.
A tartalom a Sokat ülök workshop megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.