Miközben az európai államok azon dolgoznak, hogy lefaragjanak a költségvetésükből, addig az amerikai elnök adócsökkentései egy időben a védelmi költségvetés emelésével a hitelállomány növeléséhez vezet.
Kevesebb magyar tart magánál államkötvényt, de egyre több pénz van ezekben. A teljes államadósságon belül már az elvárt határérték felett van a devizaadósság, de ígérik, hogy az év végére leviszik a megfelelő szintre.
A bevételek szépen pörögtek, a kiadások közt kevesebbet vitt el az államadósság finanszírozása, a beruházásokon pedig még mindig spórol az állam.
A legnagyobb a baj Franciaországban, ahol bukhat a kormány is, de sem az USA , sem Nagy-Britannia vagy Japán nem áll jól, mert a költségvetés hiánya és a magas államadósság elriasztja a befektetőket, akiket hidegen hagy Donald Trump sikerpropagandája – állapította meg a Fortune.
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése szerint 2025-28 között óriási kiigazításokra lenne szükség Magyarországon, hogy 3 százalék alá csökkenjen a GDP-arányos deficit a jelenlegi 4,7-ről, de ezt véleményük szerint a kormány nem fogja megtenni.
Egyetlen negyedév alatt 4000 milliárd forinttal nőtt a mínusz.
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány, ezúttal sem mérlegelve azok költségvetési következményeit.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt. A jogi kutyulmány minden óvatosságot sutba dobva növeli a deficitet és az államadósságot.
A jegybank szerint a gazdaság a második negyedévben is stagnál, a harmadik negyedévtől lesz némi bővülés, éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal nő a GDP. Jó eséllyel a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra.
Míg 1991-ben az egy főre jutó adósság 186 ezer forint volt, jelenleg már több mint 6,5 millió forint.
Három lejárattal is lehetett belőle vásárolni, mindet elkapkodták.
Donald Trump csapkodó gazdaságpolitikája elbizonytalanította a piacokat, ezért veszélyben van az amerikai állampapírok horgonyszerepe a befektetéseknél. A növekvő hozamokat a lakosság is gyorsan megérzi.
Tavaly év végén GDP-arányosan 73,5 százalék volt az államadósság mértéke, magasabb, mint egy évvel korábban. Még úgy is, hogy az államadósság-kezelő a számok szépítése érdekében adósságot vásárolt vissza év végén. És még úgy is, hogy a kormány – bár a kitűzött célt jócskán elvétette – alaposan lefaragta a hiányt tavaly 2023-hoz képest.
A szaktárca szerint az állam finanszírozása stabil, szó sincs egyszeri 10 milliárd eurónyi hitelfelvételről.
Több forrás szerint az elvi döntés megszületett, a kormány most azt keresi, honnan kérhetne ekkora kölcsönt. Szóba jön mások mellett Katar vagy az USA.
A forint erősödése 422 milliárd forinttal szépítette a devizaadósság értékét, az államadósság így csak 2 ezer milliárd forinttal nőtt két hónap alatt. A(z inflációkövető) állampapírok hozamfizetései elvittek közel ezer milliárd forintot, a 13. havi nyugdíj közel 500 milliárd forintot. Február végére összejött az éves hiányterv 40 százaléka, de a cél teljesíthető lehet, az adóbevételek (pl. áfa, jövedéki adók, szja, illetékek) szépen folynak be.
A világ leggazdagabb országaiban az államadósság finanszírozásának költsége 2007 óta a legmagasabb szintet érte el tavaly, meghaladva a védelemre, a rendőrségre és a lakhatásra fordított összeget. A világ teljes adóssága eközben túllépte a 100 ezer milliárd dollárt.
Románia immár mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategória alján áll, leminősítésre utaló negatív kilátással.
A nyilvánvaló pénzügyi csőd felé meneteltünk – emlékszik vissza az 1995-ös stabilizációra Surányi György, az MNB akkori elnöke, aki a Bokros Lajos pénzügyminiszterrel együtt összeállított program egyik fő eredményének azt tartja, hogy az 1929–1933-as válság után ismét konvertibilis lett a magyar fizetőeszköz. Interjú.
Több mint 3800 milliárd forint megy majd rájuk.
