Az uniós pénzügyminiszterek vita nélkül fogadták el azt a határozatot, amely rögzíti, hogy milyen mértékben nőhetnek a költségvetési kiadások Magyarországon. Korábban ezt az ügyet az Európai Bizottság “jegelte”, mert a magyar GDP-növekedési számok túlzottak voltak, később a magyar kormány újraszámolt és gyakorlatilag átvette a brüsszeli számításokat.
Az ÁKK – Magyarország nevében eljárva – összesen 1,5 milliárd euró összegben írt alá szindikált rulírozó hitelkeret megállapodást összesen 13 magyar és nemzetközi bank részvételével.
A miniszterelnök bejelentette a Jó Hírt: az állam fizeti a kamatokat az állampapírok után. A kormány (saját értelmezése szerint) átadta a rákosrendezői terület értékesítési jogát az Arab Emírségeknek. A szankcióellenes kormány mégis támogatja a szankciókat, miután Trump támogatja a szankciókat. Mészáros Lőrinc visszatér a Mátrai Erőműhöz, gázblokkot épít. A MÁV-ot a minisztériumi felügyelet és a számvevőszék is piszkálja. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Olyan dolog következik a magyar gazdaságban, ami még nemzetközi szinten is nagyon ritka: az államnak rengeteg pénzt kell kifizetnie heteken belül a nagy infláció alatt kiadott állampapírok után, miközben megtippelni is nehéz, mennyit fognak az emberek ebből visszatenni az államkasszába, vagy mennyire kezdenek el költekezni. Segítünk eligazodni, mi is jön.
Jelentősen visszavett a kiadási terveiből a kormány, ennek köszönhetően az tartotta elfogadhatónak az Európai Bizottság a magyar középtávú növekedési tervet. Ugyanakkor az államadósság hosszú távon az elvárható szint fölött marad. A magyar tervek kalkulálnak az uniós forrásokkal is.
Az Európai Bizottság csütörtökön elfogadta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, miután a kormány ígéretet tett, hogy a költségvetési hiányt GDP arányosan 2025-ben 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökkenti, az államadósságot pedig fokozatosan 70 százalék alá mérsékli.
Decemberben 1077 milliárd forinttal mérsékelte az államadósságot a pénzügyi tárca, majd a múlt héten csaknem ugyanannyival növelte, ám ezzel sem sikerült az év végén az államadósság rátáját csökkenteni.
Az eurózónához való csatlakozás négy fő kritériumának alakulását vizsgálta a GKI: ez alapján elmondható, hogy az elmúlt 10 évben mind távolabb került Magyarország a közös deviza bevezetésétől.
2,5 milliárd euró devizakötvényt terveznek az év első felében kibocsátani, ennek első részeként január 14-ig két kötvénycsomaggal indítanak.
Az ÁKK a kincstári számla terhére államadósságot vásárolt vissza a jegybanktól. Ez voltaképpen nem több könyvelési trükknél, de ahogy arra a Pénzügyminisztérium is utal, fontos, hogy az év utolsó napjára sikerüljön csökkenő államadósság-mutatót összehozni.
A Fitch láthatóan jobban bízik a magyar gazdaságpolitikában, mint a Moody’s.
Unortodoxia bármi áron: ez jellemezte a 2010-es évek elején felálló első gazdasági csúcsminisztériumot. Most, hogy a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium újbóli tervezett összevonásával visszatérhet ez a struktúra a kormányba, felidézzük Matolcsy György miniszteri tevékenységének csúcspontjait a IMF-fel vívott háborútól a magánnyugdíjpénztárak beszántásáig.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
Déli szomszédunk a hitelminősítő szerint sikeresen küzdi lefelé az államadósságot, a GDP-hez mért rátát 57 százalékra várják. Ez 14 százalékponttal lejjebb van, mint a pandémia előtt. Magyarországon a tavaly év végi 73,4 százalékról 73,2 százalékra javul, ha minden jól megy.
Az állam keveset, de nagyon drágán fogyaszt idén, ez felfújja a számszerű GDP-t, így válik lehetővé a 4,5 százalékos hiánycél tartása és egy hangyányi államadósság-csökkentés. Reálértéken a gazdaság mindössze 0,8 százalékkal nő. Az Orbán-kormány a következő évekre nagyon nagy spórolást ígért Brüsszelnek a túlzottdeficit-eljárásban.
A kormány hamarosan benyújtja a jövő évi költségvetést, amitől jelentős gazdasági élénkülést vár, és amit a kritikusai már most sok kétellyel kezelnek. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának az MSZP-által delegált elnökét, Vajda Zoltánt faggattuk, de nemcsak a büdzséről, hanem a politikai helyzetről is.
Miután Orbán Viktor arról beszélt, hogy egy ország nyugodtan eladósodhat a GDP-je 90 százalékáig, Magyarország könnyen adósságcsapdába kerülhet, amikor a kamatfizetés elvonja a forrásokat a beruházásoktól – figyelmeztet szerzőnk, a KSH volt elnöke, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő a Párbeszéd-frakcióban. Vélemény.
A képviselő árulónak nevezte a miniszterelnököt.
Az inflációnak köszönheti a kormány, hogy nem szállt az egekbe az államadósság.
Jövőre erőteljesebb gazdasági növekedéssel, az államadósság és a hiány további csökkenésével, a szociális juttatások emelésével számol a pénzügyminiszter. Varga Mihály éves beszámolói keretében roadshow-t tartott a parlamentben, ahol igyekezett mindenkit megnyugtatni: nincs baj, az ismét év végére elkészülő költségvetés viszont még tartalmazhat meglepetéseket.
