Másfélszeresére nőtt a Google károsanyag-kibocsátása az elmúlt öt évben
A növekedést a mesterséges intelligenciához (MI) köthető adatközpontok fogyasztása okozzák.
A növekedést a mesterséges intelligenciához (MI) köthető adatközpontok fogyasztása okozzák.
A bölények segíthetnek rengeteg szén-dioxid megkötésében, és ehhez nem kell semmi mást tenni, mint hagyni őket legelni – mutatott rá egy új kutatás.
Hiába a Párizsi Klímaegyezmény, 2016 és 2022 között sok olyan cég növelte a termelését, akik vállalták, hogy csökkentik a kibocsátásukat.
A globális felmelegedés a korábban véltnél gyorsabban zajlik, és hosszabb ideje tart – állítják ausztrál kutatók egy tengeri szivacsokkal kapcsolatos tanulmányban.
Egy alapos vizsgálatban mérték össze a különböző étrendek környezeti hatásait az Oxfordi Egyetem kutatói, az eredményekből pedig több érdekesség is kiderült.
Az amerikai Berkeley Egyetem tudósai egy olyan olcsó megoldást fejlesztettek ki, amit az ipari felhasználás mellett akár az autókba is be tudnak építeni.
A kanadai Deep Sky olyan létesítményt épít, ahol egyszerre tízféle szén-dioxid-kiszűrési módszerrel is lehet kísérletezni.
A dán Again nevű cég egy ipari szennyvíztisztítónál felállított bioreaktora naponta 1 tonna szén-dioxidot alakít át acetáttá, amit aztán más iparágak használhatnak fel.
A Walesben található pembroke-i erőmű néhány éven belül jelentős mértékben járulhat hozzá ahhoz, hogy az Egyesült Királyság elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.
Az örök jég felolvadása már önmagában probléma lenne, ám az onnan felszabaduló metán még veszélyesebb folyamatokat indíthat be.
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükség van a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére. Hogy melyik országoknak kell a legnagyobb erőfeszítést tenniük, azt egy infografika mutatja be áttekinthetően.
Az Egyesült Államokban indult útjára az a kísérleti eszköz, amely ha sikerrel működik, kiszűrheti és megkötheti a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szén-dioxid 95 százalékát.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Rekordszintűre emelkedett a légköri szén-dioxid-koncentráció 2018-ban az ENSZ új jelentése szerint. Utoljára hasonló szén-dioxid-érték több millió éve lehetett.
Az ausztrál Melbourne-i Királyi Technológiai Intézet kutatói egy olyan eljárást fejlesztettek ki, amivel olcsón és technológiai szempontból is megvalósítható módon sikerült a légkörből kivonni a szén-dioxidot.
A fejősteheneknek adott táplálék-kiegészítők segítségével 30 százalékkal csökkenhető az üvegházhatású metángáz mennyisége, amelyet a kérődzők bocsátanak ki – derül ki egy kutatás eredményeiből.
Új, hosszú életű üvegházhatású gázt azonosítottak a légkörben a Torontói Egyetem kémiai tanszékének kutatói: a perfluortributilamin (PFTBA) van a legnagyobb hatással a globális felmelegedésre a légkörbe jutó eddig ismert üvegházhatású gázok közül.
A New Yorkhoz, Párizshoz és Tokióhoz hasonló nagyvárosokból felszálló hő közvetett módon - a légköri áramlások befolyásolásával - "felmelegítheti" a téli a hónapokat Alaszka, Kanada és Szibéria néhány távol eső, ritkán lakott területén - állítják a kutatók. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a városi hő, amely egyebek között az épületekből és autókból ered, ugyanakkor némileg hűvösebb őszi hónapokat eredményezhet az Egyesült Államok nyugati részén, Kelet-Európában és a Földközi-tenger térségében.
Rekordszintű volt a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának mértéke tavaly - derült ki a Meteorológiai Világszervezet éves jelentéséből.