Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A növekedést a mesterséges intelligenciához (MI) köthető adatközpontok fogyasztása okozzák.
Veszélybe került a Google 2030-as céldátuma a karbonsemlegességre, miután a vállalat legújabb környezetvédelmi jelentése szerint 2019 óta 48 százalékkal nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása – írja a Guardian.
A cég szerint ezt főleg a mesterségesintelligencia-projekteket kiszolgáló adatközpontok és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra megnövekedett energiaigénye okozza. A károsanyag-kibocsátás egyedül 2023-ban 13 százalékkal emelkedett az azt megelőző évhez képest, és ezzel 14,3 millió tonnára nőtt.
Annyi energiát fogyaszthat a Google mesterséges intelligenciája, mint egész Írország egy év alatt
Egy friss tanulmány szerint annyi GPU kellene a Google mesterséges intelligenciájának üzemeltetéséhez, ami jelentősen megdobná a vállalat által felhasznált energia mennyiségét. Egyelőre nem látni, mi hozhatja el a javulást.
A techcég szerint az úgynevezett nettó zéró kibocsátás (azaz a kibocsátásnak megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz kivonása a légkörből) elérése 2030-ra „rendkívül ambiciózus” cél, amely „nem lesz könnyű”. Azt is elmondták, hogy a célt illetően „jelentős bizonytalanság” van, beleértve „az MI jövőbeni környezeti hatásainak bizonytalanságát, amelyek összetettek és nehezen előre jelezhetők”.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?