Ez új: Schmidt Máriáék kiakadtak az ügyészségre
Az ügyészség szerint ugyanis nem bűncselekmény, ha valaki ellenforradalomnak nevezi 1956-ot, a forradalmárokat pedig lefasisztázza.
Az ügyészség szerint ugyanis nem bűncselekmény, ha valaki ellenforradalomnak nevezi 1956-ot, a forradalmárokat pedig lefasisztázza.
Dömötör Csaba szerint „a kormány politikusai nem annak alapján adnak nyilatkozatokat az egyes médiumoknak, hogy azok mindenben egyetértenek-e a kormánnyal”.
Huth Gergely és Stefka István érdekeltségei összesen 75 millió forint állami támogatást kaptak különböző projektjeikre.
Fotósorozatot közölt az MTI Áder János köztársasági elnök melbourne-i látogatásáról. A Melbourne-i Magyar Központban egy 56-os megemlékezésen vett részt, ahol elültettek egy fát is.
A fotós véletlenül tudta meg, hogy képét felhasználták. Sokba fog kerülni.
A Szent István-bazilika homlokzatából kitörő tank, lángok, az épület tetejéről lerángatott vörös csillag, dekonstruált, cseppfolyóssá váló épület: katartikus fényfestést vetítettek a Bazilikára péntek este, a szovjetek bevonulásának 60. évfordulóján, a nemzeti gyásznap alkalmából. Szerencsére videóra vették a zenével kísért produkciót, hogy ön is végigborzonghassa.
Az ötvenhatos képről letagadott Pruck Pál lánya kiakadt, hogy Schmidt simán köztörvényes bűnözőnek nevezte az apját, csak mert valaki hibát követett el a korabeli fotó felcímkézésénél. Pruck Erika bocsánatkérést, illetve a tévedés helyreigazítását kéri az 56-os kormánybiztostól, de tudja, hogy lehetetlent kíván. Annak azért örülne, ha valaki rálépne Schmidt Mária lábára - olvasható a nyílt levélben.
A történész igyekezett pontról pontra megcáfolni Schmidt Mária kifacsart érvelését a plakátbotrányban.
Kikerestük azt a harmincnégy évvel ezelőtti interjút, amely alapján Schmidt Mária köztörvényes bűnözőként, a kádári propaganda eszközeként írta le Pruck Pált, aki rokonai szerint a városban látható 1956-os plakátok szereplője. A régi cikket beágyaztuk, el is olvashatja.
Schmidt Mária szerint azért van nekik igazuk az '56-os plakátbotrányban, mert Dózsa László hős volt, aki saját magát azonosította be a fotón, Pruck Pál pedig egy köztörvényes bűnöző, aki kádárista propagandaműsorokban szerepelt. Schmidt szerint hiába írta oda a Life fotósa Pruck Pál nevét a fotó mellé, az csak az ellenség megtévesztésére szolgált.