Schmidt Mária nemigen nyugszik bele abba, hogy kedvencük szerepeltetésével bakot lőttek, ezért aztán eszeveszetten vagdalózik - így kommentálta Eörsi László történész az '56-os plakátbotrányban Schmidt Mária kormánybiztos szerdai megnyilatkozását.

Mint arról beszámoltunk, az országot elárasztó, pesti srácokat ábrázoló óriásplakátok egyikén egy sapkás fiatalember szerepel, aki mellé Dózsa László ma is élő színművész nevét írták, de jelentkezett egy szintén egykori '56-os forradalmár, Pruck Pál családja, akik azt állították, a képen valójában Pruck szerepel. Az ügyben Schmidt az 1956-os Emlékbizottság társelnökeként csak szerdán szólalt meg és közleményében azt írta, azért Dózsa László szerepel a képen, mert ő saját magát már beazonosította korábban a Terror Házának, egéybként is hős, ellenben Pruck Pál egy köztörvényes bűnöző, aki kádárista propagandaműsorokban szerepelt. Schmidt annak ellenére ragaszkodott az igazukhoz, hogy a Life fotósa, Michael Rougier Pruck Pál nevét írta a fotó mellé annak idején - Schmidt szerint ez csak az ellenség megtévesztésére szolgált, hogy ne a képen lkátható valós forradalmárt ítéljék el végül.

Schmidt Mária érdekes érvelésére Eörsi László a 168 Órában reagált, itt azt írja, Dózsa ’56-os tetteiről semmilyen más forrással nem rendelkezünk az ő elmondásain kívül, "ilyen alapon Münchausen báró vagy Háry János kalandjait is tényként kéne elfogadnunk". Szerinte a legújabb fejlemények azt bizonyítják, hogy mindnyájan felültünk Dózsa konfabulációjának, vagy nem figyeltünk kellőképpen rá. "Az érdemek és a kitüntetések is – mint arra már gyakran volt példa – alapulhatnak tévedésen is' - írja Eörsi.

A történész hozzáteszi, bár Dózsa egy könyvet is írt emlékeiről, Schmidt Mária pedig hivatkozott is erre, ő maga nem találta azt kellően hitelesnek, ezért fel sem használta saját írásaiban. A Schmidt Mária által hivatkozott egyik kötetről pedig Eörsi szerint már többször is kiderült, hogy hibásan tette közzé a fényképeket, de a Life fényképészéről ez még nem derült ki, vagyis nem valószínű, hogy direkt hibás nevet írt volna a fénykép alá.

"Dózsa egyéb közlései is azt bizonyították, hogy nagyon is hadilábon áll az igazmondással. De Schmidt éppen a „külső szakértőket”, a fotón szereplők objektív vizsgálatát tartja szakmaiatlannak, és talán ez mindent elárul. És vajon ez miért nélkülöz minden jogi alapot?" - teszi fel a kérdést Eörsi, Schmidt ugyanis nem hajlandó külső szakértőkhöz fordulni.

Azzal kapcsolatban, hogy Pruck a kádárista propagandaműsorokban többször is szerepelt, ahol arról beszélt, nem tudja, ki fényképezte le, Eörsi azt írja: "talán Schmidt Mária előtt sem titok, hogy 1986-ban még pártállam volt, tehát könnyen lehetséges, hogy Pruck taktikai okból nyilatkozott így, félve az esetleges következményektől. Természetesen az is lehetséges, hogy már nem emlékezett a részletekre. A közléseitől függetlenül a fotója igencsak valóságosnak tűnik".

Arról, hogy Schmidt egyszerűen bűnözőnek nevezi Pruckot, Eörsi azt írja: "Schmidt állítása az égvilágon semmit sem bizonyít a vitatott kérdésben, viszont elképesztő otrombaságot követett el Pruck Pál családtagjaival szemben".

Schmidt Mária egyébként azt is érvként hozta fel, hogy Pruckot nem ítélték el 1956 után, de Eörsi szerint ez sem meglepő, mert egy 15 éves fiúról volt szó, nem is volt bizonyítható, hogy komolyabb szerepe lett volna az "ellenforradalomban", és számos más hasonló korosztályos ellen sem indítottak pert, de az is lehet, hogy a belügyiek figyelmét teljesen elkerülte ez a Life-fotó.