Schmidt Mária kormánybiztos, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke csütörtökön közleményt adott ki az ötvenhatos plakátbotrány ügyében. Mint arról beszámoltunk, az országot elárasztó, pesti srácokat ábrázoló óriásplakátok egyikén egy sapkás fiatalember szerepel, aki mellé Dózsa László ma is élő színművész nevét írták, de jelentkezett egy szintén egykori '56-os forradalmár, Pruck Pál családja, akik azt állították, a képen valójában Pruck szerepel. Dózsa László ugyan eredetileg ragaszkodott ahhoz, hogy márpedig ő van a képen, de végül azt mondta, "kegyeleti okokból" elengedi az ügyet, levehetik a nevét a plakátról.

Schmidt Mária az üggyel kapcsolatban közölte, ez egy

összehangolt, ugyanakkor korszakismeretet, történész-szakmai megfontolásokat nélkülöző támadás.

Azért Dózsa László, mert ő beazonosította magát, és hős volt

Schmidt közleményében méltatta Dózsa Lászlót, mint '56-os hőst, aki saját történetét korábban könyvben is megírta, a fényképen pedig Schmidt szerint "már évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát, ezt egy, a Terror Háza Múzeumnak adott videointerjúban, majd pedig a fotó felhasználásához szükséges írásos nyilatkozatában is megerősítette". Schmidt szerint "azt állítani, ahogyan a Dózsa Lászlót támadók teszik, hogy csupán külső szakértő azonosíthatja a fotón szereplőket, nélkülöz minden jogi alapot, és nem egyeztethető a történész-szakmai megfontolásokkal sem".

Erről a képről van szó

Túry Gergely

Pruck Pál családja azzal érvelt, hogy a Life magazin archívumában is Pruck neve szerepelt a fotó mellett, ehhez azonban a kormánybiztos hozzáteszi, az ifjú szabadságharcost nem csak Michael Rougier, a Life magazin híres '56-os kiadásának fotósa, de Erich Lessing is lencsevégre kapta, mégpedig név nélkül. Schmidt azzal indokolja a kavarodást, hogy 1956-ban a gyakorlott tudósítók eleve nem írtak nevet a fényképekhez, "vagy gyakran tudatosan hamis névvel látták el a felvételeken szereplőket", a megtorláskor ugyanis a fotókat bizonyítékként használták fel a forradalmárok elítéléséhez. Schmidt szerint ráadásul a fotón nem először ismertek rá valakire, Nádasdy György egy visszaemlékezésében például hibásan Delkosz Jorgoszként azonosítja a fiút.

Azért nem Pruck Pál, mert ő bűnöző volt és a kádári propaganda eszköze

A közlemény további részében Schmidt Mária nekimegy Pruck Pálnak, akinek "1956-os szabadságharcos tevékenységéről máig semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre", de nyilatkozott egy 1986-os kádárista propagandaműsorban, amelyben Pruck azt mondta, hogy ő nem állt senkinek oda, hogy lefényképezzék, ezért nem is tudja, hogy ki fényképezte le. 

Tudjuk, hogy Pruck Pál többszörösen büntetett köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására

– írja Schmidt Mária, aki még azt a kérdést is felteszi, hogy "miképp kerülhette el Pruck Pál az '56 utáni megtorlást, szemben más tizenéves szabadságharcosokkal, holott a Life magazin rendhagyó módon szerepeltette nevét". Schmidt azt sem érti, hogy Pruck családja a rendszerváltás óta miért nem jelentkezett eddig.

A kormánybiztos szerint egyes sajtóorgánumok és újságíróik 1956 hőseinek hitelét akarják rombolni, és azt a gyakorlatot folytatják, hogy az 1956-os forradalmat "ellenforradalommá" hazudják és bemocskolják. "Jelen ismereteink szerint a felvételen Dózsa László szerepel, az a Dózsa László, akinek '56-os hősiességét mindeddig támadás nem érte, a neki adott nagyszámú elismeréssel pedig a szakmai és '56-os szervezetek egyaránt igazolták őt" – szögezi le Schmidt. 

"Szégyenteljesnek tartom, hogy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a közösség egészétől elvenni, azt kisajátítani akaró szűk és jól behatárolható csoport 2016-ban is az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal igyekszik megfélemlíteni és hiteltelenné tenni nemzetünk legnagyobbjait" – írja a kormánybiztos, aki külön kiemeli a 168 Órát, mint ami folyamatosan meggyalázza a szabadságharcosok fotóit.