Ez új: Schmidt Máriáék kiakadtak az ügyészségre
Az ügyészség szerint ugyanis nem bűncselekmény, ha valaki ellenforradalomnak nevezi 1956-ot, a forradalmárokat pedig lefasisztázza.
Az ügyészség szerint ugyanis nem bűncselekmény, ha valaki ellenforradalomnak nevezi 1956-ot, a forradalmárokat pedig lefasisztázza.
Eddig 71 áldozatot azonosítottak azok közül, akiket 1956. október 25-én agyonlőttek. Cél, hogy az ismeretlen nevekből életutak, emberi sorsok és történetek legyenek, ezért várják azoknak a jelentkezését, akik adatokkal szolgálhatnak a halottakról és a sebesültekről.
A pilisi faluban emlékművet állítottak az állítólagos 56-os „Kesztölci Köztársaságnak”. A szalmatank most eltűnt.
Dömötör Csaba szerint „a kormány politikusai nem annak alapján adnak nyilatkozatokat az egyes médiumoknak, hogy azok mindenben egyetértenek-e a kormánnyal”.
Huth Gergely és Stefka István érdekeltségei összesen 75 millió forint állami támogatást kaptak különböző projektjeikre.
A népszerű és meghatározó Honfoglalás 2000 egyesület és a Vlagyimir Putyin Baráti Kör egy petícióval és négy emberrel fejezte ki szeretetteljes rajongását az orosz elnök iránt. Hóban-fagyban, a követség előtt. Videó.
A Petőfi Rádióban csak 11-szer játszották le összesen.
Nagyon eredeti Vidnyánszkytól, hogy Dózsa személyével rávilágít emlékezetünk zavarosságára.
A történész előbb közölte, elszámolnak az 1956-os emlékév minden költségével, majd azzal állt el elő, bezzeg a holokauszt-évfordulónál senki nem tett fel kényes kérdéseket.
Fotósorozatot közölt az MTI Áder János köztársasági elnök melbourne-i látogatásáról. A Melbourne-i Magyar Központban egy 56-os megemlékezésen vett részt, ahol elültettek egy fát is.
Már rég nem az eredeti, identitásproblémáról szól a Pruck–Dózsa-ügy, vagyis az, ki szerepel az egyik kiemelt, 1956-ról megemlékező archív fotón. Schmidt Máriáék személyes támadásként fogják fel az ügyet, de egy, most megszólaló történész, az 56-os specialista Rainer M. János a kormány emlékezetpolitikájának kudarcának is tartja az ügyet.
A fotós véletlenül tudta meg, hogy képét felhasználták. Sokba fog kerülni.
A Szent István-bazilika homlokzatából kitörő tank, lángok, az épület tetejéről lerángatott vörös csillag, dekonstruált, cseppfolyóssá váló épület: katartikus fényfestést vetítettek a Bazilikára péntek este, a szovjetek bevonulásának 60. évfordulóján, a nemzeti gyásznap alkalmából. Szerencsére videóra vették a zenével kísért produkciót, hogy ön is végigborzonghassa.
Az ötvenhatos képről letagadott Pruck Pál lánya kiakadt, hogy Schmidt simán köztörvényes bűnözőnek nevezte az apját, csak mert valaki hibát követett el a korabeli fotó felcímkézésénél. Pruck Erika bocsánatkérést, illetve a tévedés helyreigazítását kéri az 56-os kormánybiztostól, de tudja, hogy lehetetlent kíván. Annak azért örülne, ha valaki rálépne Schmidt Mária lábára - olvasható a nyílt levélben.
Mécsesgyújtás, fényfestés, zenés performansz, pirotechnikai bemutató.
A történész igyekezett pontról pontra megcáfolni Schmidt Mária kifacsart érvelését a plakátbotrányban.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 60. évfordulóján a Parlament előtt.
„Ha igazat akarnak megtudni 56-ról, olvassák el Papp András és Térey János Kazamaták című drámáját, amely meggyőződésem szerint az utolsó száz év egyik legjobb drámája” – írta Spiró György a Katona József Színházban 2006-ban bemutatott műről. A darab tíz évvel később könyvben is megjelent - épp a forradalom 60. évfordulójára. November 4-re kötelező olvasmány.
Kikerestük azt a harmincnégy évvel ezelőtti interjút, amely alapján Schmidt Mária köztörvényes bűnözőként, a kádári propaganda eszközeként írta le Pruck Pált, aki rokonai szerint a városban látható 1956-os plakátok szereplője. A régi cikket beágyaztuk, el is olvashatja.
Schmidt Mária szerint azért van nekik igazuk az '56-os plakátbotrányban, mert Dózsa László hős volt, aki saját magát azonosította be a fotón, Pruck Pál pedig egy köztörvényes bűnöző, aki kádárista propagandaműsorokban szerepelt. Schmidt szerint hiába írta oda a Life fotósa Pruck Pál nevét a fotó mellé, az csak az ellenség megtévesztésére szolgált.