Ez új: Schmidt Máriáék kiakadtak az ügyészségre
Az ügyészség szerint ugyanis nem bűncselekmény, ha valaki ellenforradalomnak nevezi 1956-ot, a forradalmárokat pedig lefasisztázza.
Az ügyészség szerint ugyanis nem bűncselekmény, ha valaki ellenforradalomnak nevezi 1956-ot, a forradalmárokat pedig lefasisztázza.
Eddig 71 áldozatot azonosítottak azok közül, akiket 1956. október 25-én agyonlőttek. Cél, hogy az ismeretlen nevekből életutak, emberi sorsok és történetek legyenek, ezért várják azoknak a jelentkezését, akik adatokkal szolgálhatnak a halottakról és a sebesültekről.
Huth Gergely és Stefka István érdekeltségei összesen 75 millió forint állami támogatást kaptak különböző projektjeikre.
A népszerű és meghatározó Honfoglalás 2000 egyesület és a Vlagyimir Putyin Baráti Kör egy petícióval és négy emberrel fejezte ki szeretetteljes rajongását az orosz elnök iránt. Hóban-fagyban, a követség előtt. Videó.
A Petőfi Rádióban csak 11-szer játszották le összesen.
Fotósorozatot közölt az MTI Áder János köztársasági elnök melbourne-i látogatásáról. A Melbourne-i Magyar Központban egy 56-os megemlékezésen vett részt, ahol elültettek egy fát is.
Az ötvenhatos képről letagadott Pruck Pál lánya kiakadt, hogy Schmidt simán köztörvényes bűnözőnek nevezte az apját, csak mert valaki hibát követett el a korabeli fotó felcímkézésénél. Pruck Erika bocsánatkérést, illetve a tévedés helyreigazítását kéri az 56-os kormánybiztostól, de tudja, hogy lehetetlent kíván. Annak azért örülne, ha valaki rálépne Schmidt Mária lábára - olvasható a nyílt levélben.
Mécsesgyújtás, fényfestés, zenés performansz, pirotechnikai bemutató.
A történész igyekezett pontról pontra megcáfolni Schmidt Mária kifacsart érvelését a plakátbotrányban.
„Ha igazat akarnak megtudni 56-ról, olvassák el Papp András és Térey János Kazamaták című drámáját, amely meggyőződésem szerint az utolsó száz év egyik legjobb drámája” – írta Spiró György a Katona József Színházban 2006-ban bemutatott műről. A darab tíz évvel később könyvben is megjelent - épp a forradalom 60. évfordulójára. November 4-re kötelező olvasmány.
Kikerestük azt a harmincnégy évvel ezelőtti interjút, amely alapján Schmidt Mária köztörvényes bűnözőként, a kádári propaganda eszközeként írta le Pruck Pált, aki rokonai szerint a városban látható 1956-os plakátok szereplője. A régi cikket beágyaztuk, el is olvashatja.
Schmidt Mária szerint azért van nekik igazuk az '56-os plakátbotrányban, mert Dózsa László hős volt, aki saját magát azonosította be a fotón, Pruck Pál pedig egy köztörvényes bűnöző, aki kádárista propagandaműsorokban szerepelt. Schmidt szerint hiába írta oda a Life fotósa Pruck Pál nevét a fotó mellé, az csak az ellenség megtévesztésére szolgált.