Elenyészően kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy karrierjét a köztársasági elnökséggel koronázhassa meg a reformkommunista Pozsgay Imre. Akinek a rendszerváltás idején formálódó politikai pártok elkerülhetetlen polarizációjában is sajátos katalizátori szerep jutott.
1956 örökségét, 1989 közmegegyezését építette le szisztematikusan a miniszterelnök, a néhai szépreményű fiatalember, írja szerzőnk. Vélemény.
Barátjáról és küzdőtársáról, a múlt héten elhunyt Mécs Imréről a személyes emlékein túlmutató írását Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke a HVG felkérésére fogalmazta meg.
"Hiszem, hogy lesz még korszak, amikor Mécs Imre nevét, a megújult, európai Magyarország megteremtői között fogják számontartani."
Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén, 1989. június 16-án a 301-es parcellában Méray Tibor búcsúztatta az 1958-as justizmord áldozatát. „Illetlenül” hosszú, majd negyvenperces sírbeszéde azonban messze túlnőtt a méltatáson: történeti keretbe helyezte 1956-ot és a forradalom ikonikus miniszterelnökét. A gyászünnep előtt hosszú, kétrészes levélinterjút adott az akkor igen fajsúlyos napilapnak, a Magyar Nemzetnek. Ezzel a hazai magyar nyilvánosságba ismét beköszönő, heteken keresztül, többszöri levél- és faxváltással formálódott vallomástétel-részlettel idézzük fel a november 13-án Párizsban 97. évében elhunyt Méray Tibor életútját.
Az MNB kétszeresen volt elnökét a rendszerváltás az akkor meg is szűnő Országos Tervhivatal államtitkáraként érte. A HVG 1989 júniusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Az SZDSZ első elnöke a rendszerváltás idején kategorikusan kijelentette, hogy nem lesz profi politikus, de még sokáig a párt befolyásos személyisége maradt. A HVG 1989 augusztusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
"Világnézetünk alapját az emberi jogok filozófiája képezi", állította a pártállam végóráiban Orbán Viktor, aki azóta illiberalizmusról, keresztény szabadságról beszél, az emberi jogokról pedig sajátos nézeteket vall. A HVG-nek 1989 augusztusában adott interjúja legendás történelmi forrássá vált, a Fidesz megalakulásának 32. évfordulója és a felhatalmazási törvény elfogadása alkalmából jelentetjük meg ismét.
Az Orbán-rendszer állásáról és alakulásáról szóló cikksorozat első része egy pillanatfelvétel volt a rendszer és az ellenzék viszonyáról 2020 elején, az önkormányzati választások után. A mostani írás azzal foglalkozik, hogy miért marad el a rendszerváltás, mi van, illetve mi várható helyette.
A rendszerváltásról rendezett vitaversenyen az a csapat győzött, amelyik forradalmat csinált volna 1989-ben.
1989. november 9-e után keletnémetek milliói számára vált tapinthatóvá a falon túli világ. Döntő többségük visszatért otthonába, de nem lehet tudni, milyen társadalmat akar ott ezek után „építeni”. S az európai status quót létrehozó nagyhatalmak is elbizonytalanodtak: ugyan mit kezdjenek az egyre életidegenebbé váló jaltai alkuval s a rá épülő német gubanccal. Alább a HVG akkori cikkét olvashatják a sorsdöntő eseményről és a német újraegyesítés esélyeiről.
Harminc éve ezen a napon kiáltotta ki Szűrös Mátyás a Magyar Köztársaságot. A rendszerváltás fontos mérföldköve ez. Kinyitottuk a HVG ezt feldolgozó, harminc évvel ezelőtti számát.
A Paksi Atomerőmű Vállalatnál elkészítették az újabb két, egyenként 1000 megawattos blokk beruházási javaslatát és az ehhez szükséges környezeti hatásvizsgálatot. Mint állítják, a két új blokk felépítésére feltétlenül szüksége van a magyar gazdaságnak, és a több mint 100 milliárd forintos beruházás eredményeként még akár a paksi vizek halgazdasága is nőhetne. Erről számolt be éppen 30 éve a HVG, a mostani paksi bővítés miatt is tanulságos cikkben.
A keletnémet vezetés szerződésszegésről beszél és retorziókkal fenyegeti Magyarországot, de túl sok adu nincs a kezében. Ez a HVG 30 évvel ezelőtt cikke az NDK-sok átengedéséről és a határnyitás következményeiről.
Németország kettészakadása óta kisebb-nagyobb hullámokban, de állandóan tömegek települtek át az NDK-ból az NSZK-ba. A berlini fal 1961-es felépítése óta az egyik legnagyobb áttelepülési hullám volt az 1989-es. A korabeli HVG-ben Bernát György Bonnból és Bedő Iván Berlinből ismertette az NDK-ból való ki-, és az NSZK-ba való betelepülés körülményeit. A cikk 30 éve, 1989 szeptember elején jelent meg, egy héttel azelőtt, hogy a magyar kormány végleg megnyitotta a magyar-osztrák határt a keletnémet menekültek előtt.
1989 júliusában először lépett Magyarországra amerikai elnök. George Bushtól fontos bejelentéseket vártak. A HVG harminc évvel ezelőtti, az elnöki látogatást beharangozó cikkét közöljük újra.
Meghalt egy öregember” — kommentálta a július 6-i hírt néhány ellenzéki író. Hogy ennek az (öreg)embernek mi köze volt a nevével fémjelzett korszakhoz, habitusa, munkamódszerei, nézetei milyen áttételeken keresztül formálták a Kádár-kort, arról ma még csak töredékes a tudásunk. Alábbi cikkünk politológus szerzője e töredékekből megpróbálja rekonstruálni a kort. (A cikk eredetileg a HVG 1989/28. számában jelent meg, Kádár János halálának 30. évfordulója alkalmából közöljük újra.)
