Kéri László: Káder-kor – Az első elemzés a HVG-ben a Kádár-rendszerről, a névadó 30 évvel ezelőtti halála után
Meghalt egy öregember” — kommentálta a július 6-i hírt néhány ellenzéki író. Hogy ennek az (öreg)embernek mi köze volt a nevével fémjelzett korszakhoz, habitusa, munkamódszerei, nézetei milyen áttételeken keresztül formálták a Kádár-kort, arról ma még csak töredékes a tudásunk. Alábbi cikkünk politológus szerzője e töredékekből megpróbálja rekonstruálni a kort. (A cikk eredetileg a HVG 1989/28. számában jelent meg, Kádár János halálának 30. évfordulója alkalmából közöljük újra.)
Igazából a kilencvenes évek fogják majd eldönteni, milyen is volt a Kádárkorszak. Ma még csupa nyitva levő kérdés fölött morfondírozhatunk, hogy ez:
- Magyarország leszakadásának és vergődésének kora volt-e;
- avagy az újkori magyar történelem leghosszabb békés periódusa;
- esetleg leendő társadalmi összeugrásaink előjátéka, a széthullás és polarizáció rejtett, majd nyílt megalapozódása?
Döntse el a közeljövő, mit lehet e harmadszázadnyi kor legfontosabb vonásának tartani: lezárása volt-e egy zsákutcás próbálkozásnak avagy nyitása a megreformált baloldali alternatívának? A mai elemzők — történészek, politológusok és szociológusok — írásai alapján is összerakható persze egyfajta kép, amely ha másra nem is, arra mindenképpen alkalmas lehet, hogy jelen tudásunkat bemutassa, hogy tudniillik mai szemmel melyek voltak a „kádárizmus” legfontosabb vonásai.