Azt szeretnék elérni a TASZ vezetésével, hogy a kormány ne tudja szavazásra bocsátani nemi megerősítő műtétekre vonatkozó kérdést. Ezt korábban a Kúria nem hitelesítette, a kormány viszont az Alkotmánybíróságon akarja keresztülvinni arra hivatkozva hogy sérültek saját jogai. A jogvédők szerint viszont a kúriai döntés nem a kormány jogait sérti, hanem a polgárokét védi.
A panaszt tevők emberkísérletre is hivatkozva támadták meg az Alkotmánybíróságnál az egészségügyiek kötelező oltását.
A „fehéreket sújtó rasszizmus” ellen tiltakoztak, megbüntették őket, mint kiderült, nem alkotmányellenesen.
Az ügy onnan indult, hogy egy apa tavaly karácsony másnapján nem láthatta a 4 éves gyerekét.
Az Alkotmánybíróság visszautasította Bene Krisztián utolsó panaszát is, így a férfi marad a börtönben.
Az Alkotmánybíróság szerint Nagy Blanka beadványából nem derül ki, hogy Bayer Zsolt megsértette volna az alapjogait.
A Kúria elkaszálta a kormány egyik népszavazási kérdését, a kormány ezt nem hagyja annyiban.
A kormány 2018 vége helyett most próbál megfelelni egy Ab-határozatnak, de leszűkítve. Arra hivatkozik, hogy már csak egyetlen egykori termelőszövetkezetben maradt megoldandó probléma.
Az ellene folyó eljárás korábbi szakaszában megtagadták a kiadatást.
Az Alkotmánybíróság Juhász Miklós vezette tanácsa egyhangúlag kimondta: nem jelent Alaptörvény-ellenes korlátozást, ha a be nem oltott emberek bizonyos helyekre nem mehetnek, bizonyos eseményeken nem vehetnek részt, bizonyos jogaikat nem gyakorolhatják.
Elutasították a rendelet megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.
Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki képviselők panaszát a 2020-ban elfogadott törvénymódosítással szemben.
Az Országgyűlés október végéig szóló üléstervében nem szerepel a bérlakástörvény, pedig az Alkotmánybíróság döntése után újra kellene tárgyalni.
Ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasították azt a három panaszt, amely szerint a legújabb törvénymódosítások sértik a polgárok választójogának egyenlőségét.
Politikusokat, multinacionális cégeket és már kormányokat is bíróság előtt tesznek felelőssé, ha nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében. De vajon mire számíthat Magyarország, ahol az ellenzéki frakciók szeretnék, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a tavaly elfogadott klímatörvényt?
A védettségi igazolvány miatt kapta a legtöbb alkotmányjogi panaszt az Ab.
A varsói testület azt mondta ki, hogy rá nem vonatkozik a tisztességes eljárás kötelezettsége. Ezzel az Európai Unió után az Európa Tanácsnak is hadat üzent. Durva gesztus, de érdemi jelentősége nem sok.
Két elveszett per után az Alkotmánybíróság egy évekig húzódó, bonyolult jogi procedúra után az autósnak adott igazat a vadásztársasággal szemben a szarvas okozta kár megtérítésében.
A Népfürdő utca–Dagály utca–Jakab József utca–Bodor utca által határolt területet akarják beépíttetni; a munkát kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a kormány.
Lengyelország kimondta, hogy az uniós jog nem lehet felsőbbrendű. Pedig ez az EU-belépés feltétele volt.
