Tetszett a cikk?

Az Országgyűlés október végéig szóló üléstervében nem szerepel a bérlakástörvény, pedig az Alkotmánybíróság döntése után újra kellene tárgyalni.

Újra kellene tárgyalni a bérlakástörvényt, a javaslatnak azonban nyoma sincs a parlament október végéig szóló munkatervében.

Böröcz László fideszes képviselő még májusban nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely szerint az önkormányzati bérlakások lakói nagy kedvezménnyel megvásárolhatták volna a lakásukat. Ezzel lényegében megszűnt volna az önkormányzati bérlakásállomány, ami ellen még sok fideszes polgármester is szokatlanul élesen tiltakozott. Ezután a tervezetet leszűkítették a budai Várra és az Andrássy út környékére, de közben újabb kedvezményeket is adtak. Továbbá kiderült, hogy – a kezdeti cáfolatokkal szemben – néhány évet kivárva a Várban lakó ismert emberek is megvehették volna a bérelt lakásukat.

Ebben a formában az országgyűlés június 15-én elfogadta a törvényt, de Áder János köztársasági elnök alkotmányossági felülvizsgálatra küldte. Az Alkotmánybíróság pedig alig egy hónap múlva öt ponton Alaptörvény-ellenesnek minősítette.

A testület kimondta: éppen az okozna a bérlakásban élő magyar állampolgárok között indokolatlan különbséget, ha a jogalkotó önmagában azért engedné kedvezményes vételi joggal tulajdonhoz jutni a bérlők egy részét, mert a törvényben megnevezett helyeken található lakásokban laknak. Az Ab szerint csak a 25 évnél régebbi bérlők esetében fogadható el a vételi jog, mert náluk egy indokolatlan régi megkülönböztetést szüntetnének meg.

Az Ab megoldásokat is javasolt: az önkormányzatok a vételi jog folytán elvesztett lakásokért kapjanak ellenszolgáltatást. Az akár huszonöt évi, kamatmentes részletfizetési lehetőség nem megfelelő megoldás, de szó lehetne egy piaci alapú – akár az állam által is támogatott – lakáshitelről és részletfizetésről is, de kamattal.

Az Országgyűlésnek most újra kellene tárgyalnia a törvényt, de lehet, hogy így már senkinek sem sürgős, hiszen a kormányközeli érdekeltek 25 évnél rövidebb ideje bérlők. Tehát előfordulhat, hogy az történik vele, mint a 2018 nyarán elfogadott, de az Ab által szintén államfői javaslatra visszadobott kútfúrási törvénnyel: nem vonták vissza, de több mint három éve úgy szerepel az elvben megtárgyalandó témák között, hogy ténylegesen soha nem tűzik napirendre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!