Elutasította az Alkotmánybíróság azt a bírói kezdeményezést, amellyel Bene Lajos, a Fővárosi Törvényszék bírája megakasztotta a Takarékbank eladását. Emlékezetes, ő az a bíró, akiről döntése miatt a Magyar Nemzet azonnal azt írta, hogy elfogult lehet, és egy-két adásban a köztévé is igyekezett elverni rajta a port. A kormánypárti orgánumok gyanúját az keltette fel, hogy Bene Lajos a koncentrációs táborokkal és az ötvenes-hatvanas évek szövetkezetesítésével állította párhuzamba a takarékok önállóságát felszámoló törvényt. Mint mondta, „a XX. századi munkatáborok létjogosultsága is hasznos volt gazdaságilag, mégsem fogadható el”.

A bíró először márciusban tiltotta meg a Magyar Postánál levő takarékbanki részvények átruházását a Takarékbankra bejelentkező egyetlen vevőre, az FHB érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-re. A végzés abban az eljárásban született, amelyben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség beperelte a magyar államot, hogy térítse meg a jogalkotással okozott kárt. Ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, és arra kérte a testületet, hogy nyilvánítsa alaptörvény-ellenesnek és visszamenőlegesen semmisítse meg a Takarékbank államosítását és a takarékszövetkezeti szektor átalakítását lehetővé tevő törvényt, mert számos ponton az alaptörvénybe ütközik.

Cselhez folyamodtak

A bírói döntés érzékeny ponton találta el az ügyletet, ugyanis a Magyar Posta részvényei nélkül nem lett volna meg a Magyar Takarék Zrt. többségi tulajdona a Takarékbankban. Ez nem kis riadalmat okozhatott a vevőknél, ugyanis hamar hozattak egy cseles határozatot a Takarékbank részvényeseivel, mely szerint a többségi tulajdon akkor is a céghez kerül, ha az Alkotmánybíróság számukra kedvezőtlenül döntene.

Erre azonban már nem lesz szükség, miután az Alkotmánybíróság elmeszelte a fővárosi bíró indítványát. Az Ab szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy a bíró „utólagos absztrakt normakontrollt kezdeményezzen”, csak egyedi, a konkrét ügyre vonatkozó kezdeményezése lehet. Emellett a testület formai okokat is talált, amelyek alapján elutasíthatta az indítványt.

A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt. Ez azt jelenti, hogy az alkotmánybíró nem ért egyet a testület érvelésével, de a döntéssel igen. Pokol Béla fontosnak érezte annak hangsúlyozását, hogy úgy látja, a bírák, akik a jogszabály egészének megsemmisítését kérték, politikai okokból tették ezt.

Sorozatban meszeli el az Ab az indítványokat

Bene Lajos indítványa mellett az Alkotmánybíróság elutasított egy veszprémi bírói indítványt is a takarék-ügyben. A bíró a törvény egyes szakaszainak eltörlését kérte. Múlt héten az Ab hasonlóan döntött a takarék-ügyben egy másik összevont indítvánnyal kapcsolatban, és két mellékes kifejezés kivételével nem állapította meg a jogszabály alaptörvény-ellenességét.

Mivel a múlt heti volt a legnagyobb indítványcsomag, ezzel a takarékok 100 ezer tulajdonosának sorsa már megpecsételődött. Ugyanis így már nem lehet reményük arra, hogy visszafordítják a Takarékbank tavaly végrehajtott – szerintük alkotmányos alapjogokat sértő – államosítását, és ezután a bank már akadály nélkül átkerülhet egy az FHB érdekeltségébe tartozó cég kezébe.

A folyamat azért életbevágó a takarékoknak, mert a tavalyi törvény lényeges változtatása volt, hogy a magántulajdonban levő takarékokat a Takarékbank és egy újonnan létrejött szervezet, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) irányítása alá vonta, lényegében megszűnt a takarékok önállósága.

Az Alkotmánybíróság újabb határozatában emlékeztetett is a múlt heti határozatra, hogy alaptörvény-ellenességet nem állapított meg a támadott rendelkezésekkel kapcsolatban.