Milyen juttatások adhatók a munkavállalóknak a nyári pihenés finanszírozására?
Számos adómentesen vagy kedvezményesen biztosítható juttatási forma közül lehet választani.
Elmeszelte az Alkotmánybíróság a Takarékbank eladását megakasztó fővárosi bíró indítványát, melyben azt kérte, semmisítsék meg a takarékok önállóságát felszámoló törvényt, mivel az több ponton alaptörvény-ellenes.
Elutasította az Alkotmánybíróság azt a bírói kezdeményezést, amellyel Bene Lajos, a Fővárosi Törvényszék bírája megakasztotta a Takarékbank eladását. Emlékezetes, ő az a bíró, akiről döntése miatt a Magyar Nemzet azonnal azt írta, hogy elfogult lehet, és egy-két adásban a köztévé is igyekezett elverni rajta a port. A kormánypárti orgánumok gyanúját az keltette fel, hogy Bene Lajos a koncentrációs táborokkal és az ötvenes-hatvanas évek szövetkezetesítésével állította párhuzamba a takarékok önállóságát felszámoló törvényt. Mint mondta, „a XX. századi munkatáborok létjogosultsága is hasznos volt gazdaságilag, mégsem fogadható el”.
A bíró először márciusban tiltotta meg a Magyar Postánál levő takarékbanki részvények átruházását a Takarékbankra bejelentkező egyetlen vevőre, az FHB érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-re. A végzés abban az eljárásban született, amelyben az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség beperelte a magyar államot, hogy térítse meg a jogalkotással okozott kárt. Ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, és arra kérte a testületet, hogy nyilvánítsa alaptörvény-ellenesnek és visszamenőlegesen semmisítse meg a Takarékbank államosítását és a takarékszövetkezeti szektor átalakítását lehetővé tevő törvényt, mert számos ponton az alaptörvénybe ütközik.
Cselhez folyamodtak
A bírói döntés érzékeny ponton találta el az ügyletet, ugyanis a Magyar Posta részvényei nélkül nem lett volna meg a Magyar Takarék Zrt. többségi tulajdona a Takarékbankban. Ez nem kis riadalmat okozhatott a vevőknél, ugyanis hamar hozattak egy cseles határozatot a Takarékbank részvényeseivel, mely szerint a többségi tulajdon akkor is a céghez kerül, ha az Alkotmánybíróság számukra kedvezőtlenül döntene.
Erre azonban már nem lesz szükség, miután az Alkotmánybíróság elmeszelte a fővárosi bíró indítványát. Az Ab szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy a bíró „utólagos absztrakt normakontrollt kezdeményezzen”, csak egyedi, a konkrét ügyre vonatkozó kezdeményezése lehet. Emellett a testület formai okokat is talált, amelyek alapján elutasíthatta az indítványt.
A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt. Ez azt jelenti, hogy az alkotmánybíró nem ért egyet a testület érvelésével, de a döntéssel igen. Pokol Béla fontosnak érezte annak hangsúlyozását, hogy úgy látja, a bírák, akik a jogszabály egészének megsemmisítését kérték, politikai okokból tették ezt.
Sorozatban meszeli el az Ab az indítványokat
Bene Lajos indítványa mellett az Alkotmánybíróság elutasított egy veszprémi bírói indítványt is a takarék-ügyben. A bíró a törvény egyes szakaszainak eltörlését kérte. Múlt héten az Ab hasonlóan döntött a takarék-ügyben egy másik összevont indítvánnyal kapcsolatban, és két mellékes kifejezés kivételével nem állapította meg a jogszabály alaptörvény-ellenességét.
Mivel a múlt heti volt a legnagyobb indítványcsomag, ezzel a takarékok 100 ezer tulajdonosának sorsa már megpecsételődött. Ugyanis így már nem lehet reményük arra, hogy visszafordítják a Takarékbank tavaly végrehajtott – szerintük alkotmányos alapjogokat sértő – államosítását, és ezután a bank már akadály nélkül átkerülhet egy az FHB érdekeltségébe tartozó cég kezébe.
A folyamat azért életbevágó a takarékoknak, mert a tavalyi törvény lényeges változtatása volt, hogy a magántulajdonban levő takarékokat a Takarékbank és egy újonnan létrejött szervezet, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) irányítása alá vonta, lényegében megszűnt a takarékok önállósága.
Az Alkotmánybíróság újabb határozatában emlékeztetett is a múlt heti határozatra, hogy alaptörvény-ellenességet nem állapított meg a támadott rendelkezésekkel kapcsolatban.
Számos adómentesen vagy kedvezményesen biztosítható juttatási forma közül lehet választani.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Figyelembe kell venni azokat a feltételeket, amelyekkel mind a kiküldött, mind a társaság megfelel az adózási és számviteli előírásoknak, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvéből következő elvárásoknak.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
Váczi Eszter elmondta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.