Finn kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a pingvinek ürüléke olyan nagy mennyiségben juttat ammóniát a levegőbe, ami már a felhőképződést is befolyásolja.
Bár élettelen jeges világnak tűnhet, az Antarktisz számos élőlénynek ad otthont. Ilyen például az Adélie-pingvin, amely a jelek szerint erősebb kapcsolatban áll a kontinenssel, mint azt korábban gondolták. A Helsinki Egyetem kutatói azt találták, hogy az Adélie-pingvinek ürülékében található ammónia óriási mértékben növeli a felhőképződés esélyét az Antarktiszi-félsziget felett, ami tovább csökkentheti a régió felmelegedését és lassíthatja a jégsapkák olvadását.
A kutatók két hónapon át folytattak vizsgálatot még 2023 elején az Antarktiszi-félszigeten található Marambio bázis közelében. A céljuk az volt, hogy megvizsgálják, a pingvinkolóniák által kibocsátott gázok hogyan járulnak hozzá a légkör kémiájához és a felhőképződéshez egy olyan régióban, amely különösen érzékeny az éghajlatváltozásra.
A kutatás egy nagyjából 60 ezer egyedet magában foglaló kolóniára összpontosított, amely körülbelül nyolc kilométerre található a vizsgálati helyszíntől. Azt találták, hogy amikor a pingvinek nagy mennyiségben fészkeltek és ürítettek, guanójuk jelentős mennyiségű ammóniát szabadított fel – egy olyan vegyületet, amelyről ismert, hogy fokozza az aeroszolok képződését, amelyek felhőkondenzációs magként működnek.
Ezek a mikroszkopikus részecskék lehetővé teszik a vízgőz lecsapódását, felhőket képezve, amelyek visszaverik a napfényt és segítenek a Föld felszínének hűtésében.
A kutatók azt találták, hogy az ammóniakoncentráció elérte a 13,5 ppm-et (vagyis egymillió részecske közül átlagosan 13,5 volt ammónia – akkor, amikor a szél a pingvinkolónia felől fújt. Ez elképesztő, 1000-szeres növekedés a pingvinmentes területeken mért szinthez képest.
Ez a változás elegendő volt ahhoz, hogy az aeroszolok koncentrációja tízszer nagyobb legyen, ennek hatására pedig köd és felhő képződött. Fontos, hogy a jelenség nem állt le azután sem, hogy a madarak tovább álltak: egy hónappal a vándorlásuk után is még 100-szoros mértékű ammóniakoncentrációt lehetett mérni. Az erről szóló tanulmány a Communications Earth & Environment című tudományos lapban jelent meg.
A kutatók úgy vélik, mivel a globális felmelegedés miatt az Antarktisz jege folyamatosan olvad, így az ilyen és ehhez hasonló felfedezések rendkívül fontosak a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
