Pingvinürülék segíthet lassítani az Antarktisz jégolvadását
Finn kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a pingvinek ürüléke olyan nagy mennyiségben juttat ammóniát a levegőbe, ami már a felhőképződést is befolyásolja.
HVG
Bár élettelen jeges világnak tűnhet, az Antarktisz számos élőlénynek ad otthont. Ilyen például az Adélie-pingvin, amely a jelek szerint erősebb kapcsolatban áll a kontinenssel, mint azt korábban gondolták. A Helsinki Egyetem kutatói azt találták, hogy az Adélie-pingvinek ürülékében található ammónia óriási mértékben növeli a felhőképződés esélyét az Antarktiszi-félsziget felett, ami tovább csökkentheti a régió felmelegedését és lassíthatja a jégsapkák olvadását.
A kutatók két hónapon át folytattak vizsgálatot még 2023 elején az Antarktiszi-félszigeten található Marambio bázis közelében. A céljuk az volt, hogy megvizsgálják, a pingvinkolóniák által kibocsátott gázok hogyan járulnak hozzá a légkör kémiájához és a felhőképződéshez egy olyan régióban, amely különösen érzékeny az éghajlatváltozásra.
A kutatás egy nagyjából 60 ezer egyedet magában foglaló kolóniára összpontosított, amely körülbelül nyolc kilométerre található a vizsgálati helyszíntől. Azt találták, hogy amikor a pingvinek nagy mennyiségben fészkeltek és ürítettek, guanójuk jelentős mennyiségű ammóniát szabadított fel – egy olyan vegyületet, amelyről ismert, hogy fokozza az aeroszolok képződését, amelyek felhőkondenzációs magként működnek.
Ezek a mikroszkopikus részecskék lehetővé teszik a vízgőz lecsapódását, felhőket képezve, amelyek visszaverik a napfényt és segítenek a Föld felszínének hűtésében.
Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300-1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
A kutatók azt találták, hogy az ammóniakoncentráció elérte a 13,5 ppm-et (vagyis egymillió részecske közül átlagosan 13,5 volt ammónia – akkor, amikor a szél a pingvinkolónia felől fújt. Ez elképesztő, 1000-szeres növekedés a pingvinmentes területeken mért szinthez képest.
Ez a változás elegendő volt ahhoz, hogy az aeroszolok koncentrációja tízszer nagyobb legyen, ennek hatására pedig köd és felhő képződött. Fontos, hogy a jelenség nem állt le azután sem, hogy a madarak tovább álltak: egy hónappal a vándorlásuk után is még 100-szoros mértékű ammóniakoncentrációt lehetett mérni. Az erről szóló tanulmány a Communications Earth & Environment című tudományos lapban jelent meg.
A kutatók úgy vélik, mivel a globális felmelegedés miatt az Antarktisz jege folyamatosan olvad, így az ilyen és ehhez hasonló felfedezések rendkívül fontosak a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából is.
Jelentősen szigorodtak a kriptokereskedelem szabályai, amire elsőként, drasztikus módon a népszerű fintechszolgáltató reagált. A többiek más stratégiát választottak, de vajon kinek van igaza?
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.