Finn kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a pingvinek ürüléke olyan nagy mennyiségben juttat ammóniát a levegőbe, ami már a felhőképződést is befolyásolja.
Bár élettelen jeges világnak tűnhet, az Antarktisz számos élőlénynek ad otthont. Ilyen például az Adélie-pingvin, amely a jelek szerint erősebb kapcsolatban áll a kontinenssel, mint azt korábban gondolták. A Helsinki Egyetem kutatói azt találták, hogy az Adélie-pingvinek ürülékében található ammónia óriási mértékben növeli a felhőképződés esélyét az Antarktiszi-félsziget felett, ami tovább csökkentheti a régió felmelegedését és lassíthatja a jégsapkák olvadását.
A kutatók két hónapon át folytattak vizsgálatot még 2023 elején az Antarktiszi-félszigeten található Marambio bázis közelében. A céljuk az volt, hogy megvizsgálják, a pingvinkolóniák által kibocsátott gázok hogyan járulnak hozzá a légkör kémiájához és a felhőképződéshez egy olyan régióban, amely különösen érzékeny az éghajlatváltozásra.
A kutatás egy nagyjából 60 ezer egyedet magában foglaló kolóniára összpontosított, amely körülbelül nyolc kilométerre található a vizsgálati helyszíntől. Azt találták, hogy amikor a pingvinek nagy mennyiségben fészkeltek és ürítettek, guanójuk jelentős mennyiségű ammóniát szabadított fel – egy olyan vegyületet, amelyről ismert, hogy fokozza az aeroszolok képződését, amelyek felhőkondenzációs magként működnek.
Ezek a mikroszkopikus részecskék lehetővé teszik a vízgőz lecsapódását, felhőket képezve, amelyek visszaverik a napfényt és segítenek a Föld felszínének hűtésében.
A kutatók azt találták, hogy az ammóniakoncentráció elérte a 13,5 ppm-et (vagyis egymillió részecske közül átlagosan 13,5 volt ammónia – akkor, amikor a szél a pingvinkolónia felől fújt. Ez elképesztő, 1000-szeres növekedés a pingvinmentes területeken mért szinthez képest.
Ez a változás elegendő volt ahhoz, hogy az aeroszolok koncentrációja tízszer nagyobb legyen, ennek hatására pedig köd és felhő képződött. Fontos, hogy a jelenség nem állt le azután sem, hogy a madarak tovább álltak: egy hónappal a vándorlásuk után is még 100-szoros mértékű ammóniakoncentrációt lehetett mérni. Az erről szóló tanulmány a Communications Earth & Environment című tudományos lapban jelent meg.
A kutatók úgy vélik, mivel a globális felmelegedés miatt az Antarktisz jege folyamatosan olvad, így az ilyen és ehhez hasonló felfedezések rendkívül fontosak a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
A portál olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek megerősítik, hogy a Bizottság a jövőben az összes támogatást a jogállamisági feltételek betartásától kívánja függővé tenni.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
