Először találtak nanoműanyag-szennyeződést a Föld mindkét pólusán
Az apró szennyező részecskék sejtmérgezést és gyulladást is okozhatnak.
Az apró szennyező részecskék sejtmérgezést és gyulladást is okozhatnak.
A tengerbiológusok átlagos merülésre készültek az antarktiszi Weddell-tengernél, helyette egy 60 millió fészket tartalmazó kolóniára bukkantak.
Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ nagyjából 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre – írja a BBC.
A kutatók szerint az elmúlt néhány évtizedben jelentősen felgyorsult az Antarktiszt körülölelő tengeráramlat, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb hőt nyelnek el a világ óceánjai a globális felmelegedés miatt.
A dolgozók tünetei enyhék, és a munkát is tudják folytatni.
A jelenséget teljes egészében csak az Antarktiszon lehet megfigyelni – ott viszont csaknem két percen át. Máshol csak részleges napfogyatkozás lesz.
November elején az expedíciók számára vitt utánpótlást az Antarktiszra egy Airbus A340-es, amelynek a jégen kellett landolnia.
Már 10 évvel ezelőtt is felmerült, hogy optikai kábellel kellene összekötni az Antarktiszt a világgal, eddig azonban erre nem került sor.
Új-zélandi kutatók 1 kilométer mély lyukat fognak fúrni az Antarktiszon, a Ross-selfjégen át, hogy kiderítsék, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése segíthet-e elkerülni a kontinensen lévő jég katasztrofális mértékű olvadását.
Az erdőégetés miatt légköri változásokat idéztek elő a maorik, amikor 700 évvel ezelőtt benépesítették Új-Zélandot – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Az Antarktiszon lévő brit kutatóállomás tudósai is megkapták végre a vakcináikat.
A lyuk máris nagyobb, mint az Antarktisz teljes területe. Ózon hiányában erős, az élő sejteket károsító napsugárzás éri a Földet.
Öt éven át vizsgálták a tudósok annak a növénynek a DNS-ét, amit az Antarktiszon találtak. Kiderült, egy új fajról van szó.
A szintén tavaly februári 20,75 fokos sarkvidéki kánikuláról szóló jelentést viszont nem hitelesítette a Meteorológiai Világszervezet.
Az ausztrál tudósok előtte-utána készült műholdfelvételek alapján tudták meg, hogy eltűnt egy akkora tó az Antarktiszról, mint a fél Balaton.
A műholdas felvételek szerint az eddiginél gyorsabban töredezik az Antarktisz gleccsereit a tengerbe omlástól védő selfjég.
A tudósok szerint a Déli-sark körüli áramlás olyan erős, hogy az a szárazföld közelében tartja a tenger vízét, így jogos külön óceánnak nevezni az antarktiszi víztömeget – így hát megszületett az újabb óceán, a Déli.
Az óriási jégtömb nagyobb, mint Mallorca szigete.
A kutatók arra kíváncsiak, hogyan lehet a legkevesebb idő alatt uborkát és paradicsomot nevelni szokatlan körülmények között.
Sokkal veszélyesebb volt, mint az 1908-as tunguszkai becsapódás.