A strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztalta a magyar államot a gödi Topház otthon ügyében
Az ítélet szerint az állam nem védte meg a lakók élethez való jogát, halálukat pedig nem vizsgálta megfelelően.
Az ítélet szerint az állam nem védte meg a lakók élethez való jogát, halálukat pedig nem vizsgálta megfelelően.
Az életvégi döntés szabadságáért küzdő, gyógyíthatatlan beteg jogász „már vágja a centit”.
A testületbe minden tagállam egy bírót delegálhat.
A méltóságteljes halálért küzdő alkotmányjogász beszélt arról, milyen kérdéseket küldött a strasbourgi bíróság az ügyében, és elmagyarázta, miért nem az Alkotmánybírósághoz fordult először.
Az ítélet kimondja, hogy magyar rendőrök vertek meg egy pakisztáni menedékkérőt 2016-ban, az állam pedig nem kereste eléggé a felelősöket.
Azt kifogásolják, túl keveset tesznek az országok a klímavédelemért.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának csütörtöki döntése szerint Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás jogi lehetőségét.
Próbálkozott, de nem tudta elérni a kormány egy elmarasztaló strasbourgi ítélet felülvizsgálatát. Így véglegessé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi őszi döntése, amely jogsértőnek találta magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást érintő részét és annak megváltoztatását írta elő.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar állam megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát.
Rinat Akmetov szerint súlyosan sérültek a magántulajdonhoz való jogai, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
A varsói testület azt mondta ki, hogy rá nem vonatkozik a tisztességes eljárás kötelezettsége. Ezzel az Európai Unió után az Európa Tanácsnak is hadat üzent. Durva gesztus, de érdemi jelentősége nem sok.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtöki határozatában elítélte Horvátországot egy afgán menekült gyermek halála és a családjával szembeni állítólagos embertelen bánásmód miatt.
Az EJEB szerint a kötelező védőoltások szükségszerűek egy demokratikus társadalom működéséhez.
Hét évvel ezelőtt elégedetlen devizahitelesek tüntettek volna a Cinege utcában, a miniszterelnök házánál, de a TEK lezárta az útszakaszt. Az ügyben az egyik szervező indított pert, ami itthon megjárta a közigazgatási bíróságot majd hat évig ült rajta az Alkotmánybíróság, végül a strasbourgi emberi jogi bíróság mondta ki a végső ítéletet: a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
Emellett még 5 államközi kereset és körülbelül 7000 egyedi kérelem van az EJEB előtt a Krím félszigeten és Kelet-Ukrajnában történtek miatt.
Sérültek a jogai, amikor leváltották a román korrupcióellenes ügyészség, a DNA éléről.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) fellebbviteli fóruma, a Nagykamara is úgy látta, a magyar állam megsértette a menekülők jogait, 5000 eurós kártérítést ítélt meg két sértettnek fejenként, ezzel pont került a 2017-es ítélet végére.
Egy újságírót nem engedtek be a debreceni menekülttábor területére 2015-ben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága újságírói alapvetéseket magyarázva mondta ki, ez jogsértő volt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elítélte Oroszországot, mert az orosz hatóságok nem vizsgálták ki rendesen Alekszej Navalnij megmérgezésének az ügyét. Ennélfogva Oroszországnak jelentős kártérítést kell fizetnie Navalnij számára.
Egy appot készítettek, amellyel a szavazók megoszthatták érvénytelen voksaikat, melyeket a 2016-os kvótareferendum során adtak (volna) le. A magyar állam már 2018-ban is veszített az ügyben.