A miniszterelnök háza elé szervezett tüntetést sem lehet önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani – ezt mondta ki Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban a hét éve húzódó ügyben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy devizahiteles aktivistát képviselt. Az ügyben hozott döntésről a TASZ adott ki közleményt.

A jogvédők emlékeztetnek, hogy a 2013 őszén, Póka László által bejelentett, tüntetést nem tudták megtartani, mert a Terrorelhárítási Központ (TEK) lezárta a miniszterelnök háza előtti útszakaszt, a rendőrség pedig erre hivatkozva nem foglalkozott érdemben a tüntetők bejelentésével, hanem megállapította saját hatáskörének hiányát.

A felülvizsgálati eljárásban az akkori Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság nem vizsgálta, hogy szabályos döntést hozott-e a rendőrség és nem utasította a hatóságot a bejelentés érdemi vizsgálatára. Ehelyett átvette annak jogkörét és hatósági szerepbe helyezkedve maga vizsgálta meg a bejelentést, majd a védett személyek biztonságához fűződő érdek mellett a környéken lakók mozgásszabadsága és magánszférája védelmében megtiltotta a tüntetés megtartását.

A bejelentő először – ugyancsak a TASZ segítségével – az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, ám hiába nyújtottak be alkotmányjogi panaszt 2013. december 13-án, azt az AB egészen tavaly decemberig nem vizsgálta. Akkor megállapította, hogy a tiltás túlterjeszkedett a törvényi előírásokon, de a panaszt okafogyottnak nyilvánította az új gyülekezési törvény hatályba lépésére tekintettel.

Ezután mondta ki az EJEB, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye csak akkor engedi meg a gyülekezési jog korlátozását, ha a korlátozást törvény írja elő. A tüntetés bejelentésének idején hatályos gyülekezési törvény szerint csak két okból lehetett egy gyűlést megtiltani: ha a megtartása súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését, illetve ha a közlekedés más útvonalon nem lenne biztosítható. A tüntetést megtiltó bíróság ilyen indokra nem hivatkozott, így mivel a tiltásnak nem volt értelmezhető jogi alapja, az EJEB további feltételeket nem is vizsgált, hanem kimondta, hogy a tiltás az Egyezmény 11. cikkébe ütközött.

A TASZ emlékeztetett rá, hogy már számos hazai bírósági ítélet is kimondta, hogy törvénysértő az a hatósági praktika, hogy a TEK által elrendelt biztonsági intézkedésre hivatkozva tiltanak meg vagy oszlatnak fel tüntetéseket. Sajnos ez nem zavarta a hatóságokat abban, hogy folytassák a jogsértést – nemcsak a miniszterelnök házánál, ahol a TEK azóta is fenntartja a lezárást, hanem a Kossuth téren is.

„Az EJEB mai ítélete az ehhez hasonló, jogalap nélküli gyakorlatok megsemmisítő kritikája. Emellett üzen az Alkotmánybíróságnak is, amely egy hasonló, szintén a miniszterelnök háza elé szervezett demonstráció kapcsán nem találta jogsértőnek, hogy a rendőrség a szomszédok jogainak és szabadságának esetleges sérelmére alapozta a tiltást, ellentmondva az akkori gyülekezési törvény szabályainak” – idézték Hegyi Szabolcsot, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének szakértőjét aki szerint a kormány is erre hivatkozva szabályozta újra a gyülekezési jogot.