Példátlan dolgot vitt véghez az Európai Űrügynökség: a Proba-3 űrszondapáros segítségével létrehozott egy mesterséges napfogyatkozást, amit ezentúl akár naponta megismételhet. Ennek pedig komoly tudományos haszna lehet.
Az elmúlt hónapokban ismét aktivizálta magát Európa legnagyobb tűzhányója, az Etna. A legutóbbi kitörése szerencsére nem veszélyeztetett senkit, de annál látványosabb volt – a Földről és az űrből nézve is.
Az Európai Űrügynökség május 31-én indította útnak a Voyager–1 és a Voyager–2 felé ifj. Johann Strauss remekművét, a Kék Duna keringőt, amely 23 óra 3 perc alatt tette meg a 24,9 milliárd kilométert.
Évtizedeken át vizsgálták a kutatók a NASA és az Európai Űrügynökség által rögzített adatokat, és most úgy tűnik, ennek eredményeként sikerülhet közelebb kerülni annak megértéséhez, hogy hol keletkezhettek az univerzum nehezebb elemei.
Európának talán érdemes leválnia az amerikai űrprogramokról. Az oroszok lemaradtak, most az USA és Kína versenyez a Hold és a Mars meghódításáért. Még kérdés, marad-e az elmúlt évtizedekben megszokott, békés űrkutatás, vagy gyarmatosítás, kalózkodás lesz belőle.
Kifogyott az üzemanyagból a Gaia űrtávcső, így a küldetés irányítói szabályozott keretek között nyugdíjazták az űreszközt. A tudományos hatása azonban biztosan túl fogja élni a szerkezetet.
Az Európai Űrügynökség tudósai szerint a kettős gravitációs lencsék rendkívül ritkák, ám a jövőben az Euclid űrszonda biztosan talál majd még belőlük. A segítségükkel az univerzum tágulásáról is pontosabb képet kaphatnak a kutatók.
Nemrég landolt a Hold felszínén a magyar Puli Space Technologies berendezése. A Puli Lunar Water Snooper (PLWS), azaz Puli Holdi Vízszimatoló azzal a feladattal érkezett, hogy felszíni mérésekkel tárja fel a vízjeget. Bár a szállítóeszköz landolási hibája miatt végül csak 40 percig működött a hazai fejlesztésű készülék, Pacher Tibor, a vállalat alapítója és vezetője szerint így is sikertörténetről lehet beszélni. A cég pedig már készül a következő küldetésére. Interjú.
Teljesen új repülési mód alkalmazásával repülhetnek a jövő drónjai a Marson.
Az Európai Űrügynökség űrszondája, a Hera jelenleg a Dimorphos nevű aszteroida felé tart, hogy méréseket végezzen nála. Útja során azonban a Marsot is megörökítette.
Az Európai Űrügynökség (ESA) május 31-én Strauss-koncertet sugároz Bécsből a Földtől már 25 milliárd kilométerre járó Voyager-1 űrszondának a zeneszerző születésének 200. és az űrhivatal alapításának 50. évfordulója alkalmából.
A Hubble űrteleszkóp nemrég a Nagy Magellán-felhő egy részét, a Tarantula-ködöt örökítette meg.
Európai és japán szakemberek szerint annak ellenére, hogy a Merkúr van a legközelebb a Naphoz, négy kráterének mélye olyan hideg, hogy annál kevesebb hűvösebb hely van a Naprendszerben.
A NASA és az Európai Űrügynökség műholdjai segítségével összeállított adatsor azt mutatja, hogy folyamatos az olvadás Grönlandon.
Az évtized legjelentősebb EU-s űrprojektjére került szignó, akár már 2030-tól hozzáférhetnek az emberek, vállalatok és kormányok az uniós műholdas internethez.
Az Európai Űrügynökség műholdja timelapse videót készített a Föld egy évéről.
Az ExoMars nevű űrszonda infravörös tartományban készített felvételeket a Mars felszínéről, amikor egy ismerős mintázat bukkant fel a képek között.
Régóta a tengerparton heverhet már az Európai Űrügynökség Ariane 5 hordozórakétájának burkolata, azt ugyanis kikezdte a sós tengervíz.
A JUICE űrszonda 2035-ig tartó küldetésének célja a Jupiter és a bolygó három nagy holdjának, az Európának, a Ganümédesznek és a Callistónak a megfigyelése.
Véget ér az Európai Űrügynökség (ESA) 24 éves Claster-küldetése, mely eredetileg mindössze két évig tartott volna. A műholdak mindegyike befejezi a tudományos megfigyelést, az egyiket pedig irányítottan megsemmisítik.
