Az IFLScience beszámolója szerint az amerikai Columbia Egyetem kutatói az aranyra fókuszáltak. Amellett, hogy az egyik legértékesebb fémről van szó, a tudósok szerint rejtély, hogy miért van belőle ilyen sok. Ami biztos, hogy a könnyebb elemek, mint a hidrogén vagy a hélium a korai univerzumban keletkeztek, amikor az atommagok annyira lehűltek, hogy képesek voltak befogni az elektront. Ez körülbelül 380 000 évvel az ősrobbanás után történt meg.
A nehezebb elemek – egészen a vasig bezárólag – ugyanakkor az extrém hőmérséklet és nyomás hatására a csillagokban lejátszódó magfúzió révén keletkezhetnek. A nehezebb elemek – vagyis azok, amelyekben több proton és neutron van – létrejötte egy kicsit nehezebben magyarázható, pláne olyan mennyiségben, amilyen mennyiségben megtalálni őket az univerzumban.
Anirudh Patel, az egyetem doktorandusza szerint már ezek keletkezéséről is van egy elképzelése a tudománynak. Ez az úgynevezett R-folyamat, azaz a gyors neutronbefogás folyamata. Ennek ellenére a nehezebb elemeket, köztük az aranyat is létrehozó és az egész univerzumban elterjesztő forrást illetően továbbra is sok a kérdés.
A The Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban a kutatók azt írják, bár az univerzum elemeinek fele az R-folyamat révén keletkezik, továbbra is kihívást jelent az ehhez szükséges feltételeket megteremtő asztrofizikai helyszínek azonosítása. Ilyenek lehetnek a neutroncsillagok összeolvadásának helyszínei, vagy a fekete lyukak akréciós korongja, amikor kiáramlik belőlük az anyag.
Ugyanakkor ezzel van egy probléma: a neutroncsillagok összeolvadása túl későn kezdődött el az univerzumban ahhoz, hogy megmagyarázzák az arany és más nehéz elemek kialakulását.
A Columbia Egyetem kutatói a NASA és az ESA távcsövei által rögzített adatok átvizsgálásakor bukkantak egy olyan forrásra, ami szerintük az univerzumban lévő nehéz elemek 10 százalékát is létrehozhatta.
A tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy a magnetárok – a hihetetlenül erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillagok – a galaxis nehezebb elemeinek 1-10 százalékának forrásai. A csapat kezdetben azt jósolta, hogy ha a magnetárok a nehezebb elemek forrásai, akkor ez a fény látható és ultraibolya tartományában is észlelhető lesz. Az ehhez kellően erős gammasugár észlelése azonban nem könnyű feladat.
A szakemberek egy 2004-ben rögzített jelre lettek figyelmesek, ami jól illeszkedett a fenti elmélethez, és először bizonyította azt, hogy a magnetárok termelhetik például az aranyat is. A kutatók szerint a jövőben további megfigyelésekre lesz szükség, hogy nagyobb bizonyosságot nyerjen a feltételezés.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
