Évtizedeken át vizsgálták a kutatók a NASA és az Európai Űrügynökség által rögzített adatokat, és most úgy tűnik, ennek eredményeként sikerülhet közelebb kerülni annak megértéséhez, hogy hol keletkezhettek az univerzum nehezebb elemei.
Az IFLScience beszámolója szerint az amerikai Columbia Egyetem kutatói az aranyra fókuszáltak. Amellett, hogy az egyik legértékesebb fémről van szó, a tudósok szerint rejtély, hogy miért van belőle ilyen sok. Ami biztos, hogy a könnyebb elemek, mint a hidrogén vagy a hélium a korai univerzumban keletkeztek, amikor az atommagok annyira lehűltek, hogy képesek voltak befogni az elektront. Ez körülbelül 380 000 évvel az ősrobbanás után történt meg.
A nehezebb elemek – egészen a vasig bezárólag – ugyanakkor az extrém hőmérséklet és nyomás hatására a csillagokban lejátszódó magfúzió révén keletkezhetnek. A nehezebb elemek – vagyis azok, amelyekben több proton és neutron van – létrejötte egy kicsit nehezebben magyarázható, pláne olyan mennyiségben, amilyen mennyiségben megtalálni őket az univerzumban.
Anirudh Patel, az egyetem doktorandusza szerint már ezek keletkezéséről is van egy elképzelése a tudománynak. Ez az úgynevezett R-folyamat, azaz a gyors neutronbefogás folyamata. Ennek ellenére a nehezebb elemeket, köztük az aranyat is létrehozó és az egész univerzumban elterjesztő forrást illetően továbbra is sok a kérdés.
A The Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban a kutatók azt írják, bár az univerzum elemeinek fele az R-folyamat révén keletkezik, továbbra is kihívást jelent az ehhez szükséges feltételeket megteremtő asztrofizikai helyszínek azonosítása. Ilyenek lehetnek a neutroncsillagok összeolvadásának helyszínei, vagy a fekete lyukak akréciós korongja, amikor kiáramlik belőlük az anyag.
Ugyanakkor ezzel van egy probléma: a neutroncsillagok összeolvadása túl későn kezdődött el az univerzumban ahhoz, hogy megmagyarázzák az arany és más nehéz elemek kialakulását.
A Columbia Egyetem kutatói a NASA és az ESA távcsövei által rögzített adatok átvizsgálásakor bukkantak egy olyan forrásra, ami szerintük az univerzumban lévő nehéz elemek 10 százalékát is létrehozhatta.
A tanulmány alátámasztja azt az elképzelést, hogy a magnetárok – a hihetetlenül erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillagok – a galaxis nehezebb elemeinek 1-10 százalékának forrásai. A csapat kezdetben azt jósolta, hogy ha a magnetárok a nehezebb elemek forrásai, akkor ez a fény látható és ultraibolya tartományában is észlelhető lesz. Az ehhez kellően erős gammasugár észlelése azonban nem könnyű feladat.
A szakemberek egy 2004-ben rögzített jelre lettek figyelmesek, ami jól illeszkedett a fenti elmélethez, és először bizonyította azt, hogy a magnetárok termelhetik például az aranyat is. A kutatók szerint a jövőben további megfigyelésekre lesz szükség, hogy nagyobb bizonyosságot nyerjen a feltételezés.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
