szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Európai és japán szakemberek szerint annak ellenére, hogy a Merkúr van a legközelebb a Naphoz, négy kráterének mélye olyan hideg, hogy annál kevesebb hűvösebb hely van a Naprendszerben.

Izgalmasan alakult a 2024-es év az Európai Űrügynökség (ESA) és a japán űrügynökség (JAXA) mérnökei számára. A két szervezet közös projektben gondozza a BepiColombo nevű űrszondát, amelynek célja, hogy a Merkúr körül pályára állva vizsgálja a bolygót. Az eszköz egyik hajtóműve 2024 szeptemberében meghibásodott, ezért egy veszélyes manővert kellett végrehajtani vele, de szerencsére minden rendben ment.

Az űreszköz nemrég elrepült a bolygó mellett. Ha minden a tervek szerint halad, ez volt az utolsó ilyen megközelítés, jövőre ugyanis pályára áll majd a Merkúr körül. A szakemberek azonban a mostani alkalmat sem szalasztották el, és lenyűgöző képeket készítettek a Naprendszer legbelső bolygójáról – írja az IFLScience.

Az egyik legérdekesebb területet a kutatók számára a bolygó északi pólusánál lévő kráterek jelentik. A Hold déli pólusán lévő kráterekhez hasonlóan ezeknek egy része sem látja soha a napfényt. Mindez azért is izgalmas, mert annak ellenére, hogy a Merkúr olyan közel van a Naphoz, és elhanyagolható a légköre, ezeken a helyeken vízjég található.

A szerkezet lenyűgöző képeket készített a nappalt és az éjszakát elválasztó határvonalról, ahol négy kráter, a Prokofjev, a Kandinszkij, a Tolkien és a Gordimer található. Ezek pereme folyamatosan beárnyékolja a kráterek alját, így ezek a Naprendszer egyik leghidegebb pontjai.

ESA / BepiColombo / MTM

Az északi régióban található a Merkúr legnagyobb kiterjedésű síksága is, amit egy lávafolyam hozott létre. Ugyanez temette be a Henri és a Lismer krátereket is, nagyjából 3,7 milliárd évvel ezelőtt.

A képeken egy lávával kapcsolatos rejtélyes terület is látszódik. A Caloris-medence a Merkúr legnagyobb krátere, amit becsapódás hozott létre. Ez 1500 km széles, a becsapódás pedig olyan erős volt, hogy lávafolyamok indultak el a helyszínétől. Az egyik ilyen alakja egy bumerángra emlékeztet, és kérdés, hogy ebből kifolyt-e a láva, vagy pedig épp, hogy ebbe folyt bele, és így töltődött fel a terület.

ESA / BepiColombo / MTM

A szakemberek abban bíznak, hogy a 2026-os pályára állás segít majd feltárni a bolygó történtét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!