A jegybank ajánlását 2025 júliusától kell alkalmazni az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében. Ez az összegküszöb később fokozatosan egyre alacsonyabbra kerül.
Lassan kezdenek odafigyelni a magyar vállalatok a fenntarthatósági célokra, de akik belevágtak ebbe, azok közül sokaknak üzletileg is megérte.
Egyre több befektető venné figyelembe a zöldszempontokat, ha kiismerné magát a különféle minősítések dzsungelében. Márpedig ez nem jár különösebb lemondással a hozam terén.
Nincs tisztában azzal a magyar cégvezetők jelentős része, hogy milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb nehézség a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány.
Különösen a mostani nyárban megsülve senkinek nem kell bemutatni a globális klímaválságot: átmenés hüllőbe, jégakkuk, hajvizezés, folyamatosan zúgó klímák, vitatkozás a megfelelő beállításokon, vizes törölköző, hidegzuhany, csapkodás átmelegedett tavakban. Aki számára mindez ismerős, még nagyon jól is járt, mert áramhoz és vízhez jutott. A kilátás nem biztató, de az európai szabályozás igyekszik utolérni a helyzetet.Nagy Julianna, a KPMG senior managere az első ESG-hírlevelben gyorstalpaló összefoglalót ad az alapfogalmakról: mi az a természetvesztés, mit jelent a klímakockázat, és miért érdemes összebarátkozni ezekkel a betűkkel: CSRD, CSDDD, SFDR.
A hvg360-al közösen elindított ESG tudásmegosztó hírlevelünk célja, hogy olvasóinkat széles körben és magas színvonalon tájékoztassuk, a fenntarthatóság és az ESG témákhoz kapcsolódó szakmai tartalmakat strukturáltan adjuk át.
Változó pénzbeáramlás és szabályozás jellemzi a befektetési alapokat. A problémákról és a kilátásokról a HVG több hazai alapkezelőt kérdezett.
Jól hangzik, hogy fenntarthatósági célokat követő cégekhez viszik az alapok a kisbefektetők pénzét, csakhogy valójában autógyárak, olajcégek vagy épp fast fashion ruhagyárak kapják a befektetések nem elhanyagolható részét.
Eddig még csak a német cégek magyar beszállítói és a legnagyobb vállalatok találkoztak azzal, hogy az új fenntarthatósági szabályok miatt jókora adatszolgáltatással kell foglalkozniuk, viszont hamarosan sokkal több cégnek kell ezzel is törődnie.
A fogyasztóknak is ajánlott olvasmány az ESG-határozó, ha tudni akarják, mennyire elkötelezett egy vállalat a zöld működés mellett.
A bankszektor, a szabályozó testületek, valamint a civil szféra is kedvezően fogadta az ESG-besorolás új uniós szabályozását, sok múlik azonban annak betartatásán.
Az elsők számára különösen hasznos lesz az ESG-megfelelőség elérése, az utolsóknak viszont hátrányt jelent majd, hogy a végére maradnak – véli Király Imre környezetvédelmi tanácsadó. A zöldre festésbe pedig a legjobb szándék mellett is bele lehet csúszni.
A magyar fogyasztók hiába próbálnak egyre inkább környezettudatosak lenni, a versenyhivatal szerint az élelmiszerpiacon szinte elvesznek a zöldállítások között. A hivatal a helyzet javítására vállalati önkorlátozást és állami beavatkozást javasol. Domokos László írása.
Miért fontos egy cég hagyatéka és hogyan gondolkodik egy fenntartható vállalat vezetője? Mi az az ESG és hol tart az alkalmazása itthon? Mi az a fánkgazdaság és mi az az ikigai? Ez mind kiderült zöld podcastunk különkiadásából.
Dinamikusan csökkenti saját karbonlábnyomát a magyar jegybank, amely harmadszor publikálta klímakockázati jelentését. A készpénzellátásnál a folytatás a bankokon és a szállítócégeken múlik. Domokos László írása.
Hamarosan kockázati tényezőként értékelik a hitelezők, ha az adós vállalat nem fenntartható módon működik. Első körben azonban még nem büntetik, csak feltérképezik ügyfeleiket a bankok.
Jövő májustól egyszerre kétféle új nem pénzügyi jelentést is el kell készíteniük a nagyvállalatoknak, de a beszállítóik is jól teszik, ha összegyűjtenek minden adatot, hogy bizonyítani tudják fenntartható működésüket.
A magyarországi befektetési alapok többségének kezelői nem áldozzák fel a magas hozamokat az ESG oltárán. A minősítések egyelőre nem elég megbízhatók, de valami már elkezdődött.
