Sok baj van a jegybankkal, de van egy terület, amelyen nagy dicséretet érdemel

4 perc

2024.05.20. 13:45

2024.05.20. 14:15

Dinamikusan csökkenti saját karbonlábnyomát a magyar jegybank, amely harmadszor publikálta klímakockázati jelentését. A készpénzellátásnál a folytatás a bankokon és a szállítócégeken múlik. Domokos László írása.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a korábbi célkitűzését túlteljesítve – az egy munkavállalóra jutó karbonlábnyomát 2022 végére a 2019-es bázishoz képest közel 60 százalékkal csökkentette. Az előzetes adatok alapján 2023 újabb közel 5 százalékpontos javulást hozott, főként az energiamegtakarítási intézkedések nyomán. A tovább nem csökkenthető kibocsátás kompenzálására élőhely-rekonstrukciós programokat finanszírozott – derül ki a jegybank nemrég immár harmadik alkalommal elkészített átfogó klímakockázati jelentéséből (TCFD-riport), amely bemutatja az intézmény környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiáit, vállalatirányítási rendszerének és operatív működésének fenntarthatósági elemeit, valamint pénzügyi eszközeinek klímakockázati kitettségeit.

ESG-rangsor 2024
A HVG tematikus mellékletét itt találja. Írásait külön is közöljük, itt.

A világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő gazdaságait tömörítő nemzetközi fórum, a G20 Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2015-ben létrehozta az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoportot (Task Force on Climate-related Financial Disclosures – TCFD), amely ajánlásokat fogalmaz meg a klímaváltozással kapcsolatos nyilvánosságra hozatali jelentésekkel kapcsolatban.

Az MNB – törvényben rögzített céljainak megfelelően – kiemelten kezeli a környezeti fenntarthatóság kérdését, mivel az éghajlatváltozásból eredő kockázatokra rendszerkockázatot jelentő tényezőként tekint. A hatások ugyanis messzemenő következményekkel járhatnak, potenciálisan negatívan érinthetik a törvényben rögzített elsődleges és másodlagos célok teljesülését.

Az elsődleges mandátum is lehetőséget ad a klímaváltozással kapcsolatos lépésekre, 2021 közepe óta a „zöldmandátum” ezt tovább erősítette, hiszen explicit cél lett – az elsődlegesnek tekintett árstabilitás veszélyeztetése nélkül – a környezeti fenntarthatóság támogatása. A szervezet döntéshozó testületei rendszeres tájékoztatást kapnak az éghajlatváltozás és az egyéb környezeti kockázatok pénzügyi közvetítőrendszerre, illetve a jegybank működésére gyakorolt hatásáról, egyúttal példát akarnak mutatni a jelentés publikálásával.