Nincs könnyű dolga annak, akinek nemcsak a haszon fontos, de az is, hogy fenntartható cégekbe fektessen

Aki befektet – akár befektetési alapba, ingatlanba, nyugdíjpénztárba –, számolnia kell azzal, hogy az adott tevékenység is otthagyja a karbonlábnyomát a Földön. Bár az egyre érzékelhetőbbé váló klímakatasztrófa küszöbén sokan döntenének felelősen a megtakarításuk sorsáról, Magyarországon még az a tévképzet uralkodik, hogy a zöldbefektetések súlyos hozamáldozattal járnak.

„Hamis felvetés, hogy a befektetők csak úgy tehetik jobbá a világot, ha lemondanak a hozam egy részéről. Nem szabad azzal kecsegtetni az embereket, hogy a zöldbefektetések már rövid távon jobban hoznak, mint a hagyományosak, de azt ki lehet mondani, hogy hosszabb távon várhatóan nem lesznek rosszabbak” – közelíti meg a dilemmát racionálisan Gyura Gábor, a frissen alapított HuSif Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület vezetője, aki 15 éven át a Magyar Nemzeti Bankban foglalkozott zöldpénzügyekkel. Ezek szerint azoknak, akik bizalmatlanok a fenntartható befektetésekkel szemben, első körben érdemes az akár 20-30 év múlva esedékes nyugdíjaskorukra zöldalapokban félretenni, hiszen ilyen távlatban bizonyosan nem „faragnak rá”.

Csakhogy a magyarok többsége – ha egyáltalán van fölös pénze – már rövid távon szeretne eredményt látni. Márpedig a valamilyen mértékben zöld befektetési alapok teljesítménye az utóbbi időszakban kétségkívül hektikus volt.