Nincs előrehaladás a brüsszeli EU-csúcson
Az EU 2021 és 2027 közötti költségvetése az egyik téma.
Az EU 2021 és 2027 közötti költségvetése az egyik téma.
Kétséges, hogy az EU vezetőinek péntek reggel kezdődő, brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodnak-e az új hétéves költségvetés és a helyreállítási alapfeltételeiről. Ez azonban távolról sem csak Orbán Viktor fenyegetéseinek tudható be.
Nagyon távoliak az álláspontok az EU-s mentőalappal kapcsolatban. Messze nem Orbán Viktoron múlik, lesz-e megállapodás a pénteki, az új uniós költségvetésről szóló EU-csúcson.
További vitákra van szükség a koronavírus-válság utáni fellendülést szolgáló helyreállítási alapról, ezért júliusban személyesen folytatják erről az egyeztetést az uniós tagállamok vezetői. Erre jutottak a pénteki videokonferenciás EU-csúcson. Vannak még vitás kérdések a 2021 utáni hosszú távú keretköltségvetés ügyében is. Mindkettőre júliusban térnek vissza.
Újra nekifutnak az EU-tagországok vezetői csütörtök délután annak, hogy megtalálják a csodafegyvert a koronavírus-járvány okozta sokk ellen. Ötletek vannak, ám a bőkezűségnek két korlátja is van: egyfelől ez a hétéves uniós költségvetés utolsó éve, amikor kevés pénz van már a kasszában, másfelől a tagországok egy része nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy beszálljon egy olyan támogatási rendszerbe, amelyből elsősorban nem ő profitál. Ez azonban nem jelenti azt – bármennyire is próbálja a magyar kormány ezt láttatni –, hogy nincs uniós segítség a koronavírus ellen.
Nem született döntés arról sem, meghosszabbítják-e a beutazási tilalmat.
Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit – így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nemcsak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői. Mutatjuk, mik ezek és hogy miért nincs igaza a miniszternek, amikor arról beszél: hazánk van a legrosszabb helyzetben.
A kormányfő kemény feltételeket szabott ahhoz, hogy aláírja a többek között 2050-re karbonsemlegességet előirányzó uniós nyilatkozatot. Az EU állam- és kormányfői tesztelik azt a nagyratörő stratégiát, amelyet előző nap tárt a nyilvánosság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Sem Orbánnak, sem Von der Leyennek nem lesz könnyű dolga.
Eldőlt, kik lesznek az EU legfontosabb szerveinek vezetői; elkezdődött a babaváró támogatás igénylése; eggyel több új stadion van az országban. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A miniszterelnök szerint Timmermans egy jó harcos, csak hát ugyebár Sorosé.
Legalábbis a hétéves költségvetés első éveiben jóval több pénzre számít a tagországoktól annak érdekében, hogy a mostani válság után ne nőjön a szakadék a szegények és a gazdagok között.
Az első kör kudarcba fulladt, Orbán Viktor miniszterelnök meglepetést okozott.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet.
Sassoli határozottan támogatja, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kössék.
A miniszterelnök négy feltétele közül három teljesült, a negyedik még nyitott kérdés.
Lengyelország egyelőre felmentést kapott. Nincs megegyezés a 2020 utáni uniós költségvetésről.
Bár a világ legismertebb vezetői közül többen is egy helyen tartózkodnak, a belga főváros életét nem zavarja meg egy olyan találkozó, mint amilyen most is zajlik.
Az aktivisták szerint lángokban áll a világ, az unió vezetői pedig nem avatkoznak közbe.
A magyar miniszterelnök nem számolt be az Európai Tanács üléséről a parlamentben, holott ezt köteles lett volna megtenni.
Most már erőnk is van, hogy érvényt szerezzünk az akaratunknak - mondta Orbán Viktor az EU-csúcs után.