Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

A kormányfő kemény feltételeket szabott ahhoz, hogy aláírja a többek között 2050-re karbonsemlegességet előirányzó uniós nyilatkozatot. Az EU állam- és kormányfői tesztelik azt a nagyratörő stratégiát, amelyet előző nap tárt a nyilvánosság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Sem Orbánnak, sem Von der Leyennek nem lesz könnyű dolga.

Készek vagyunk, hogy aláírjuk azt a vállalást, hogy 2050-re tegyük karbonsemlegessé Európát, ám egy dolgot kell elkerülni:

ne engedjük a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy a szegény emberekkel fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit.

Ezt nyilatkozta „csata előtt”, vagyis a brüsszeli EU-csúcsra érkeztében Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A politikus ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány a találkozó előtt megszabta feltételeit, amelynek talán legérdekesebb része, hogy „maradjanak meg a kohéziós pénzek”.

Orbán tehát igen hatékony fegyvert talált, hogy megzsarolja az EU-t, a délután kezdődő találkozó másik témája ugyanis a 2020 utáni uniós költségvetés, amelyben – az EU féléves, finn elnökségének múlt héten közölt tárgyalási javaslata szerint – a Magyarország számára felkínált felzárkóztatási támogatások összege 27 százalékkal lenne alacsonyabb a 2014–2020 közötti szintnek. Ez a számítások szerint 2000 milliárd forintos mínuszt jelentene a mostani hétéves kerethez képest.

©

Az persze egyáltalán nem biztos, hogy Orbán sikert ér el a két téma összekapcsolásával, hiszen a Brexit és a gazdagabb országok fenntartásai miatt szinte biztosra vehető, hogy csökkenni fog az uniós költségvetési keret a mostanihoz képest. Az viszont elképzelhető, hogy a kohéziós források és a klímaváltozás elleni küzdelemre szánt pénzek összességében magasabb hányadot tesznek majd ki a most ajánlotthoz képest. Pontos összegeket utóbbi esetében nehéz jósolni, az Európai Bizottság egyelőre három dologról beszél

  • a támogatások 25 százalékát erre a célra kell költeni;
  • létrehoznának egy „méltányos átállási mechanizmust” azoknak az országoknak a számára, amelyeknél a hagyományos energiaforrások felhasználása az átlagosnál magasabb, így azok kivezetése nagyobb áldozattal járna;
  • a zöld beruházások könnyítése érdekében az Európai Beruházási Bankot bevonnák, összességében 100 milliárd eurónyi fejlesztést generálnának uniós segítséggel (nem csak támogatással).

Tény, hogy amíg a pénzre nem látnak garanciát, a három közép-európai állam, Magyarország mellett Csehország és Lengyelország – a szénenergia felhasználása mindkét ország esetében jóval nagyobb a mi szintünknél – nem fogja támogatni a karbonsemlegességről szóló nyilatkozat aláírását.

Orbán Viktor azonban ezen is túlment: az MTI által megszerzett dokumentum alapján a magyar kormányfő a rezsicsökkentés eredményeihez is ragaszkodna a csúcson – konkrétan azt várja el, hogy „nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak”. Ez európai nyelvre lefordítva azt is jelentheti, hogy a nagy szennyező cégekkel és országokkal fizettetik meg az átállás árát. (Ez némileg ellentmond az előző pontnak, hiszen például Lengyelország ott van a legnagyobb szennyezők között.)

Az Európai Bizottság szerdán ismertetett Zöld megállapodása erre azért részben választ ad, hiszen az EU-n kívüli szennyezőktől származó árukkal szemben egyfajta védővámot vezetnének be.

Itt azonban még nincs vége Orbán feltételeinek: azt is elismertetné, hogy nukleáris energia nélkül nincs karbonsemlegesség. Azt szeretnénk, ha az országok félretennék ezzel kapcsolatos ellenérzéseiket – fogalmazott. Hasonló véleményt fogalmazott meg egyébként a másik ellenálló, Andrej Babis cseh miniszterelnök is – ezzel szemben Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök érkezésekor arról beszélt, az atomenergia nem fenntartható, és a hulladékokkal sem tud mit kezdeni a közösség.

Fontos, hogy az EU nem tiltja az atomenergia használatát, és az energiamix meghatározását is a tagállamokra bízza. A paksi bővítés ellen megfogalmazott érvek sem az atomenergia tiltásáról szóltak, inkább a szerződés egyes pontjairól, például a beruházásnak nyújtott állami támogatásról, illetve az orosz fél pályázat nélküli bevonásáról.

A klímaváltozás elleni, hosszú távú stratégiáról szóló tárgyalás az egyik fő témája a holnap végződő brüsszeli uniós csúcstalálkozónak, ezen túl most először tárgyalnak az állam- és kormányfők a 2021–2027-es uniós költségvetésről. A találkozón nem vesz részt Boris Johnson brit kormányfő a brit választás miatt, őt Charles Michel, az Európai Tanács új elnöke képviseli – a volt belga kormányfő most először vesz részt ebben a minőségében a találkozón. Ugyancsak először veszt részt az Európai Bizottság elnökeként a csúcson Ursula von der Leyen.

©

A kezdet nem lesz könnyű a számukra, hiszen a kétnapos csúcs keménynek, ám eredmény nélkülinek ígérkezik. A hétéves költségvetésről szóló vitával kapcsolatban ugyan nem is várja senki azt, hogy most sikerül lezárni, ám legalább a Von der Leyen számára kiemelt fontosságú klímastratégia esetében sikert reméltek. A kormány eddigi nyilatkozataiból is arra lehetett következtetni, hogy enged – ehhez persze az is kellett, hogy a korábbi elköteleződéshez képest az előzetes hírek alapján már csak azt várnák el a tagországok vezetőitől, hogy ennek érdekében tegyenek meg mindent.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Halálos baleset volt Somogyban

Halálos baleset volt Somogyban

Kizárnák az olimpiáról a súlyemelést a szövetség doppingbotránya miatt

Kizárnák az olimpiáról a súlyemelést a szövetség doppingbotránya miatt

Hazánkban a legújabb zöld rendszámos Opel

Hazánkban a legújabb zöld rendszámos Opel

Hoppál Péter elesett a jeges járdán, műteni kell

Hoppál Péter elesett a jeges járdán, műteni kell

Radar360: Az MNB kétszer fizetett, egyszer sem válaszolt

Radar360: Az MNB kétszer fizetett, egyszer sem válaszolt

Magyar tervező máris kabriót csinált a Toyota háromhengeres „izomautójából”

Magyar tervező máris kabriót csinált a Toyota háromhengeres „izomautójából”