Tetszett a cikk?

A kormányfő kemény feltételeket szabott ahhoz, hogy aláírja a többek között 2050-re karbonsemlegességet előirányzó uniós nyilatkozatot. Az EU állam- és kormányfői tesztelik azt a nagyratörő stratégiát, amelyet előző nap tárt a nyilvánosság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Sem Orbánnak, sem Von der Leyennek nem lesz könnyű dolga.

Készek vagyunk, hogy aláírjuk azt a vállalást, hogy 2050-re tegyük karbonsemlegessé Európát, ám egy dolgot kell elkerülni:

ne engedjük a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy a szegény emberekkel fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit.

Ezt nyilatkozta „csata előtt”, vagyis a brüsszeli EU-csúcsra érkeztében Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A politikus ezzel arra utalt, hogy a magyar kormány a találkozó előtt megszabta feltételeit, amelynek talán legérdekesebb része, hogy „maradjanak meg a kohéziós pénzek”.

Orbán tehát igen hatékony fegyvert talált, hogy megzsarolja az EU-t, a délután kezdődő találkozó másik témája ugyanis a 2020 utáni uniós költségvetés, amelyben – az EU féléves, finn elnökségének múlt héten közölt tárgyalási javaslata szerint – a Magyarország számára felkínált felzárkóztatási támogatások összege 27 százalékkal lenne alacsonyabb a 2014–2020 közötti szintnek. Ez a számítások szerint 2000 milliárd forintos mínuszt jelentene a mostani hétéves kerethez képest.

©

Az persze egyáltalán nem biztos, hogy Orbán sikert ér el a két téma összekapcsolásával, hiszen a Brexit és a gazdagabb országok fenntartásai miatt szinte biztosra vehető, hogy csökkenni fog az uniós költségvetési keret a mostanihoz képest. Az viszont elképzelhető, hogy a kohéziós források és a klímaváltozás elleni küzdelemre szánt pénzek összességében magasabb hányadot tesznek majd ki a most ajánlotthoz képest. Pontos összegeket utóbbi esetében nehéz jósolni, az Európai Bizottság egyelőre három dologról beszél

  • a támogatások 25 százalékát erre a célra kell költeni;
  • létrehoznának egy „méltányos átállási mechanizmust” azoknak az országoknak a számára, amelyeknél a hagyományos energiaforrások felhasználása az átlagosnál magasabb, így azok kivezetése nagyobb áldozattal járna;
  • a zöld beruházások könnyítése érdekében az Európai Beruházási Bankot bevonnák, összességében 100 milliárd eurónyi fejlesztést generálnának uniós segítséggel (nem csak támogatással).

Tény, hogy amíg a pénzre nem látnak garanciát, a három közép-európai állam, Magyarország mellett Csehország és Lengyelország – a szénenergia felhasználása mindkét ország esetében jóval nagyobb a mi szintünknél – nem fogja támogatni a karbonsemlegességről szóló nyilatkozat aláírását.

Orbán Viktor azonban ezen is túlment: az MTI által megszerzett dokumentum alapján a magyar kormányfő a rezsicsökkentés eredményeihez is ragaszkodna a csúcson – konkrétan azt várja el, hogy „nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak”. Ez európai nyelvre lefordítva azt is jelentheti, hogy a nagy szennyező cégekkel és országokkal fizettetik meg az átállás árát. (Ez némileg ellentmond az előző pontnak, hiszen például Lengyelország ott van a legnagyobb szennyezők között.)

Az Európai Bizottság szerdán ismertetett Zöld megállapodása erre azért részben választ ad, hiszen az EU-n kívüli szennyezőktől származó árukkal szemben egyfajta védővámot vezetnének be.

Itt azonban még nincs vége Orbán feltételeinek: azt is elismertetné, hogy nukleáris energia nélkül nincs karbonsemlegesség. Azt szeretnénk, ha az országok félretennék ezzel kapcsolatos ellenérzéseiket – fogalmazott. Hasonló véleményt fogalmazott meg egyébként a másik ellenálló, Andrej Babis cseh miniszterelnök is – ezzel szemben Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök érkezésekor arról beszélt, az atomenergia nem fenntartható, és a hulladékokkal sem tud mit kezdeni a közösség.

Fontos, hogy az EU nem tiltja az atomenergia használatát, és az energiamix meghatározását is a tagállamokra bízza. A paksi bővítés ellen megfogalmazott érvek sem az atomenergia tiltásáról szóltak, inkább a szerződés egyes pontjairól, például a beruházásnak nyújtott állami támogatásról, illetve az orosz fél pályázat nélküli bevonásáról.

A klímaváltozás elleni, hosszú távú stratégiáról szóló tárgyalás az egyik fő témája a holnap végződő brüsszeli uniós csúcstalálkozónak, ezen túl most először tárgyalnak az állam- és kormányfők a 2021–2027-es uniós költségvetésről. A találkozón nem vesz részt Boris Johnson brit kormányfő a brit választás miatt, őt Charles Michel, az Európai Tanács új elnöke képviseli – a volt belga kormányfő most először vesz részt ebben a minőségében a találkozón. Ugyancsak először veszt részt az Európai Bizottság elnökeként a csúcson Ursula von der Leyen.

©

A kezdet nem lesz könnyű a számukra, hiszen a kétnapos csúcs keménynek, ám eredmény nélkülinek ígérkezik. A hétéves költségvetésről szóló vitával kapcsolatban ugyan nem is várja senki azt, hogy most sikerül lezárni, ám legalább a Von der Leyen számára kiemelt fontosságú klímastratégia esetében sikert reméltek. A kormány eddigi nyilatkozataiból is arra lehetett következtetni, hogy enged – ehhez persze az is kellett, hogy a korábbi elköteleződéshez képest az előzetes hírek alapján már csak azt várnák el a tagországok vezetőitől, hogy ennek érdekében tegyenek meg mindent.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nem jellemző Európában a magyar kormányzati titkolózás a járvánnyal kapcsolatban

Nem jellemző Európában a magyar kormányzati titkolózás a járvánnyal kapcsolatban

Karanténba került az Airbus 500 dolgozója

Karanténba került az Airbus 500 dolgozója

Ez történt: Megszólalt Duda Ernő virológus a kínai vakcináról

Ez történt: Megszólalt Duda Ernő virológus a kínai vakcináról