Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
"Ha már sok közpénzt költünk valamire, akkor legalább gondoskodjunk arról, hogy az a megfelelő területetekre jusson" – nyilatkozta Sebastian Kurz osztrák kancellár az EU 750 milliárd eurós válságkezelő alapjáról a Frankfurter Allgemeine Sonntagzeitungnak. Milyen területekre gondol a fiatal osztrák kancellár? Mindenekelőtt az informatikára. Szerinte jó digitális infrastruktúrát kell teremtenünk, ami különösen fontos a klímaváltozás elleni harcban. Kurz, aki jelenleg a zöldekkel kormányoz együtt Bécsben, az informatika mellett a környezetvédelmet tartja kiemelkedően fontosnak. A filozófiája is más mint a francia–német párosnak, mely elsősorban a válságkezelésre helyezi a hangsúlyt. Ahogy Angela Merkel német kancellár megfogalmazta: elsősorban azoknak az államoknak kell sok pénzt kapniuk, amelyeknek gazdaságát a legjobban legyengítette a koronavírus. Itália, Spanyolország vagy Franciaország ebből a szempontból nagyon sok pénzre számíthat. Ámde másképp látja a helyzetet Kurz kancellár és néhány más uniós tagállam vezetője. Szerintük a jövőbe kellene befektetni, és nem az elmúlt válság időszak problémáit kezelni. A négy „fukar” tagállam (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) ezért azt javasolja:
ne támogatásként hanem kölcsönként osszák ki a 750 milliárd eurót!
Ezt az elképzelést tökéletesen elfogadhatatlannak tartják Rómában, Madridban vagy Athénban. A dél-európai tagállamok pénzügyi stabilitása igen kétséges: a piacok bármikor megkérdőjelezhetik a fizetőképességüket. Számukra a 750 milliárd eurós válságkezelő alap életmentő támogatást jelent, a kölcsön viszont mérgezett ajándékot, amely tovább rontaná megítélésüket a nemzetközi pénzpiacokon. Ezért jelentette ki Görögország miniszterelnöke, hogy semmifajta feltételt nem fogadnak el!
Kurz kancellár viszont kitart álláspontja mellett: ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállam csakis feltételekkel kaphasson pénzt a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból. "Különben mindenki arra használja a pénzt , hogy betömje a költségvetési lyukakat" – érvelt Sebastian Kurz a Frankfurter Allgemeine Sonnenzeitungban.
Lesz-e megállapodás az uniós csúcson?
Július 17-18-án tárgyalnak az uniós tagállamok a válságkezelő alap elosztásáról. Olaszország és Spanyolország abban érdekelt, hogy minél előbb minél több pénzt kapjon, az északiak inkább halogatnák a döntést. A végső szót minden bizonnyal Merkel kancellár mondja majd ki, aki realista módon az e heti uniós csúcson késhegyre menő vitákra számít, és megállapodást csak szeptemberben tart valószínűnek. Ezt megerősítette hétfőn is, amikor Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel tárgyalt. Angela Merkel a rendkívüli uniós csúcsot megelőző konzultációk részeként kedden a koronavírus-járványt Olaszországhoz hasonlóan súlyosan megszenvedő Spanyolország miniszterelnökét, Pedro Sánchezt fogadja a kormány vendégházában, a Meseberg-kastélyban.
Közben a magyar parlament egy olyan határozati javaslatot fogad el, amelyben arra szólítják fel a pénteki EU-csúcson résztvevő kormányfőt, hogy ne fogadjon el semmilyen javaslatot, ha abban a jogállamisághoz kötik a helyreállítási alap pénzeinek kifizetését.
