"Ha már sok közpénzt költünk valamire, akkor legalább gondoskodjunk arról, hogy az a megfelelő területetekre jusson" – nyilatkozta Sebastian Kurz osztrák kancellár az EU 750 milliárd eurós válságkezelő alapjáról a Frankfurter Allgemeine Sonntagzeitungnak. Milyen területekre gondol a fiatal osztrák kancellár? Mindenekelőtt az informatikára. Szerinte jó digitális infrastruktúrát kell teremtenünk, ami különösen fontos a klímaváltozás elleni harcban. Kurz, aki jelenleg a zöldekkel kormányoz együtt Bécsben, az informatika mellett a környezetvédelmet tartja kiemelkedően fontosnak. A filozófiája is más mint a francia–német párosnak, mely elsősorban a válságkezelésre helyezi a hangsúlyt. Ahogy Angela Merkel német kancellár megfogalmazta: elsősorban azoknak az államoknak kell sok pénzt kapniuk, amelyeknek gazdaságát a legjobban legyengítette a koronavírus. Itália, Spanyolország vagy Franciaország ebből a szempontból nagyon sok pénzre számíthat. Ámde másképp látja a helyzetet Kurz kancellár és néhány más uniós tagállam vezetője. Szerintük a jövőbe kellene befektetni, és nem az elmúlt válság időszak problémáit kezelni. A négy „fukar” tagállam (Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország) ezért azt javasolja:

ne támogatásként hanem kölcsönként osszák ki a 750 milliárd eurót!

Ezt az elképzelést tökéletesen elfogadhatatlannak tartják Rómában, Madridban vagy Athénban. A dél-európai tagállamok pénzügyi stabilitása igen kétséges: a piacok bármikor megkérdőjelezhetik a fizetőképességüket. Számukra a 750 milliárd eurós válságkezelő alap életmentő támogatást jelent, a kölcsön viszont mérgezett ajándékot, amely tovább rontaná megítélésüket a nemzetközi pénzpiacokon. Ezért jelentette ki Görögország miniszterelnöke, hogy semmifajta feltételt nem fogadnak el!

Kurz kancellár viszont kitart álláspontja mellett: ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállam csakis feltételekkel kaphasson pénzt a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból. "Különben mindenki arra használja a pénzt , hogy betömje a költségvetési lyukakat" – érvelt Sebastian Kurz a Frankfurter Allgemeine Sonnenzeitungban.

Lesz-e megállapodás az uniós csúcson?

Július 17-18-án tárgyalnak az uniós tagállamok a válságkezelő alap elosztásáról. Olaszország és Spanyolország abban érdekelt, hogy minél előbb minél több pénzt kapjon, az északiak inkább halogatnák a döntést. A végső szót minden bizonnyal Merkel kancellár mondja majd ki, aki realista módon az e heti uniós csúcson késhegyre menő vitákra számít, és megállapodást csak szeptemberben tart valószínűnek. Ezt megerősítette hétfőn is, amikor Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel tárgyalt. Angela Merkel a rendkívüli uniós csúcsot megelőző konzultációk részeként kedden a koronavírus-járványt Olaszországhoz hasonlóan súlyosan megszenvedő Spanyolország miniszterelnökét, Pedro Sánchezt fogadja a kormány vendégházában, a Meseberg-kastélyban.

Közben a magyar parlament egy olyan határozati javaslatot fogad el, amelyben arra szólítják fel a pénteki EU-csúcson résztvevő kormányfőt, hogy ne fogadjon el semmilyen javaslatot, ha abban a jogállamisághoz kötik a helyreállítási alap pénzeinek kifizetését.