Ismét összekapcsolta Donald Trump az amerikai NATO-kötelezettségek teljesítését és az USA-EU kereskedelmi háború ügyét. Legalábbis erről írt legutóbbi Twitter-üzenetében, amelyet a brüsszeli NATO-csúcs szünetében írt.
Határvédelemre, a menekültek életkörülményeinek javítására utalnak.
A menekültkérdésben az unió évek óta képtelen egységes fellépésre. Ennek okait elemezte az e heti uniós csúcs alkalmából a hvg.hu közéleti podcastja, amely végigvette, mi hiányzik, illetve kellene ahhoz, hogy az EU végre hatékonyan kezelhesse a migráció problémáit.
A The Washington Post európai forrásai szerint Trump komoly ígéretet tett Macronnak cserébe azért, ha a franciáknak tényleg eszükbe jutna kilépniük az EU-ból.
Owen Jones, a brit The Guardian publicistája nem kertelt, szerinte a közösségnek lépnie kell, és ki kell raknia Magyarországot az EU-ból a sorozatos normaszegések miatt.
Éppen csak, de átment az Európai Parlament (EP) jogi bizottságán az a jogszabálytervezet, ami ellenzői szerint felszámolná a szabad internetet és eltüntetné belőle a kreativitást.
Két évtizede köszönt le kancellárként Helmut Kohl, azóta határozza meg a német jobboldalt Angela Merkel. Most az ő két évtizedes dominanciája is a végéhez közeleg. Ha egyszer eljön az idő, Merkel önként akart távozni a hatalomból, ám a jelek szerint ő is kényszer hatása alatt fog. Az utódlási harc már zajlik, és egyre irracionálisabb eszközöket használnak egymással szemben a felek.
Nem akarják megállítani Brüsszelt a magyarok, sőt, az elmúlt pár évben még nőtt is a bizalmuk.
Gulág-emlékművet avattak a III. kerületben, a miniszterelnök pedig avatóbeszédet mondott. De többnyire a brüsszeli bürokraták ellen beszélt.
Habár a kormány szerint Soros György minden eszközzel és az összes pénzével és befolyásával azon van, hogy elárassza Európát migránsokkal, egyre kevesebb menedékkérelemmel kell a kontinensnek megbirkóznia, és egyre több az elutasító ítélet. Egyre többen jönnek viszont Venezuelából és Grúziából.
Antidemokratikus trendeket diktál Magyarország és Lengyelország, ezzel a legproblémásabb tagállamok között van, írja Soros és fia.
Elég sok szabálytalanságot találtak az Európai Bizottság auditorai Magyarországon, Brüsszel 100-150 milliárd forintot is visszatarthat. Most már azt is tudjuk, melyek voltak a bajos beruházások.
Az Európai Unió politikusai 17 év után először nyúlnának hozzá a jelenlegi hatályos szerzői jogi törvényhez, de olyan szerencsétlenül, hogy az a szabad internet végét jelentheti.
Bártfai-Mager Andrea az egy szem nő a magyar kormányban, tárca nélküli miniszterként a nemzeti vagyon kezeléséért felel. Messze Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebből a szempontból.
Rég volt olyan G7-csúcstalálkozó, ahol a legfejlettebb ipari országok vezetői annyira nem értettek egyet egymással, mint a Kanada Québec tartományában tartott mostanin. A La Malbaie-ben rendezett találkozó első napján már arról is vita volt, hogy kiket kellene meghívni a megbeszélésre. Míg a tanácskozáson talán még zárónyilatkozatot sem adnak ki, Oroszország és Kína Pekingben tárgyaló vezetői egyre inkább egymásra találnak.
A lehető legrosszabb pozícióból kezdi a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló vitát Magyarország.
Az Európai Bizottság szerdán javaslatot tett az első Digitális Európa program létrehozására, amelynek keretében 9,2 milliárd eurót fordítana a következő hosszú távú, 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésben a mind sürgetőbb digitális kihívások kezelésére.
Az új populista-EU-szkeptikus olasz kormány ég a vágytól, hogy együtt dolgozzon az EU reformján Orbánnal, de van egy komoly konfliktus köztük: kötelező menekültkvótát akarnak. Amiről Orbán persze hallani sem akar.
Mostantól a termékek fő alapanyagának eredetét kötelező feltüntetni a csomagoláson.
Az uniós migrációügyi biztos szerint a keddi tanácsülésen nem is akartak végleges megállapodást tető alá hozni. A résztvevők többsége azonban pesszimistán látja a helyzetet.
