Úgy tűnik ez Donald Trump amerikai elnök taktikája: előbb letolja leendő tárgyalópartnereit, majd a találkozók után mindegyiküket, s természetesen magát is, a mennyekbe dicséri. Pénteken az a Theresa May brit kormányfő került sorra, akit csütörtökön még több kérdésben is bírált az amerikai elnök. Trumpot állítólag igencsak felbosszantotta az őt kigúnyoló „bébi Trump” lufi, amelyet már állítólag százezren kísérnek Londonban.
Megmaradna az áruk szabad áramlása, az ezzel foglalkozó hivatalok működésében sem lenne változás, a brit szolgáltató és a digitális szektor viszont teljes egészében "leválna" az EU-ról.
Owen Jones, a brit The Guardian publicistája nem kertelt, szerinte a közösségnek lépnie kell, és ki kell raknia Magyarországot az EU-ból a sorozatos normaszegések miatt.
Nem akarják megállítani Brüsszelt a magyarok, sőt, az elmúlt pár évben még nőtt is a bizalmuk.
Habár a kormány szerint Soros György minden eszközzel és az összes pénzével és befolyásával azon van, hogy elárassza Európát migránsokkal, egyre kevesebb menedékkérelemmel kell a kontinensnek megbirkóznia, és egyre több az elutasító ítélet. Egyre többen jönnek viszont Venezuelából és Grúziából.
Elég sok szabálytalanságot találtak az Európai Bizottság auditorai Magyarországon, Brüsszel 100-150 milliárd forintot is visszatarthat. Most már azt is tudjuk, melyek voltak a bajos beruházások.
Az Európai Unió politikusai 17 év után először nyúlnának hozzá a jelenlegi hatályos szerzői jogi törvényhez, de olyan szerencsétlenül, hogy az a szabad internet végét jelentheti.
Bártfai-Mager Andrea az egy szem nő a magyar kormányban, tárca nélküli miniszterként a nemzeti vagyon kezeléséért felel. Messze Magyarországon a legrosszabb a helyzet ebből a szempontból.
Az Európai Bizottság szerdán javaslatot tett az első Digitális Európa program létrehozására, amelynek keretében 9,2 milliárd eurót fordítana a következő hosszú távú, 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésben a mind sürgetőbb digitális kihívások kezelésére.
Több mint 600 millió ember, a világ GDP-jének egyharmada – erről szól az a szabadkereskedelmi egyezmény, melyet az Európai Unió vezetői Tokióban aláírtak Japán miniszterelnökével, Abe Sinzóval.
Ismét összekapcsolta Donald Trump az amerikai NATO-kötelezettségek teljesítését és az USA-EU kereskedelmi háború ügyét. Legalábbis erről írt legutóbbi Twitter-üzenetében, amelyet a brüsszeli NATO-csúcs szünetében írt.
Határvédelemre, a menekültek életkörülményeinek javítására utalnak.
A menekültkérdésben az unió évek óta képtelen egységes fellépésre. Ennek okait elemezte az e heti uniós csúcs alkalmából a hvg.hu közéleti podcastja, amely végigvette, mi hiányzik, illetve kellene ahhoz, hogy az EU végre hatékonyan kezelhesse a migráció problémáit.
A The Washington Post európai forrásai szerint Trump komoly ígéretet tett Macronnak cserébe azért, ha a franciáknak tényleg eszükbe jutna kilépniük az EU-ból.
Éppen csak, de átment az Európai Parlament (EP) jogi bizottságán az a jogszabálytervezet, ami ellenzői szerint felszámolná a szabad internetet és eltüntetné belőle a kreativitást.
Két évtizede köszönt le kancellárként Helmut Kohl, azóta határozza meg a német jobboldalt Angela Merkel. Most az ő két évtizedes dominanciája is a végéhez közeleg. Ha egyszer eljön az idő, Merkel önként akart távozni a hatalomból, ám a jelek szerint ő is kényszer hatása alatt fog. Az utódlási harc már zajlik, és egyre irracionálisabb eszközöket használnak egymással szemben a felek.
Gulág-emlékművet avattak a III. kerületben, a miniszterelnök pedig avatóbeszédet mondott. De többnyire a brüsszeli bürokraták ellen beszélt.
Antidemokratikus trendeket diktál Magyarország és Lengyelország, ezzel a legproblémásabb tagállamok között van, írja Soros és fia.
Rég volt olyan G7-csúcstalálkozó, ahol a legfejlettebb ipari országok vezetői annyira nem értettek egyet egymással, mint a Kanada Québec tartományában tartott mostanin. A La Malbaie-ben rendezett találkozó első napján már arról is vita volt, hogy kiket kellene meghívni a megbeszélésre. Míg a tanácskozáson talán még zárónyilatkozatot sem adnak ki, Oroszország és Kína Pekingben tárgyaló vezetői egyre inkább egymásra találnak.
A lehető legrosszabb pozícióból kezdi a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló vitát Magyarország.
