Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Több mint 600 millió ember, a világ GDP-jének egyharmada – erről szól az a szabadkereskedelmi egyezmény, melyet az Európai Unió vezetői Tokióban aláírtak Japán miniszterelnökével, Abe Sinzóval.
Eredetileg Brüsszelben lett volna az aláírás, de a klímaváltozás miatt kialakult hatalmas esőzések miatt Japán miniszterelnöke kénytelen volt elhalasztani európai útját. A több mint 200 halott arra figyelmeztette Japán vezetőit, hogy a klímaváltozás létezik, és ha nem tartják be a nemzetközi egyezményt, akkor egyre nagyobb katasztrófákat okozhat. Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a nemzetközi klímaegyezményből és az ázsiai-csendes óceáni szabadkereskedelmi szerződésből. Japán viszont mindkét egyezményben benne maradt. Most pedig a világ harmadik legnagyobb gazdasága szabadkereskedelmi egyezményt írt alá az Európai Unióval.
Ez világos válasz a protekcionizmusra
– hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Tokióban, ahol Jean-Claude Junckerrel bizottsági elnökkel együtt aláírta az egyezményt, mely várhatóan jövő ősszel lép életbe Japán és az Európai Unió között.
Mit jelent ez az egyezmény a gyakorlatban?
Ennek nézett utána a Deutsche Welle. A német portál meginterjúvolta a Japánban működő német kereskedelmi kamara főnökét. Az Economic Partnership Agreement elsősorban az európai mezőgazdaság export lehetőségeit javítja jelentősen – mondta Marcus Schürmann. A csirke, a sertés, a tejtermékek magas vámjai fokozatosan nullára csökkennek. Az európai borok és sajtok igen népszerűek Japánban, de méregdrágák. Ha megszűnnek a vámok, akkor elérhetőek lesznek szinte mindenki számára a távol-keleti szigetországban. A szabadkereskedelmi egyezmény 180%-os növekedést tesz lehetővé a feldolgozott élelmiszerek európai exportjában. A német cégek két számjegyű növekedésre számíthatnak a japán piacon – hangsúlyozta a német kereskedelmi kamara helyi vezetője.
A japánok sem járnak rosszul, hiszen az Európában népszerű japán autók jelenleg 10%-os vámot fizetnek. Ez fokozatosan nullára csökken, vagyis a japán autók az európaiakkal egyenlő helyzetbe kerülhetnek a piacon az Európai Unióban.
Az EU–Japán szabadkereskedelmi egyezmény világos üzenet Trumpnak: mind Brüsszel, mind pedig Tokió kiáll a globalizáció folytatása mellett, és elutasítja a protekcionizmust, mely védővámokkal akadályozza a külföldi áruk bejutását az amerikai piacra. Japán, amelynek a saját piaca viszonylag kicsi – 125 milliós – mindenképp fontosnak tartja a bejutást a nagy exportpiacokra: az Egyesült Államokba és az Európai Unióba. Amerika elzárkózik, Európa viszont nyitott.
Érdekünk a globalizáció folytatása – nyilatkozta a Deutsche Wellének Tosimitsu Motegi gazdaságfejlesztési miniszter abból az alkalomból, hogy Tokióban aláírták a szabadkereskedelmi egyezményt az EU és Japán között, és ezzel létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete több mint 600 millió fogyasztó polgárral.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.